Azt próbálnák ki, hogy el lehet-e nyeletni a felmelegedést okozó légköri széndioxid egy részét az óceánokkal az úgynevezett tengertrágyázási módszerrel.

HIRDETÉS

E célból egy német kutatóhajóról vasszulfátot öntenek az Atlanti-óceánba, hogy fokozzák a növényi plankton fejlődését. Az elmélet szerint ha a fitoplankton robbanásszerűen elszaporodik, akkor csökkentené a levegő széndioxid-tartalmát, minthogy a fotoszintézis közben széndioxidot vesz fel.

Az ellenző környezetvédők viszont attól tartanak, hogy az ilyen beavatkozás katasztrofális következményekkel járhat. Például fokozhatja a tenger savasságát, vagy az algák elszaporodásához vezethet, ami viszont a tengervíz oxigéntartalmának csökkenését okozza.

A kísérlettel kapcsolatban Németországban sincs egyetértés. A német környezetvédelmi minisztérium például korábban a kísérlet azonnali leállítását kérte a német kutatási minisztériumtól. A berlini környezetvédelmi minisztérium szerint a kísérlet ellenkezik a biodiverzitásról szóló ENSZ-konvencióval.

A LOHAFEX kísérletet a Polarstern hajó fedélzetéről hajtják végre német és indiai tudósok az Atlanti-óceán egy közzé nem tett déli területén. A hajó január 7-én futott ki Fokvárosból, és két héttel később, azaz a jövő héten kell a célterületre érnie. Ott egy 300 négyzetkilométernyi vízfelületen 6 tonna vasszulfátot szórnak szét. Utána megfigyelik az eredményeket, és a kutatóhajó március 7-én érkezik a chilei Punta Arenasba.

A német expedíció vezetői azzal védekeznek, hogy a "megtrágyázandó" tengerfelület sokkal kisebb, mint egy-egy jéghegy olvadásakor keletkező vízfolt, amely szintén sok vasszulfátot tartalmaz. A hasonló, bolygóméretű klímavédelmi beavatkozás ötleteit régebben fantazmagóriának vagy őrültségnek tartottak. Az utóbbi időben azonban sokan kezdnek más szemmel nézni ezekre az elképzelésekre, miután a világ államai nem képesek politikai megállapodásra jutni az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről.

Az ötletek között szerepel például az, hogy kénrészecskéket szórnának szét a légkör felső rétegében, amelyek visszavernék a Földre beeső napsugárzás egy részét, vagy óriási tükröket állítanának Föld körüli pályára ugyanebből a célból.

Sok tudós azt mondja, hogy ha az okot nem képes az emberiség megszüntetni (a széndioxidnak a levegőbe bocsátását), akkor végső eszközként próbálja meg bolygó méretű beavatkozással csökkenteni a negatív hatást. A klímavédők viszont attól tartanak, hogy az ilyen megoldások elterelik a figyelmet az okról, és azt a hamis illúziót keltik, hogy nincs is szükség megváltoztatni azt az emberi tevékenységet, amely az üvegházhatású gázok levegőbe kerülését okozza. Végül a tiltakozások hatására az a döntés született, hogy végleges jóváhagyásig a kísérletet nem hajtják végre.

[ Hírszerző ]