A régészek egy igen különleges merülőhelyen jártak szerencsével: a kirgizisztáni Isszik-Kul mélyén.

Hirdetés

Ez a tó (nevének jelentése "meleg tó", ami arra utal, hogy nyáron több, mint 20 fokosra melegszik) a kirgiz hegyek között, 1609 méteres magasságban található. A nemzetközi kutatócsoport olyan régi leletekre bukkant, amilyenekhez hasonlót eddig a Földközi-tengerben találtak az ókori görög és egyiptomi időkből. Többek között települések betemetett romjainál is merültek. Ez a mostani expedíció már a nyolcadik volt a tóhoz, és lassan összeáll a kép az eddig még ismeretlen kultúráról.

A kirgiz tudóscsoport vezetője Vlagyimir Ploskik volt, az oroszokat pedig Szvetlana Lukasova és Nyikolaj Lukasov képviselte. Valamennyi orosz résztvevő tapasztalt búvár volt, és ők feleltek a víz alatti feltárásért, és igen sokszor merültek alá.

Egy évvel korábban az északi oldalon 5-10 méteres mélységben falak maradványaira bukkantak, némelyik 500 méter hosszú volt, amelyek egy néhány négyzetkilométeres város részei lehettek, azaz abban a korban ez a település valóságos metropolisznak számított. Szkíta tárgyakra is bukkantak, például bronz fejszékre, nyílhegyekre, tőrökre, korabeli pénzekre.

Az Isszik-Kul tó elhelyezkedése miatt fontos szerepet játszott, több erre elhaladó útvonal ismert a történelemből. A régészek számos valláshoz kötődő emlékre bukkantak a térségben, és egy, a régi kínai feljegyzésekben gyakran említett város, Chihu is itt volt valamikor. A régi Selyemút is a tó partja mentén halladt a 18. századig. A települések víz alá kerülésének oka a tó mélységének ingadozása, ami néha folyamatos, néha viszont hirtelen következik be, és ilyenkor a víz mindent eláraszt a parton. Később újból visszatérnek a lakók, hogy aztán 5-700 éve múlva esetleg újból áldozatul essen a település az árnak. Az évek alatt a régészek tíz nagyobb, különböző korokban elárasztott települést vizsgálhattak meg.

Néha különleges leleteket találnak. Egy 2500 éves, szertartásokhoz használt bronz üstöt a víz mélyéről hoztak fel, a mívessége lenyűgöző. Kérdés, hogyan tudták elérni a technikai fejlettségnek ezt a fokát az ókori mesterek? Mindenestre a szerzett információk sokat elárulnak az itt élt emberek életmódjáról, társadalmi berendezkedéséről.

[ RIA Novosti ]