»» ««

Az Adriai-tenger

Tudomány
1/4. oldal

A nyári szezon előtti meglepetésként érdekes fejezettel folytatjuk a tenger enciklopédiáját.

Az Adriai-tenger eredete, földrajzi-oceanográfiai jellemzői

Albumhoz klikk a képre.
Az Adriai-tenger a mediterrán medence része. Szerkezetét tekintve az adriai-medence két, egymástól geológiailag is markánsan elkülönülő területre osztható. Az Adriai-tenger északi és középső része, -nagyjából a teljes medenceterület kétharmada - fiatal, transzgressziós eredetű víztömeg, míg a déli medence egy kora harmadidőszaki, a Thethys-óceán bezáródása során keletkezett ingressziós (töréses szerkezetű) süllyedék. A pleisztocén időszakból (1,6 millió évtől 25.000 évig) kimutatott négy fő eljegesedési periódus közül a legutolsó, a nagyjából 160 ezer éve elkezdődött és 14.000 éve véget ért Würm-glaciális volt a legjelentősebb. A Würmben az északi-arktikus sarki gleccser a Brit-szigetekig, Közép-Európában pedig egészen a lengyel síkságig nyúlt le. A hatalmasra hízott poláris jégsapkák által lekötött vízmennyiség miatt, a Würmben a világtenger vízszintje átlag 120 méterrel volt alacsonyabb a mai vízszintnél. A középső és az észak-adriai medenceterület az elmúlt másfél millió évben karsztos szárazulat volt.

A Würm végén elkezdődött erős felmelegedés miatt, a kiterjedt poláris gleccserek rendkívül gyors olvadásnak indultak. A tengerszint a 14.000 éve elkezdődött hirtelen felmelegedés okán, már i.e. 8000 körül nagyjából elérte a mai szintjét. A világtenger vízszintje mindössze 6000 év alatt 120 métert emelkedett. Az eusztatikus transzgresszió következményeként az adriai-medenceterületet ekkor öntötte el a viszonylag gyorsan előrenyomuló tenger. (Nem véletlen, hogy a horvát partszakaszon annyi víz alatti barlangot és üreget találhatunk. Az általános, de téves vélekedéssel szemben, az adriai barlangokat nem a tengeri erózió, hanem még a szárazföldön történt karsztosodás alakította ki, a tengerelöntést megelőző időszakban.) Az Adriai-tenger legnagyobb része tehát alig tízezer éves múltra tekinthet csak vissza. (Megjegyzendő, hogy a világtenger szintje még ma is -igaz hogy igen lassú- emelkedésben van.)

Az Adriai-tenger lényegében a Földközi-tengernek az Appenini és a Balkán félszigetek által határolt hatalmas, hosszan elnyúló öble. Az Adria északi területe -a Trieszti-öböl térségében-, a Földközi-tenger legészakibb nyúlványa is egyben. Az adriai medence teljes hossza 900 kilométer, átlagos szélessége 150-200 kilométer. A tenger a déli végén a keskeny, mindössze 63 kilométer széles Otrantói-szorossal kapcsolódik a Jón-tenger víztömegéhez. Az Adriai-tenger felszíne 135.000 négyzetkilométernyi területet fed le. A medenceterület előzőekben bemutatott kettős szerkezetével függ össze az is, hogy a tenger bathymetrikus jellemzői jelentős eltérést mutatnak az északi-középső és a déli területek között. Az Adriai-tenger egészét epikontinentális sekélytengernek minősíthetjük. A teljes északi rész erősen feltöltődött medenceterületet alkot. Az Alpokban eredő Pó-folyam évente több millió tonna szárazföldi eredetű, ún. terrigén üledéket rak le a sekély vizű északi medencében. A medence feltöltődése ezért itt, az északi térségben, igen gyors folyamatnak tekinthető. A feltöltődés intenzitására igen szemléletes példát nyújt a tenger névadójának, az egykori itáliai kikötő falucskának, Adriának (Jadrano-nak) a múltbeli, és a jelenlegi helyzete. A római időkben még a tengerparton fekvő település maradványai ma már 36 kilométer távolságra fekszenek a partvidéktől. A feltöltődés mellett, az Adria nyugati és keleti partvonalán tapasztalható vízszintváltozás azzal a jelenséggel is összefüggésbe hozható, hogy amíg a horvát partszakasz lassan süllyed, addig az olaszországi partvonal folyamatosan emelkedik.

