Kedves Bunny! Tényleg nem szeretnék senkivel vitatkozni, de a merülésvezető felelősség kérdésében érdekes jogállású személy. Ha ez a baleset itthon következett volna be, a magyar törvények tekintetében ha az derül ki, hogy hibázott akkor a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vagy a gondatlanságból elkövetett emberölés is felmerülhet. Az alap tézis tevéssel vagy nem tevéssel, itt a jogalkotó arra gondol, hogy a bcs elkövetője gondatlanul bízott abban,hogy ha nem tesz semmit akkor abból nem lesz baj. a merülőtársak tekintetében ebben az esetben felmerülhet a bűnpártolás illetve a hamis tanúzás. a jogi részt félre téve úgy gondolom, hogy ha nincs felelőssége a merülésvezetőnek akkor miért kell hozzá képesítés és vizsgák sora, illetve akkor ugye nem lenne köteles ellenőrizni egy-egy spec merülés esetében, hogy rendelkezik a búvár a merüléshez tartozó spec kártyával, legyen az egy egyszerű roncs, vagy éjszakai merülés. Ha ez így lenne akkor az teljes kártyarendszer összeomlásához vezetne, hisz ha senki nem felelős akkor miért kérik tőlem, hogy végezzem el a tanfolyamot és mi alapján mondja nekem bárki, hogy mit csinálhatok mit merülhetek...hisz ez az én felelősségem... Igazából sajnálatos az egész helyzet, hisz ez nem hozza vissza a srácot és így ebben a formában azt látom senki nem fog okulni a dologból. Üdvözlettel: blero

Az előttem szólóhoz csupán annyit: igaz. Talán még annyit, hogy ahányszor halottam vagy láttam ilyen dolgot, minden szemtanú hitelessége megegyezett egy kocsmai verekedés tanuinak szavahihetőségével és a variációk végtelenségével. ( Igaz olvastam jegyzőkönyvet hiteles embertől, de az csupán a tényeket és nem az okokat szerepeltette.)

Függetlenül a konkrét esettől - amiről ugye SEMMIT nem tudunk - azt sem árt észben tartani, hogy a merülésért elsősorban a búvár felelős. A saját merülésemért én vagyok felelős. Nem a guide, oktató, bázis még csak nem is a merülőtárs. Sportbúvárok vagyunk, a merülés körülményei pedig számunkra azért vannak úgy meghatározva, ahogy, hogy baj esetén meg tudjuk szakítani a merülést. Amikor egy búvár meghal, ott szinte mindig kiderül, hogy az érintett volt a hibás igen komoly mértékben. Lehet egy merülésre nemet mondani pl. ha nem vagyunk rá képesek, hogy biztonságban végrehajtsuk.
Ezzel együtt nagy baj, hogy Mo-on soha semmi nem derül ki a búvárbalesetekről, amiből pl. tanulhatott volna a később balesetet szenvedő búvár. Mert a balesetek elemzése és nyilvános kezelése nem az öregek esti pletykatémája miatt fontos, hanem hogy tanuljon belőle a közösség és a jövőben ne kövesse el ugyanazt a hibát, így legyen a búvárkodás még biztonságosabb. Ahogy a repülésben is teszik, és a búvárkodásban is más országok, pl. Anglia az éves BSAC jelentéssel.

Tudom és igazad is van!!
Ha halálos közúti balesetet okoznék azonnal bevonnák a vezetői engedélyemet mindaddig amíg az ügy le nem zárul. Ha én vagyok a hibás a bíró évekre el tilt a vezetéstől és újra vizsgát kell tennem, ezen felül az okozott kárt meg kell téríteni. Ha bíró úgy dönt egy életen át járadékot fizetni a sérültnek vagy a családnak. Tovább megyek ha valaki a szakmájával kapcsoltban okoz balesetet akár hosszú évekre eltilthatják a szakmája gyakorlásától. Ha igaz ez a srác 33 éves, családja és valószínűleg árvái is maradtak !!! A baj az, hogy lehet ez az oktató vagy merülésvezető holnap ismét le visz egy csoportot. Igazából nem a pletykák érdekeltek volna hanem a tények. Hallani, hogy nem tízen voltak hanem csak négyen,és nem is azt a barlangot merülték. Ez most senkit nem is érdekel és igazából az sem melyik magyar bázis volt a három ott lévő közül. A kérdés mi lett a sráccal és lesz e bárki felelősségre vonva, vagy csak megrántják a vállukat és minden megy tovább. Továbbra is az gondom, hogy egyetlen szervezet sem rak rendet a saját portáján és csak pénz kérdése, ki mit tehet meg felelősségre vonás nélkül. Senkit nem megbántva halkan és szinte félve kérdezem, még hány embernek kell értelmetlenül megnyomorodnia vagy meghalnia ahhoz, hogy történjen valami.

