Érdekességek a cápákról
TudományA Shark Projekt hírleveléből kiderül, miért vonzza a vér a cápákat, és hogy néz ki egy sétáló cápa.
Legtöbben erre valószínűleg azt válaszolnák, hogy a vér, mint szaginger vonzza a cápákat. Annak ellenére, hogy a nagytestű, és aktívan vadászó cápafajokra általában a kitűnő szaglás a jellemző, a probléma ennél sokkal összetettebb - a legújabb kutatások szerint.
Valamennyi porcoshal féle (Chondrichtyes) így a cápák, a ráják, és a tömörfejűek, vagy tengeri macskák rendelkeznek egy olyan gélszerű anyagot tartalmazó szervvel, amellyel képesek a vízi környezet áramlataival, de az élőlények vérkeringésével is összefüggő mikro elektromos impulzusok észlelésére.
A felfedezője után Lorenzini-ampulláknak elnevezett szerv működésének beható vizsgálata több új érdekes felismeréshez vezetett. Az ideg-élettani kutatásokkal kapcsolatos publikációkat közlő Neuroscience Letter-ben korábban közzétett cikkükben B.R. Brown és Kylie Fields hívták fel először arra a figyelmet, hogy a Lorenzini-ampullák mikroelektromos érzékelő funkciója a pozitív töltésű kalcium ionok mennyiségének változásával függ össze.
Az ampullákban lévő gél - amely különböző fehérjékből és sókból áll, a pozitív töltésű ionok mennyiségi változásának impulzusait az ampullákhoz kapcsolódó idegpályákon keresztül juttatja az agyba.
R. Douglas Fields kimutatta, hogy a vérben (elsősorban a vérplazmában) lévő oldott sók pozitív töltésű ionjai miatt, a vér erős elektromos impulzust jelent a cápák számára. A vérre történő intenzív reagálás tehát nemcsak a szagingerrel, hanem a vér mikroelektromos impulzusaival is összefüggésbe hozható, Fields most közzétett kutatási eredményei szerint.
Sétáló cápa Indonéziából
A Conservation International amerikai kutatókból álló csoportja, az indonéz Papua tartomány tengeri élővilágban roppant gazdag vizeiből 52 új fajt, köztük 25 új halfajt írt le. A felfedezett új fajok közül is kiemelkedik különleges életmódja miatt a sétáló cápa.
A kékcápa-alakúak rendjébe (Carharhiniformes) tartozó, és a kutatók által Hemiscyllum freycineti tudományos fajnévre keresztelt, - egyelőre magyarra lefordítható névvel nem rendelkező - bambuszcápa féle azzal tűnik ki a többi cápafaj közül, hogy a mell és a has alatti úszóira támaszkodva járkál a korallhomokos aljzaton.
Csak akkor hajlandó "cápamódra" úszni, ha felriasztják. Noha az új faj élet- módjáról egyelőre szinte semmit sem tudunk, a felfedezők azt feltételezik, hogy a napközben az aljzaton tétlenül heverésző cápa éjszaka "sétálgat" zsák- mánya, elsősorban rákok, és különféle puhatestűek után.
Dr. Elter Tamás
PADI instructor, az American Elasmobranch Society tagja,
MARINE LIFE PADI 5 Star IDC Dive Centre, SHARK Project