A Pó-folyam hordalék lerakó tevékenysége miatt, az északi medenceterület nagyjából az olasz Ancona, illetve a horvátországi Sibenik vonaláig mindenhol igen sekély. Ebben a térségben a vízmélység még a nyílt-tengeren sem haladja meg sehol a 75 métert. A legsekélyebb rész, az Isztriai-félsziget és a Velencei-öböl között húzódik, ahol az átlagos vízmélység mindössze 50 méter. Az Isztriától délre a tengerfenék enyhén lejteni kezd, az előbb említett Ancona-Sibenik vonalig. A közép-adriai medencében, a horvát Zirje-szigetektől kezdődően és az olaszországi Garganó irányába tartva a tengerfenék egy északkeleti-délnyugati irányba futó árokká mélyül. A Közép-adriai mélytengeri árok, vagy horvát nevén, a Jabuckai-árok átlagos vízmélysége eléri a 200 métert. Az "árok" legmélyebb pontja 266 méter mély. A Jabuckai-árok déli irányban egy 160 méter átlagmélységű csatornában folytatódik tovább, amely egészen a 130 méter mély Palagruzai párkányig emelkedik.

A déli, ingressziós eredetű részmedence aljzatszerkezete már lényegesen bonyolultabb képet mutat. Az olaszországi Garganó és Apulia közötti, az északi végén 80 kilométer széles Adriai-párkány délen, Albánia magasságában 20 kilométerre keskenyedik el. A párkány által körbevett területen találjuk az Adriai-tenger legmélyebben fekvő területét. Az Adriai mélytengeri síkság maximális mélysége 1230 méter. A tengerfenék a mélytengeri síkság déli végén ismét emelkedni kezd. Az Otrantói-szorosban mérhető 800 méteres vízmélység -ennek megfelelően-, valamivel alacsonyabb a párkány mögötti terület mélységénél. Jelentős szerkezeti eltérést mutat a nyugati olasz, valamint a keleti horvát partszakasz. Az olasz partvidéket alacsony és monoton síksági térrészek jellemzik. Ezt a tengerpart típust nevezzük neutrális partvidéknek. A parti öv sekély, és laza finomüledékkel borított aljzata nem biztosít megfelelő feltételeket a tengeri élővilág megtelepedéséhez. Emiatt az Adria olaszországi partszakaszán igen szegényes az élővilág.

Az írás a következő lapon folytatódik!

Első   Visszalép Következő   Utolsó

1 2 3 4

Hozzászólást csak regisztrált felhasználótól fogadunk el. Regisztrálás/belépés.

Merülőhelyek

Small Giftun / Police station

Egypt, Red Sea

3/8 db alapján:érdekes(átlag: 4.1) átlagos nehézségű
max: 38m, látótáv: 10-25m , driftes

napihajós megközelítészátony merülés fal merüléskorallos, trópusi élővilágteknős legalább 1.5m-es hal delfin

Búvárbazár

5mm-es neoprém ruha

Ár: 25.000 Ft.


Látogasd meg és lájkold facebook csoportunkat, videóinkat pedig a Vimeo csatornánkon is elérheted.

Powered by babelrabbit engine © 2004-2024 Bunny - All rights reserved
Az oldal szöveges és képi tartalmának felhasználásáról az impresszumban tájékozódhatsz.
Impresszum / Adatkezelés