A magyar búvárbalesetek esetén sajnos szinte garantált, hogy vagy az ott lévő oktató, vezető, bázis, merülőtárs stb vagy az érintett búvár - ha túlélte, vagy ahozzátartozók miatt soha nem derül ki mi történt. Mi sem tudunk semmit, senki nem ad nekünk se infót, soha nem is adott, amit pedig esetleg kézen-közön hallunk azt nem írjuk le, mert az max spekuláció, mi meg nem vagyunk blikk.

Először is részvétem!
Szégyentelinek tarom, hogy mindenki halgat. Megint a szőnyeg alá lesz söpörve a történet. Senki nem fogja válalni a feleősséget. Ha baleset történt és minden szabályos volt akkor meg lehetne írni, hogy mi is tanuljunk belőle, de félek tőle, hogy az igazság soha nem fog kiderülni. A magyar sajtó szégyenének tartom azt is, hogy arra nem veszik a fáradtságot, hogy tájékoztassanak legalább írott formában és a legfrisebb bejegyzés is tegnap esti. Talán el kéne gondolkodni azon is tényleg bárki vezethet e merülést??!!!

Jaj. Erről az esetről tud valaki?

Tisztelt bcslaci!2015.okt.19.-ei Pagi búvárbaleset hozzászólásodban sajnos az én fiam balesetéről van szó.Sajnos a pontos eseményt még most sem tudjuk,de ha pontosat tudsz légyszi írd meg neken.

Én is megnézném, hogy egy vitás ügynél a biztosító kinél érdeklődne, Nálad vagy az MBSz-nél. :)

PDIC, "szakértõként"? :D
azért én megnézném azt a névjegyzéket ahol õk szerepelnek, mint szakértõ. :D  

:)

Hát nem is.
Úrilányka koromban sem ment már ez nekem...

Ilyent szerintem nem is gondolnál.

Miket gondolsz rólam???

Azt hiszed, nem tudom, kultúráltan megmondani, hogy "hiába lukad ki az oldalad a kíváncsiságtól, akkor sem tudod meg, kocsog" ?

Pont ezt kívántam elkerülni. :)

Pedig tudnám úgy is, hogy értse

Ne fáradj... :)

Interpretáljam?

Bár sejteném, miről beszélsz ....

Persze csak azokról az esetekről beszélhetnék amikor személyesen a környéken voltam, de ezek is "eltitkolt" ügyek maradnak a  számodra, hiába gondolod azt valami rejtélyes oknál fogva, hogy alanyi alapon jár Neked  az információ.

Sajnos én sem az újságban olvastam ilyen esetekről az elmúlt xx évben... :(
A vélemény természetesen szabad. Az nekem is megvan...

Voltam "résztvevője" balesetnek. Ennek birtokában fenntartom a véleményemet. A "szokásos" kifejezés kapcsán.

Nem megszereztem, megvettem.
Ettől függetlenül a tények makacs dolgok.

