búvárkodás búvár közélet merülés hírek fórum víz alatti fotók videók merülőhelyek búvároktatókCimkék
|
Elhunyt Arthur C. ClarkeEgyéb |
2008. március 22. |
|
|
A világhírű sci-fi írói műveit a szomorú hír kapcsán sokan emlegetik, mi viszont inkább a búvárkodásban betöltött szerepéről ejtünk szót. Clarke 1917-ben született Angliában, és már nagyon fiatalon az űrkutatás, majd a sci-fi irodalom elkötelezettje lett. A matematikusi és fizikusi végzettséggel rendelkező író tudományos alapossággal megírt műveiben több olyan találmányt is vizionált, amelyek később meg is valósultak. Legismertebb művei közül említhető az azonos című, legendás film, a 2001 Űrodüsszeia alapjául szolgáló történet, a Randevú a Rámával vagy A gyermekkor vége.
Bár szerelmese volt az űrhajózásnak, valószínűleg tisztában volt vele, hogy soha nem juthat ki a világűrbe. Mégis sikerült megélnie a lebegés élményét a víz alatt, és a búvárkodás hamarosan nagyon fontos szerepet töltött be az életében. Még 1955-ben kellett egy rövid szünetet beiktatnia Srí Lankán, noha a úticélja Ausztrália, a Nagy Korallzátony volt. A szigetország annyira lenyűgözte, hogy úgy döntött, itt fog letelepedni.
1956-ban alapította meg társával együtt Srí Lanka első búvárközpontját. Akkoriban a turizmus igencsak fejletlen volt, így társa hamarosan ki is szállt az üzletből, Clarke pedig egy akkor még csak 18 éves helyibelit, Hector Ekanayakét vett maga mellé, hogy a búvárkodási rész felelőse legyen. A hatvanas évektől Underwater Safaris néven működő cég évitzedeken át működött ebben a felállásban, egészen az író most bekövetkezett haláláig. Clarke ugyanis egészen idős korában is aktív maradt, például pár éve, 87 éves korában annak kapcsán nyilatkozott, hogy a pusztító cunami elsöpörte búvárbázisának épületét.
Víz alatti felfedezés is kapcsolódik az író nevéhez. 1961-ben búváraival víz alatti helyszínt kerestek egy film forgatásához, amikor néhány ágyút és érmét találtak az aljzaton. A roncsot sikerült azonosítani, majd két évnyi kemény munka során számtalan tárgyat sikerült a felszínre emelni, aminek jelentős részét, Clarke örömére, ki is állították. A roncs felfedezéséről dokumentumfilmet is készítettek 1992-ben, Arthur C. Clarke-Before 2001: The True Life Story of the Taj Mahal Treasure címmel.
Bár izomsorvadása miatt tolószékbe kényszerült, Clarke nem mondott le a búvárkodásról. A vízből kijutáshoz segítségre volt szüksége, de ahogy ő fogalmazott, a víz alatt "teljesen működőképes" volt. Választott hazája nagy becsben tartotta a turizmus fellendítésében is úttörő írót, és természetesen a sci-fi rajongók hatalmas tábora is gyászolja a műfaj egyik legkimagaslóbb alkotóját.
Hozzászólást csak regisztrált felhasználótól fogadunk el. Regisztrálás/belépés.
| 12. Jules |
| 2008. már. 23. 20:28 |
|
Érdemes elolvasni a 3001-et is... Már nem azért, mert bohó, ifjúkori énem írta az utószavát a magyar kiadásnak...:-) De nagyon jól érzékelteti az idős író siető, de különféle technikai leírásokkal megtűzdelt törekvéseit a lehetséges jövő bemutatására. Tekintélyes szakirodalm van a regény végén, hogy melyik ötlet melyik tudóstól, szaklapból eredeztethető...
|
|
|
| 11. elche |
| 2008. már. 23. 20:11 |
|
Nem kötelező szeretni, nyilván.:) Nem könnyű film, de ha megfelelő hangulatban nézzük, egészen szórakoztató.:))) (Mellesleg a film születésekor még nem létezett a regény, ahogy született a film forgatókönyve, úgy alakult az írott forma is.)
|
|
|
| 10. Garfield33 |
| 2008. már. 23. 19:08 |
|
Tudom, hogy szentségtörő leszek - nem először, ha filmről van szó - de herpeszt kaptam a filmtől. Pláne az utolsó 30 percnyi diszkófény-próbától. A regény szerencsére más.
|
|
|
| 9. elche |
| 2008. már. 22. 15:49 |
|
Ahogy utánaolvastam, Clarke tagadta, hogy köze lenne az IBM-hez, egy fickó szerint pedig amiért nyilvánosan nem ismerte el, még lehetséges a kapcsolat. Most már sose derül ki.
|
|
|
| 8. Darth-Digilog |
| 2008. már. 22. 13:41 |
|
Ja erre gondoltam, hogy az IBM-re asszociál. Amikor először néztem meg a filmet, nagyon tetszett, de semmit nem értettem belőle. El kezdtem telefonálgatni, hogy valaki magyarázza meg, aztán találtam valakit aki mindent megértetett velem akkor -mára megint elfelejtettem- de ő is csak olvasta valahol, nem magától jött rá. Akkor mondta mint érdekesség ezt a HAL-IBM dolgot. A rövidítés nekem eléggé sántít, miért nem HPAC? Vagy Hepac?
|
|
|
|
|
|
Hírmondó v1.49 - © 2007-2009 Bunny
|
|