Míg az óriásbálnákat bizonyos mértékig védi a nemzetközi bálnakereskedelemre irányuló moratórium, a kisméretű cetekre irányuló vadászat folytatódik az egész világon.

HIRDETÉS

A Föld óceánjaiban lakó nagyméretű cetfajok helyzete egyáltalán nem nevezhető biztonságosnak, és további figyelmet igényel. Azonban a kisebb testű, de a figyelem középpontjából egyre inkább kívül kerülő cetfajok helyezte is kritikus, hiszen őket ugyanúgy sújtja a mértéktelen halászat, a szennyezés és élőhelyük elvesztésének veszélye. Míg az óriásbálnákat bizonyos mértékig védi az 1986-ban életbe lépett nemzetközi bálnakereskedelemre irányuló moratórium, a kisméretű cetekre irányuló vadászat folytatódik az egész világon, alapvető szabályok és a nemzetközi közösség ellenőrzése nélkül. Erre mutatott rá a WWF nemzetközi természetvédelmi szervezet a nem régen megjelent Kistestű cetek, az elfeledett bálnák című jelentésében.

A kistestű bálnafajok egyik hátránya a nagytestű rokonaikkal szemben, hogy számukat és lakóhelyeiket illetően kevés adat áll rendelkezésre. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 69 kistestű bálnafajból 40 fajt adathiányosnak minősít, tehát még annak az eldöntéséhez sem áll rendelkezésre elegendő információ a szakemberek számára, hogy az adott faj veszélyeztetett helyzetben van-e. A 15 óriásbálnafajból ugyanakkor csak négyet minősítettek adathiányosnak. Az IUCN vörös listája szerint az állományváltozás helyzete - függetlenül attól, hogy a faj egyedszáma növekszik vagy csökken - 69 kistestű cetfajból hatvannál ismeretlen. A fennmaradó kilenc fajt viszont - ahol a populációs trend ismert - a kihalás fenyegeti.

Számos, a bálnák fennmaradásáért küzdő ország - köztük Magyarország - vesz részt a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) e heti találkozóján. A WWF itt szólítja fel ezeket az országokat, hogy vállaljanak felelősséget minden bálnafaj jövőjéért, legyenek azok kicsik vagy nagyok.

A kistestű cetek fontos szerepet töltenek be az élőhelyükön, stabilizálják és biztosítják az egészséges és termékeny ökoszisztémát. Nem engedhetjük, hogy a nem fenntartható vadászat és a felelőtlen emberi magatartás miatt eltűnjenek a Föld óceánjaiból! - mondta Magyar Gábor, a WWF Magyarország igazgatója.

1948-ban Nemzetközi Egyezményt fogadtak el a Bálnavadászat Szabályozásáról (ICRW) ennek döntéshozó szerveként pedig megalapították a kezdetekben 14 tagállamot számláló Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságot (IWC).

Napjainkban az IWC 85 tagot számlál, köztük vannak bálnavadászatot folytató országok, olyanok akik már felhagytak a vadászattal, valamint olyanok, amelyek azért csatlakoztak, hogy állást foglalhassanak a bálnák védelmének érdekében, vagy ellenkezőleg, pont azért, hogy támogathassák a bálnavadászattal foglalkozó országok érdekeit.

Az IWC évente találkozik, hogy megállapítsa a fogási keretszámokat, bálnavadászati módszereket fogadjanak el és háromnegyedes többség alapján megállapítsák a védett területeket. Az elmúlt években az IWC új, bálnákat fenyegető veszélyeket ismert fel és ennek megfelelően tevékenysége egy szélesebb körű védelmi terv irányába mozdult el, ami figyelembe veszi az esetleges mellékfogásokat (olyan fogás, mely eredetileg nem az adott faj megszerzésére irányult) és figyelembe veszi a klímaváltozás hatásait is.

A WWF megalakulása, azaz 1961 óta aktív szereplő az IWC-ben. A WWF világszerte segített a "Mentsétek meg a bálnákat!" kampányok terjesztésében, támogatta a bálnáknak fenntartott védett területek alapítására vonatkozó felhívásokat és a kereskedelmi bálnavadászatról szóló moratóriumot (nevezetesen az 1972-es Emberi Környezetről szóló ENSZ kongresszuson).

[ WWF ]