Egy 93 évvel ezelőtt eltűnt tengeralattjáró roncsát fedezték fel a kutatók a Balti-tenger mélyén.

HIRDETÉS

A HMS E18-nak egy őrjárat során veszett nyoma, fedélzetén 30 brit és 3 orosz tengerésszel. A süllyedés pontos helyét, és annak okait eddig senki sem ismerte. A HMS E18-at, és több más hasonló búvárhajót Winston Churchill, az Admiralitás első lordja utasítására küldték a Baltikumba, hogy azok az orosz haditengerészetet a német vasszállítmányok megállításában segítsék. A bevetés olyannyira sikeres volt, hogy a németek ekkor kezdtek el konvojokban hajózni.

A búvárhajók küldetését azonban mára elfeledték, így az E18-at is, amely utoljára 1916. május 25-én hajózott ki Reval (Tallinn) kikötőjéből, majd a következő nap érkezett beszámoló arról, hogy elsüllyedt. Részleteket azonban senki sem tudott.

Carl Douglas, egy svéd tengerészeti cég tulajdonosa, és az ausztrál Darren Brown, akinek dédapja a hajón szolgált, nemrég azonban úgy döntöttek megkeresik az E18-ast. Brown nagyanyja történetei nyomán kezdett érdeklődni az eset iránt: a nő többször is elmesélte apjának sikeres menekülését. Az akkor 24 éves Albert Robinson ugyanis egy nappal a tragikus események előtt vakbélgyulladással került kórházba, amiért élete végéig bűntudata volt.

Brown a történet hatására négy éven át a brit, német, majd az észt és orosz levéltárakban kutakodott a hajó után, és ekkor derült ki, hogy a tengeralattjárót nem egy német romboló süllyeszthette el, hanem aknákra futhatott. Ezek koordinátáit bemérve pedig akár a roncsot is megtalálhatják.

A páros így egy két hétig tartó víz alatti szkennelés mellett döntött: a tengeralattjáró pedig alig egy óra után megjelent a monitorokon. Mindezt a fotók is megerősítik: a hajótörzsön a robbanás nyomai is láthatók. Emellett a tengeralattjáró fedélzeti nyílásai is nyitva vannak, azaz a felszínen érhette a robbanás. A roncs a Baltikum környezeti viszonyai miatt kiváló állapotban maradt fenn.

A műveletről dokumentumfilm is készült, amelyet hamarosan a History Channel tűz majd műsorára.

[ Múlt-kor ]