A korallzátonyok és a mangroveerdők nagyobb veszélyben vannak, mint a trópusi esőerdők - adta hírül az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) jelentése.

HIRDETÉS

A korallzátonyok és a mangroveerdők bolygónk legritkább ökoszisztémái közé tartoznak, és a földfelszín 1,2 százalékát borítják. Nemcsak természetes védőpajzsot jelentenek a természeti katasztrófák ellen, igen jelentős gazdasági hasznot is hajtanak a halászat, mezőgazdaság vagy a turizmus területén - hangsúlyozza az ENSZ-tanulmány. A korallzátonyok felfogják a cunami vagy a nagy viharok által felkorbácsolt hullámok akár 90 százalékát is, meg lehetne spórolni a védőgátakra költött dollármilliókat. Ugyancsak a nagy erejű hullámok energiáját fékezi és oszlatja szét a mangrove erdőségek sűrű gyökérzete.

E funkciók alapján az UNEP munkatársai a korallzátonyok és magrovék eszmei értékét is meghatározták. Thaiföld mangrove erdőségeit például 3,5 millió dollárra tartják négyzetkilométerenként, A karibi és az indonéziai korallzátonyok négyzetkilométerét pedig 200 ezertől egy millió dollárig becsülik. Ez utóbbi értéket a látogatott búvárközpontok helyszínére kalkulálták.

Ha a Maldív-szigetek körül betonból épített hullámtörőkkel szeretnénk helyettesíteni a korallzátonyokat, a beruházás költsége kilométerenként 10 millió dollár körül lenne.

Mindezek ellenére a mangroveerdőknek mára az egyharmada, a korallzátonyoknak pedig a harminc százaléka elpusztult, 2030-ig pedig ez utóbbiak 60 százaléka tűnhet el. Ez különösen a kisebb szigetországok gazdaságát érinti érzékenyen.

„Remélem, hogy az említett anyagi tényezők meggyőzik majd a kormányokat és a nagyvállalatokat, hogy jobban megvédjék ezt a természeti kincset" – hangsúlyozta Klaus Toeppfer, a UNEP igazgatója. A jelentés megjelenésével egy időben kezdődött az UNESCO harmadik világkonferenciája az óceánokról, tengerpartokról és a szigetekről.

[ FigyelőNet ]

Kapcsolódó link: UNEP

Kapcsolódó írások:
Karib-tengeri korallfehéredés
A PADI elismerte, hogy a búvárkodás káros lehet a korallzátonyokra