Az utolsó paradicsom
Utazási élmények1/4. oldal
Extra élményekben lehet része a búvároknak a Galapagos-szigetek vizeiben: pöröly- és cetcápák, ráják, teknősök, delfinek, óriási halrajok várnak rájuk.
El tudsz képzelni egy olyan merülést, ahol azért nem tudsz filmet készíteni, mert kamerád minduntalan valamilyen halba ütközik? Forogsz, mint a ringlispíl május elsején, mert mire lefotóznál egy halat, addigra már másik van előtted! És mögötted, melletted, alattad, fölötted, mindenhol... Nos barátom: ez Galapagos. A KLM járata közel ötórás várakozás után indul az Amszterdam- Bonaire- Guayaquil útvonalon és mikor már azt hiszed, hogy lerepültél a térképről, akkor még mindig csak a Holland Antillákon jársz. De a közel egy napnyi levegőben töltött idő meghozza gyümölcsét, s a guayaquili reptéren már a dél-amerikai nedves, trópusi levegő csap meg. A kimondhatatlan nevű város Ecuador déli részén fekszik, s mint olyan, a legnagyobb település is egyben. De innen a legegyszerűbb eljutni Galapagosra, mely innen még több, mint 1200 km-re fekszik a Csendes-óceán közepén. Akklimatizálódni, tanulmányozni az ország történelmét, elvegyülni a mucsácsók között- erre kiválóan alkalmas a hely. Belvárosi részében tízméterenként állnak rendőrök állig felfegyverezve, nagyobbnál-nagyobb amerikai mordályokkal, ezért ez a környék nagyon biztonságos. De a turisták a várost csak ugródeszkaként használják galapagosi célállomásukhoz, így az ember tűkön ülve várja a pillanatot, amikor az Air Gal légitársaság gépe kigurul a kifutóra, majd közel két óra múlva San Christobal picinyke repterén landol. A Galapagos-szigetek 13 nagyobb szigetből, 6 kisebből és 107 sziklából álló vulkanikus szigetcsoport. Az első sziget 5-10 millió éve keletkezett tektonikus tevékenység következtében, míg legfiatalabbak, az Isabella és a Fernandina még mindig alakulnak; a legutóbbi vulkánkitörés 2005-ben volt. A szigetcsoportot 1535. március 10-én fedezték fel a spanyolok, addig lakatlan volt. A 17. században James Cook is járt itt, majd 1832. február 12-én José María Villamil tábornok Ecuador részévé nyilvánította.
1835-ben érkezett meg Charles Darwin, akinek emlékét máig ápolják. A szigetcsoport északnyugati részén egy kis szigetet- mely búvár szempontból talán a leggazdagabb élővilággal bír- róla neveztek el, miként a Santa Cruz szigetén működő biológiai kutatóközpont is az ő nevét viseli. A Csendes-óceán e távoli magányos szigetcsoportján jött rá Charles Darwin az evolúció elméletére, miközben az itt található élővilágot tanulmányozta. A vulkáni eredetű Galapagos-szigetek tagjai közül csak négyen élnek emberek, a többi az állatok és növények birodalma. Jóllehet a szigetcsoport az Egyenlítő közelében fekszik, klímáját alapvetően a Humboldt-áramlat határozza meg. Az esős évszak januártól június végéig tart. Az utóbbi 35-40 évben a szigetek egyedülálló élővilágát- valamennyi szigorú óvintézkedés ellenére- a turizmus, a halászat, sőt még a búvárkodás is veszélyezteti. Éppen ezért hetenként mindössze 50 búvár tartózkodhat összesen a szigeteken.
Az élővilág a dél-amerikai kontinensről repülve (madarak, denevérek, rovarok), úszva vagy fatörzseken sodródva (hüllők, emlősök) jutott el a szigetekre, ahol az eltérő táplálékhoz és környezethez alkalmazkodva újabb fajok és alfajok alakultak ki. A sziklás lávaszirtet benépesítő első élőlények növények voltak, amelyek magjait a szél vagy a tengervíz sodorta idáig. A növények megtelepedését követően érkeztek meg az első állatok, amelyek mind véletlenül sodródtak ide. Kétéltűek nincsenek a szigeteken, amely azzal magyarázható, hogy a hosszú tengeri utat nem bírták ki a sós vízben.
Az írás a következő lapon folytatódik!
(átlag: 3.5) nehéz körülmények 
Szolnok
