»» ««

Búvármisszió az emberevők földjén

Utazási élmények
2/3. oldal


Albumhoz klikk a képre.
Anett vacsorával vár: halászlé magyarosan, tengeri halakból. Hamar közös megállapítást nyer: tengeri halból minimum olyan halászlét lehet rittyenteni, mint az édesvízi rokonokból; ezt bizonyítandó, a leves pillanatok alatt elfogy. Hozzá Anett forró házi kenyere felteszi az "i"-re a pontot. Még nincs vége!- kiálltja a konyha másik végéből és kisvártatva megjelenik egy hatalmas tál kakaós tekerccsel. Mindenki kész, degeszre tömjük magunkat. Már csak egy levezető "Bitang-sör" (a helyi sör neve: Bintang, ebből a szócsere), aztán jöhet az alvás.

A hat órai kelést nemcsak a beszűrődő napsugarak erős fénynyalábjai biztosítják, de a fekete kakadu ilyenkor kezdi rikácsoló hangján tudatni, hogy megérkezett és innentől övé az egész hikori-dió fa. Éledezik a bázis, a sziget túloldaláról előszivárognak lassan a dolgozók is. Többségük pápua a szomszéd szigetről, mely úgy 5-6 kilométerre fekszik tőlünk. A szépnek cseppet sem nevezhető emberek nagyon pici termetűek és nagyrészük írástudatlan.
Munkatempójuk nem emeli őket a sztahanovista mozgalom élharcosai közé, de rendkívül kedves, segítőkész és mindig mosolygós emberkék. Vannak néhányan indonézek is, ez egy -esztétikailag- sokkal tetszetősebb kinézetű nép, későbbi barátom, Respi is közéjük tartozik.

Vízesés a szigeten
Reggeli után kirándulni indulunk a szomszéd szigeten lévő vízeséshez. Utunk a csónakokkal mangrove erdő közt kanyarog, de az erdő közepétől gyalog folytatjuk az utat. Vízmosás jön szembe velünk, mintegy kijelölve a hegytető felé vezető ösvényt. Egy óra séta -és több menetközi megálló- után aztán feltűnik a nagyjából 60 méter magas vízesés.
Függőleges falán szétporlad a víz, és az apró cseppek alul kicsi tavacskává állnak újra össze. Keresztben néhány, több száz éve kidőlt óriás fatörzs, mely az állandó vízesőtől időközben megkövesedett. Meseszerű az egész, s hogy teljes legyen a kép, a vízfüggöny mögött kis barlangocska tátong. Mindenki idesiet, hogy párjával néhány romantikus, "tarzani" pillanatot eltölthessen az üregben. Kifelé aztán senki nem akar jönni, de Respi (a túravezető) többszöri felhívására lassan elindulunk visszafelé.
Az esőerdőben kanyargó ösvény kijelöli a hazavezető utat, így mindenki ismét egy felejthetetlen élménnyel gazdagodva foglalja el helyét a csónakban.

A délutáni merülések is csodálatosak, naplemente előtt pedig úgy 100 méterre tőlünk még egy púposbálna háta is feltűnik a felszínen. Kétszer vesz levegőt, de mire utolérnénk, ő már messze jár. Peti szerint február környékén gyakoriak a bálnák errefelé, néhány hónapos borjaikkal -hosszú vándorlásuk során- gyakran pihennek meg a szigetek közötti öblökben.

Reggel ismét korán kelünk, a mai nap megint érdekes kalanddal indul. Egy órányi hajókázás után egy csodálatos öblöcskére leszünk figyelmesek, de az öböl nem minden. Átellenes oldalán hatalmas barlang bejárata tátong, itt le is parkolunk. Igen a BBC filmekben gyakran látott denevérbarlangnál vagyunk, ahol több százezer kis emlős él.
Barlangi meglepetés
Lámpákkal felszerelkezve indulunk befelé, de már a bejáratnál orrfacsaró bűz fogad.
-Igen, ez a guanó szaga!- ami közel 40 méter magas dombot alkot, ezen megyünk befelé. A lámpafény holdudvarában -mint megannyi apró csillagocska- tükröződik vissza a több ezer szempár. Többen visszafordulnak, de Respivel mi beljebb megyünk. Iszonyú pára és meleg van oda bent, Respi azt mondja, gyakran látni, ahogy a barlang mennyezetén vadászó piton el-elkap egy-egy denevért. Ilyet nem látunk, viszont nem messze tőlünk egy hasadékból csörgőkígyóhoz hasonló figyelmeztető hangja töri meg a denevérszárnyak tompa surrogását. Ideje indulni, szól vezetőnk, így kifelé vesszük az irányt. Azonban a meglepetések sora még nem ért véget.

Néhány száz méterre a barlang bejáratától egy szikla-üregben emberi koponyákat fedezünk fel.
- Ez egy egykori pápua temetkezési hely volt- világosít fel bennünket Peti. Közelebb érve látszik, hogy más emberi csontok is hevernek ott és persze különböző használati tárgyak, melyek az elhunytat voltak hivatottak kísérni a túlvilágra. Néhány fotó után indulunk vissza, de az élmény ismét örök marad.

Az írás a következő lapon folytatódik!


Hozzászólást csak regisztrált felhasználótól fogadunk el. Regisztrálás/belépés.


 3. Bunny 2009 dec 02. 21:26  
Nem is igaz. Nem szent. És keze sincs, csak farka ... márminthogy ... na szóval úszói azok vannak asszem.
 2. mobydick 2009 dec 02. 20:55  
Persze, minden szentnek maga felé hajlik a keze...........( hahaha).
 1. pygmy 2009 dec 02. 08:56  
ez jó volt, és biztos jó lehetett:) ezt a Hippocampus bargibanti témát jobban cizellálhattad volna...


Merülőhelyek

Dhonfanu

Maldives

1/1 db alapján:érdekes(átlag: 4) átlagos nehézségű
max: 27m, látótáv: 10-25m

napihajós megközelítészátony merüléskorallos, trópusi élővilág sziklás, hasadékos élőhelycápa nagy rája

Látogasd meg és lájkold facebook csoportunkat, videóinkat pedig a Vimeo csatornánkon is elérheted.
A fórumban leírtakért a divecenter.hu felelősséget nem vállal, az kizárólag a hozzászóló magánvéleménye.

Powered by babelrabbit engine © 2004-2024 Bunny - All rights reserved
Az oldal szöveges és képi tartalmának felhasználásáról az impresszumban tájékozódhatsz.
Impresszum / Adatkezelés