Kipusztulhatnak a szirti cápák a Korall-tengerből, hacsak Ausztrália nem nyilvánítja Védett Tengeri Övezetnek a területet.

HIRDETÉS

Ezt jelentette ki a Természetvédelmi Világalap (WWF), a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete.

"Bár a szürke szirti- és a kalapácsfejű cápákat Ausztrália szerte az idegenforgalom ékköveként emlegetik, egyedeik mégis az ázsiai cápauszony kereskedelem főszereplői" - mondta Dr Gilly Llewellyn, a WWF óceán programjának vezetője.

1950 óta a világ cápa populációja 90%-kal csökkent, ezért életbevágó, hogy a Korall-tenger sok helyen még mindig érintetlen környezetét megvédjék a túlhalászástól. A Korall-tenger évente 11.2 millió ausztrál dollárt, vagyis több mint 17 milliárd forintot hoz az ausztrál költségvetésnek, évente. Mindez azt jelenti, hogy gazdaságilag is érdeke lenne a szövetségi kormánynak megvédeni a 780 ezer négyzetkilométernyi területét.

A kutató szerint a túlhalászat a cápákat fenyegető jelenlegi legsúlyosabb veszély, de a folyamatos ellenőrzés segíthetné a terület élővilágának megőrzését. Minden évben egyre fejlettebb és kifinomultabb technikákat vetnek be: ma már műholdat is használnak a halászhajók helyzetének beméréséhez.

"Mostanra ismertük fel, hogy a milliókat hozó turizmus az ökoszisztéma egészségének megőrzésén múlik, beleértve a cápapopuláció védelmét, amelynek a Korall-tenger az egyik utolsó biztonságos élőhelye" - mondta Dr Llewellyn.

Richard Leck szerint a Nagy Korall Zátony Ausztrália legnagyobb Védett Tengeri Övezete, ahol a halászat bizonyos területeken engedélyezett. Úgy véli, hogy a Korall-tengeren sem lehetne teljes egészében megtiltani a halászatot, inkább felügyelni kellene azt.

A cápauszony-kereskedelem, világszerte 40 millió cápa életébe kerül évente, nagy pusztítást okozva egy olyan állatfajnál, amelynek kicsinyei lassan válnak ivaréretté, ritkán szaporodnak. Sok ország, köztük az Egyesült Államok, Dél-Afrika, és Ausztrália is megtiltotta a cápauszony-kereskedelmét.

[ HírTV ]