Fidzsi színpompás szirtjei
KörnyezetvédelemA tengerirózsa lilás hegyű tapogatói a korallszirt legtöbb lakója számára mérgezők, a bohóchal mégis biztonságban vadászhat köztük, szaporodhat és nevelheti az ivadékait. A Fidzsi-szigetek páratlanul gazdag tengeri élővilágának része e hal s a tengerirózsa is.
Rendkívül szívósak a Fidzsi-szigetek korallszirtjei: megannyi súlyos károsodás után is újjáélednek. Ideális terep ez a kutatóknak, akik a koralltelepek világméretű, katasztrofális pusztulásának okait próbálják megérteni. Noha a telepeket ciklonok, betegségek, ragadozók és vulkánkitörések tizedelik, az effajta természetes veszélyek elvonultával a korallok újra meg újra regenerálódnak. Ám az emberiség szén-dioxiddal dúsította a légkört, s az emiatt fölmelegedő tengervíz kikezdheti a korallok megújulási képességeit. Ha fölmelegszik a víz, elpusztulnak a korallal szimbiózisban élő moszatok, melyektől a polip a tápanyagokat és a színét kapja, ezért a korall fakulni kezd. Egyes kutatók szerint a korall a változó környezethez alkalmazkodik a fehéredés révén, mivel a kifakult korallokon melegtűrőbb moszatfajok telepednek meg. A globális melegedés erősödését azonban a korallok már nehezen tűrik: a Fidzsi-szigeteknél honosak legföljebb 30 Celsius-fokos vízben élnek meg.
Fidzsi koralljai igencsak megsínylették a 2000. és 2002. évi nagy meleget - jó részük kifehéredett. Tengerbiológus lévén, régóta érdekelnek a korallzátonyok, s nemrégiben csatlakoztam egy expedícióhoz, amely azt vizsgálta, hogyan vészelték át a forróságot Fidzsin a korallok. A különbségek óriásiak voltak! Moszatok híján a korallok néhol éhen pusztultak, s csak a csupasz mészvázuk maradt utánuk. Máshol új élet virágzott a kifehéredett agancs- és egyéb kőkorallok mellett. Fiatal korallok telepedtek meg a kopár sziklákon, a tápanyagdús vízben tarka tengeri állatok nyüzsögtek, s néhány korall még csak ki sem fehéredett. Nagy halak (cápák, fűrészes sügérek, ördögráják) úszkáltak körülöttünk, annak bizonyítékaként, hogy egy életerős ökológiai társulásra bukkantunk.
A Fidzsi-szigetek élővilága olyan, akár egy aids-beteg, aki nem halt bele a kórba - s talán a világ koralltelepeinek jövője múlik azon, hogy megtudjuk, miért nem. Mind többen pártolják az egyes zátonyok körül kialakítandó védett kutatási terület tervét. Itt nem súlyosbítaná a szennyezés, a túlhalászás és a turistaáradat a fehéredést kiváltó hatásokat. Ám a korallok sorsát végül az döntheti el, vajon képesek leszünk-e megállítani a globális fölmelegedést.
foto: ianskipworth.com
[ National Geographic ]
(átlag: 4.3) átlagos nehézségű 
Budapest