Látom, időközben megszerezted a "hadova" specialitást is. :)

Így megy ez, "szokásosan" ezt is eltitkolták gondolhatjaja a nép egyszerű gyermeke.
Aki még nem látott ilyen esetet az  el is hiheti ezt. Az igazság az, hogy eltitkolt búvárbaleset csak akkor lenne, ha a titokban merülni vitt embert utólag gondosan elásná a merülőtársa és erről nem beszélne többé. A valóságban általában ott van egy csomó búvár szemtanúnak, orvos, rendőrség, a család és a biztosító elől is aránylag nehéz eltitkolni az esetet. Az MBSz max. szakértőként véleményezheti a dolgokat ha a hatóság vagy a biztosító erre kéri őket. Komoly jogkörük nincs, főleg nem egy külföldön történt baleset ügyében.
Tehát az összes információ megvan, de csupán az érintettek körében. Attól, hogy valaki más szintén  búvárkodik nem jelenti azt , hogy  köze lenne bármihez is. Így aztán marad találgatás, okoskodás, megfejtés, stb. Persze sok embert érdekelnének a részletek, de ha jól emlékszem a kezdő könyvben leírják az emelkedéssel és a levegő visszatartással kapcsolatos dolgokat...

Akkor a búvárkodás alapvetően csak hozzájárult a dologhoz, vagy előidézte? Megint ott tartunk az a baj, hogy a hivatalos vonalról visszajelzés nincs, aztán lehet találgatni. Ez a bosszantó ezekben a búvárbalesetekben, különösen a magyar érintettségűekben.
A leírtak alapján elég kezdő lehetett, fura, hogy tényleg nem segítettek neki az uszonyt felvenni, bár egy tornatanárban lehet annyi vélt, vagy valós karakánság, hogy majd ő megoldja. Ami alapvetően nem akkora baj, egy uszony felvétele azért nem atomfizika, csak rosszul sült el, összejöttek a dolgok neki. Már amit le tudok vonni a beírásból, nyilván több infóból több mindent lehetne. Sokszor az egyszerű dolgok bonyolódnak el annyira, hogy szomorú végük lesz.

Elég kivonatos, sok kérdést vett fel és ráncolom a homlokom a "nem hivatalos" info kifejezés miatt.
Legalább 100x esett le uszony valamely búvárnak és csuszmákoltuk vissza. Mert guide, buddy, stb stb
Szóval a "szokásos" ?

Ha a pagira gondolsz:
28 éves tornatanár volt. Az egész merülése 3 percig tartott (süllyedéssel együtt). 15 méteren egy sziklán állva előre hajolva próbálta felvenni az uszonyát. Valami miatt felemelkedett közben, 5 méter körül már próbálta leengedni a mellényt, de már késő volt. Másfél óráig próbálták újraéleszteni, pulzusa egész idő alatt volt. A bázis a boncolási jegyzőkönyvből nem kapott, nem hivatalos információ szerint a tüdő artérián volt egy aneorizma, ami megrepedhetett ettől sokkot kapott és nem tudta kifújni a levegőt.

Volt - sajnos - a nyáron baleset
Arról  van valami hír vagy a "szokásos" ?

65... :)

Nem tudom, kinek is köszönhetem a képet, de nekem nagyon kedves. Rém büszke vagyok magamra... :)

Itt éppen hány éves voltál?

Félreértettél. Nem a saját életemről beszéltem, hanem a tengeri élővilágról... :)

Hatvan méteres falon vannak a languszták. Az Öreg Cousteau még hetvenöt évesen merült. Nem sokáig kell élni, hanem jól. Három ok az igenre. Ezer más ok lehet a nemre.  
Vigaszként - mert az is kell - tíz környékén a legszebb a tenger. Nekem is.  No de ki a fene akar egészségesen meghalni? Ép ésszel senki.

Egyébként én tíz-tizenöt méteren is csodálatosakat tudok merülni. Nem a mélység érdekel, hanem az élet.

