Cápaenciklopédia: a citromcápa
Tudomány1/2. oldal
A leginkább a Karib-tengerben jellemző cápafajt ismerhetjük meg ezúttal.
A citromcápa (Negaprion brevirostris, Poey, 1868) a kékcápa-alakúak rendjébe (Carcharhiniformes), és ezen belül a 49 fajt magában foglaló kékcápa-félék családjába (Carcharhinidae) tartozik. A Carcharhinidae családba, a domináns, 46 fajt alkotó Carcharhinus nemzetségen kívül további két genust, a mindössze egyetlen fajból álló Triaenodon, és a citromcápát is magában foglaló Negaprion nemzetséget soroljuk. A Negaprion nemzetségbe még egy faj tartozik, amely a citromcápa élettereitől elkülönült indo-pacifikus fauna provinciában honos sarlóuszonyú citromcápa (Negaprion acutidens, Ruppell, 1837). A Carcharhinidae család a modern cápák csoportjában (Neoselachii) viszonylag "új" csoportnak számít, mármint a cápa-alakúak közel 350 millió éves törzsfejlődési periódusának idejéhez képest. A Carcharhinidae család evolúciója a korai harmadidőszakban, nagyjából 50 millió évvel ezelőtt kezdődött el.
A citromcápa biológiája, anatómiai jellemzői
Albumhoz klikk a képre.
|
A citromcápa csak igen lassan, körülbelül tizenöt éves korára válik ivaréretté. A vemhes nőstények gesztációs periódusa 12 hónap. Általában 8-12 ivadéknak adnak életet, az ivadékok születéskori testhossza 60-70 centiméter. A nőstény körültekintően jár el a védtelen újszülöttek világrahozatalában. A szülés helyszínéül sekély, védett öblöket, gyakran mangrovés partokat választ ki, ahol az ivadékok megszületésük után képesek azonnal elrejtőzni a nagyobb ragadozók elől. A fiatal citromcápák életük egy-két évét születésük helyszínének közvetlen közelében, a szakirodalomban csak "playground"-nak nevezett területen töltik el. A citromcápa igen jól tolerálja a tengervíz sótartalmának ingadozását, megél a csökkent sós, ún. brakk vizekben is. Másik különleges tulajdonsága, hogy képes elviselni az oxigénben rendkívül szegény vizeket. Időnként beúszik a kiédesedett vizű folyótorkolatokba, és a mangrove mocsarakba.
Az írás a következő lapon folytatódik!