Alaposan megszigorították a nagy fehér cápa kereskedelmének feltételeit a washingtoni egyezmény tagországainak bangkoki konferenciáján.

HIRDETÉS

Mostantól csak azok vadászhatnak a rettegett hírű tengeri nagy halra, akik nyilvántartást vezetnek a kifogott példányokról.

A veszélyezetett, vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről (CITES) szóló washingtoni egyezményhez csatlakozó országok úgy döntöttek, szigorúbban szabályozzák a nagy fehér cápa kereskedelmét.

A javaslat - melyet Ausztrália és Madagaszkár képviselői nyújtottak be - kimondja, hogy a cápát a szervezet kettes listájához kell sorolni, így könnyebben ellenőrizhetik a veszélyeztetett faj kereskedelmét. A CITES listája két szintes: az egyes besorolásba a kihalás szélén álló fajok kerülnek, ezeknek minden formában tiltott a kereskedelme. A kettes besorolású (most már ide tartozik a fehér cápa is) kereskedelme nem tilos, de szigorú törvények szabályozzák.

A világ állatvédői lelkesen fogadták a döntést, amely szerintük sokat segít a veszélyeztetett cápafaj megőrzésében. Ausztrália és Madagaszkár képviselői indítványukban azzal érveltek, hogy a faj második szintű besorolása "sikerrel szabályozhatja a cápák kihasználását", valamit kötelezi majd a kereskedőket, hogy nyilvántartást vezessenek az üzletükben megfordult cápákról.
A nagy fehér cápák kereskedelme világszerte elterjedt, hiszen állkapcsukat és fogaikat jó pénzen lehet eladni. A cápák ráadásul gyakran esnek áldozatul a sporthorgászok szenvedélyének, de vadásszák őket uszonyukért is, amelyből a világ több részén levest készítenek.
Bár a tudósok csak megbecsülni tudják a világ fehér cápáinak számát, abban egyetértenek, hogy populációjuk az utóbbi időben erősen lecsökkent. Míg az ember százával pusztítja ezeket az állatokat, a fehér cápa valójában évente csak néhány ember haláláért felelős. Besorolásával az állat most olyan fajok társaságába került, mint a gyapjas hangyászsün, a szürke kuszkusz és a háromujjú lajhár.

Kapcsolódó link: http://www.cites.org/

[ Magyar Hírlap ]