Már 30 éve ma, február másodikán tartják világszerte a Vizes Élőhelyek Napját.

HIRDETÉS

1971-ben ezen a napon fogadták el az iráni Ramsar városában az úgynevezett Ramsari Egyezményt, amelyben a biológiai sokféleség megőrzése érdekében a kormányok felelősséget vállaltak a vizes élőhelyek védelméért. 

A szerződés létrejöttére azért volt szükség, mert a XX század második fele óta olyan mértékben pusztítjuk vizeinket, és alakítjuk át vizes élőhelyeinket, hogy ezzel már veszélyeztetjük azok élővilágának sokszínűségét. Az egyezmény 1975-ben lépett életbe, mára az aláíró országok száma 130 fölé emelkedett, ezzel több mint száz millió négyzetkilóméternyi terület került a védelme alá. Az aláíró nemzetek kötelezik magukat, hogy legalább egy, vizes élőhelyet kijelölnek a ramsari kritériumok alapján, és azok ökológiai szemléletű kezeléséről gondoskodnak.

Magyarország 1979-ben írta alá az egyezményt, nemzetközi szereplésünkre jellemző, hogy hazánk töltötte be a bizottság elnöki teendőit 1991 után két cikluson keresztül. Az aláírás óta huszonhárom különösen védett területet jelöltek ki (köztük a Fertő-tavat, a Balatont, a Velencei Madárrezervátumot, a kiskunsági szikes tavakat, a Hortobágy egyes részeit, a tatai Öreg-tavat). A magyarországi ramsari területek a Kárpát-medence szinte valamennyi jellemző vizes területtípusát magukba foglalják: tavakat, folyószakaszokat, holtágakat, szikes tavakat, mocsarakat, lápokat, nedves réteket, valamint ember alkotta halastavakat, víztárolókat.