Ismét a Yucatan-félszigeten járunk: Mexikó délkeleti részén a tengeri merülési lehetőségeket ismerhetjük meg.

Hirdetés

A félsziget nagyjából észak-dél irányú keleti partját, mexikói területen nagyjából 350 kilométer hosszan a Karib-tenger mossa. A part közelében van néhány sziget is, ami felkeltheti az ide készülő búvárok figyelmét.

Búvárhajó

Néhány általános jellemző a mexikói karibi térség merülőhelyeiről: gyakran erős az áramlás, ezért nagyon kevés kivétellel áramlásosak a merülések, azaz a hajó a felszínen követi a búvárokat. Az év nagy részében az áramlás dél felől észak felé halad, de ez csak általános szabály- a helyi áramlások ettől eltérhetnek, és gyakran irányt válthatnak. A víz hőmérséklete a téli hónapokban 24-25 fok, nyáron 28 fok körüli. Hőhatárok ritkán és inkább a nyári időszakban alakulnak ki. A látótávolság változó, de általában jó, azaz 30 méter feletti. A vízmélység néhány helyet leszámítva 25-30 méter körüli. Az élővilág gazdag, de tudni kell, hogy mikor hova menjen az ember merülni- és ez nem a Vörös-tenger...

Holbox sziget Cancuntól északnyugatra, a Mexikói-öböl és a Karib-tenger találkozásánál található a Yucatan partjától mindössze 10 km-re. Hangulatos kis sziget, néhány gyönyörű öko-szállodával. Itt nincs aszfaltozott út és a gépjárműforgalom is csak golfkocsikra korlátozódik. A sziget északi partja közelében a nyári hónapokban (május végétől szeptember elejéig) hemzsegnek a cetcápák. Nem túlzás, ebben az időszakban garantáltan láthatsz többet is bármelyik nap! Az áramlattal sodródó, táplálékukul szolgáló plankton tömeget követve egész nyáron itt lakmároznak.
A mexikói természetvédelmi törvények szerint a készülékes merülés nem megengedett, de szabadtüdővel is fantasztikus élmény. A halászok állítják, hogy a manták is gyakoriak, én még soha nem láttam... A sziget és a szárazföld közötti szorosban gyakran találkozunk delfinekkel. Idén valami furcsa okból kifolyólag a cetcápák nem a megszokott helyükön jelentek meg. Körülbelül 50 kilométerrel keletebbre, Isla Mujeres sziget nyílt tenger felőli oldalán tartózkodtak -és a cikk írása napján még mindig vannak- meglepően tiszta vízben. Fantasztikus látótávolságban úszkálhattunk az óriás halak között, ügyelve arra, hogy valamelyik meg ne legyintsen hatalmas farokuszonyával. Amerre néztünk, cetcápák...

Cetcápa Holbox szigetnél

A szabályok szerint egy állattal egy időben csak két ember tartózkodhat a vízben. Ez általában nem több mint öt perc, ami első hallásra nagyon kevésnek tűnik, de a hajóról lassú mozgásúnak látszó halakkal még uszonnyal is elég nehéz tartani a tempót és az ember hamar elfárad. Aztán persze rájön, hogy nem érdemes egyet követni, hiszen annyi van, hogy ha egy helyben lebeg és körbe nézelődik, akkor is folyamatosan közöttük van. Ha mindenkinek megvolt az első "öt perce" aki akar, visszamehet a vízbe, addig amíg a hajóról mindenki el nem fárad és elindulunk vissza a kikötőbe.
A hazafelé úton a személyzet frissen fogott halból "ceviche"-t készít ebédre. Ez gyakorlatilag egy halsaláta, apróra kockázott paradicsommal, hagymával, korianderrel. A hal nyersen kerül bele, szintén apró kockákra vágva és a végül ráfacsart sok citromban pácolódik (vagy fő) meg. Nagyon finom és frissítő a nagy melegben.

Pár nappal később kibéreltünk egy kis repülőt és megnéztük, hogy néz ki a terep a levegőből. Hihetetlen. Amíg egy kisebb terület felett köröztünk nagyjából száz cetcápát számoltam össze. Ezt először túlzásnak éreztem és azt gondoltam, hogy elszámoltam magam, míg újabb pár nap elteltével találkoztam a helyi természetvédelmi hivatal egyik alkalmazottjával és elmondta nekem, hogy naponta 400 és 500 közötti állatot számoltak össze! A repülőről és a víz alatt készült videókat megtekinthetitek a divemexico honlapján.

Az írás a következõ lapon folytatódik!