Asszem ott a baj, hogy én hatvanévesen voltam kezdő... :)

Kezdő koromban?  Rossz hozzáállás. Mottó: aki a szerelmet tanulni akarja, az mindig is tanuló marad. Én levittelek volna. Nem felelőtlen állítás. Gondold meg. Kubában az első merülésed hatvanon lett volna, az Adrián kicsit később már mi csak negyvenhéttel kezdtünk - már azt is bedeszkázták.
Bár. Volt egy lány Cavtatban, amikor egy rácsokkal körülvett amfórás hajót merültünk, akkor nem eröltettem, mert félt a bezárt helyeken. Tehát én úszkáltam benn a ketrecben és ő meg körül a rácsoknál. Badilájn itt nem volt. Cserébe élvezte.
Ma nekimentem egy hegynek. Egyenesen a meredeken fel. Négyötödnél elfogyott a levegő, torkomban dobogott a szívem, izzadtam, szédültem, zsibbadtak az ujjaim. Onnan már csak szinte méterenként tudtam menni. Erőm még volt, az összes többi hiányzott, még az eszem is. Viszont ha ma ezt nem teszem meg, nyolcvanévesen már el sem indulok. Húszévesen csak erőm nem volt és lihegtem.
Búvárkodni is így érdemes. Nekem.

Gyarló az ember. Ha kellőképpen megmagyarázzák neki,hogy arra képes akkor elhiszi. És egyébként sok esetben tényleg ennyi elég is, és persze szintén sok esetben meg ebből lesz a baj. Azért ha minden klappol eléggé ki lehet tolni a határokat, a gond általábban az, hogy ha beüt valami azt már nem feltétlenül képes az illető kezelni. Tudod, autóval is lehet 160-nal menni a városban, addig nincs semmi gond amíg nem lép le elé valaki.

Hát nem tudom. Nekem is ott volt a roncs kezdő koromban, engem is csábított, de mivel megtanultam, hogy kezdő létemre nem az én műfajom, nem mentem le. Nem zavartam a tapasztaltakat, és nem kockáztattam. Magam is úgy vélem, hogy az elkövetett - a saját maguk által is ismert határok áthágásával elkövetett - felelőtlenségek következményeként úgy kéne hulljanak a búvárok, mint a legyek. Isten csodája, hogy csak ennyi a baleset...

Valóban, ami a  feljegyzett baleseteket illeti.
Látszólag csupán apróságnak tűnő dolgok sorozata kell ahhoz, hogy papírra vessék a miért is történt ami, és miért ez lett belőle. Mikor még csak pakolunk a parton már el tudod dönteni ki lesz az akitől nagyon távol akarsz maradni és ki az akit magad mellett akarsz tudni. Pedig csak körülnézel.
A roncs ott van negyven és hetven között ferdén. A hajóval is idő odaérni. Most egy ember kedvéért nem fog a "többi" megállni tizennyolcon. Persze hogy egy perc alatt vérprofi roncsmerülő lesz a srác. Kis szerencsével még a kártyadíjat is ki lehet majd vasalni belőle. Örömmel fizet és boldog. Végsősoron senkisem fogja olyan dologra rábírni, amit ő maga nem akarna.
Mikor az ember felnő egy olyan társadalomban ahol felelősségvállalás nem létezik, munkából vagy "másból" él és ez a természetes, akkor ???  
Röviden: nyugodt lehetsz, nagyon sok kis apró és eltussolt nagy "baleset" történik, csakhogy valahogy mindenki másképpen emlékezik a történtekre. Legtöbben semennyire. Így baleset sincs.

Vigyázz magadra és a jóisten is megsegít!

Számomra az a meglepő, hogy ennyire kevés a baleset. Sajnálatos tapasztalatom, TISZTELET A KIVÉTELNEK, de több helyen pénzért mindent lehet. Kaptam olyan alyánlatot, hogy ha körbeússzuk lent az árbócot azzal végülis megvan a roncsmerülő vizsgám. A nyáron az egyik merülésnél a merülőtársam 6 éve nem merült, két alkalommal kellet vontatnom, nem tudta kezelni a felszerelését. A merülés végén elmesélte neki annyira jól ment, hogy amikor vizsgázott a harmadik merülés után megkapta a kártyáját, annyira profi volt az oktató szerint, hogy az ötödik merülésnél már 40- re is lemehetett. Úgylátom posseidon szereti a magyarokat és vigáz rájuk.

Előképzés nélkül? Akivel én valaha is lementem azokkal legalább egy napig csak az alapdolgokat gyakoroltattam. ( legtöbbje tizenéves gyerek volt , élete első merülésével, mindig gond nélkül.)
A huszonöt méter az mély.

Úgy nőttem fel, hogy ha bajba kerülök azt magamnak köszönhetem - a hibát először mindig magamban keressem,mert  tudatlan , ügyetlen, ostoba voltam - és nekem is kell kimászni belőle. Segítségnek ott a józan eszem. Sípályán sem mentem még fekete pályán, pedig egyszer le tudnék.  Esetleg nem éri meg. (motto a közhely, akik nem félnek...)

Szóval: a víz, a mély, a hideg, a szerencse, a 220-as konnektor, még a body se - ez mind nem a barátom.
Persze mondhatjuk, hogy felelős a vezető. Sajnos keserű példa, hogy aki követi az is. Engem is hívtak már 80-85 méterre mégsem voltam ott.

Sértődés, harag? Ugyanmár. Ez egy olyan luxus, amit nem engedhetünk meg magunknak.

Nehari de ezt nem értem ,hogy a félelmérzet hiánya? Úgy gondolom egy laikus aki nem ért a sporthoz és ki akarja próbálni az nem fél mert ugye ki akarja próbálni.A sportban vannak szabályok. vagy nem ?Te merülésvezető vagy.Te minden előképzettség nélkül levinnél huszonötméter mélyre embert ?Szerintem erre is vannak szabályok.Vagy nem?Úgylátom Neked nem az jött át a cikből ami Nekem. Olvasd el újra hátha más tanulság is lejön.Ennyi erővel ölni lehet az embereket a víz alatt.Bocsi ha megbántottalak, de ez kikivánkozott.

A történtek ismeretében ez egy súlyos baleset, következményekkel. Mióta csak búvárkodom többen, különféle okokból veszítették életüket merülés közben. Néhány jóbarát is. Tanulság? Itt a félelemérzet hiánya. Ötméteren is, még egy kétméteres medencében is adódnak gondok. A problémákat csak a felkészült, tanult, gyakorlott és a sztresszes helyzeteket jól tűrő ember képes megoldani. Nagyobb részt.

Utólag persze kiokoskodhatjuk, hogy az oktató miért nem a tusgombot nyomva cserélt neki reduktort, de egy fuldokló - legyen bármilyen képzett, nagytudású és felkészült - az menekülni akar. Fel! Az ember a fuldoklástól már csak egy dologtól fél jobban. Ezt nem az első merüléseken és nem huszonméteren gyakorolja az ember. ( de gyakorolni kell, hogy ismerje a határokat.)

Érdekes, hogy az ejtőernyőzést senki nem akarja kipróbálni elsőre ötezer méteren, néhány másodperces szabadesést követően egyedül, az ismeretek teljes hiányának tudatával.

"Itt mondták, búvárbalesetet szenvedett, azaz keszonbetegséget kapott."

Ez ugye nem fedi a valóságot?

Csak arra lennék kíváncsi,higy a "búvároktató" miért nincs még a sitten...

http://veol.hu/hirek/majdnem-halalos-merules-1640307  

Sziasztok a linken megtaáljátok a hivatalos történetet amit kicsit több mint 1 éve osztottam meg veletek. Itt Öcsém saját maga meséli el mit élt át.Remélem tanulságúl szólgál.

Köszi szépen a választ! Már be is vettem az elsőt. :D

Ha a sebed nem gátol benne, hogy vízbe menj, az antibiotikum tuti nem fog.
Szerintem minél hamarabb kezdd el, mert nem lenne jó neked, ha ott jönne ki valami nyavalya.

Sziasztok!

Olyan kérdésem lenne, hogy holnap indulok Egyiptomba merülni, azonban ma voltam a háziorvosomnál és antbiotikumot írt fel. ( Kb egy hete egy hazai tóban fürödve megvágtam a kezem és néhány kiütés jelent meg rajtam) Az a kérdésem, hogy antibiotikum szedése közben merülhetek nyugodtan, vagy inkább majd csak a túra után kezdjem el a szedését?

Mondhatjuk.