fórumok / Hírek fórumai / 2010-01-14 Cápatámadások 2009-ben | ||
40. shark | Ugrás | 2010 jan 15. 13:41 |
Lehet, hogy Edka arra gondolt, PDIC még ezer merülés után is kiismerhetetlen... |
||
39. shark | Ugrás | 2010 jan 15. 13:39 |
Sajnos, de így igaz. Érdekes, hogy a longik az elmúlt egy-két évben különösen aktívvá váltak a Vörösön. Jó fél évvel a 2009 június 1.-i halálos kimenetelű támadás előtt ( ez utóbbi provokált támadásnak minősült egyébként ), az Elphinstone vizein, ha jól emlékszem, november 28.-án, szintén történt egy longimanus támadás. Az áldozat ekkor egy légzőkészülékes búvár volt, aki súlyos kéz sérülést szenvedett el a támadás következtében. A longimanust,- bármennyire gyakoriak vele a közeli találkozók a Vörösön-, komolyan respektálni kell. |
||
fórumok / Hírek fórumai / 2010-01-15 Hínárveszély Kaliforniában | ||
1. shark | Ugrás | 2010 jan 15. 12:07 |
Hasonló, igen súlyos probléma a Földközi-tengerben is létezik. A tiszafalevél-moszat ( Caulerpa taxifolis ) eredetileg az Indiai-óceánban honos faj, amelyet nagy előszeretettel tartanak tengeri akváriumokban. 1984-ben, a Monacói Oceanográfiai Intézet és Múzeum egyik akváriumából véletlenül került a Földközi-tenger vizébe. A rendkívül agresszívan terjeszkedő moszat, különösen a mediterrán medence nyugati térségében, több helyen kezdi kiszorítani a kiterjedt víz alatti mezőket, és egy speciális élőhelyet alkotó neptunfüvet ( Posidonia oceanica ). Ez utóbbi, a békaszőlő-félék családjába tartozó virágos növény, amely endemikus faj, és egykor a szárazföldről telepedett vissza a tengerbe, rendkívül fontos szerepet játszik a Földközi-tenger ökológiai egyensúlyában. A tiszafalevél-moszat agresszív terjeszkedése emiatt súlyos veszélyekkel jár. Az 1940-es évek végén, hajófenékre tapadt petecsomók formájában jutott a Fekete-tenger vizébe egy, a Csendes-óceán észak-nyugati területén honos ragadozó puhatestű, az öblöscsiga ( Rapana venosa ). Nem lévén itt természetes ellensége ( a Fekete-tenger csökkentsós vizében nem élnek tengeri csillagok ) hihetetlenül elszaporodott, és komolyan tizedeli az osztriga illetve feketekagyló telepeket. Az ún. invazív fajok egyre több, az ökológiai egyensúlyt veszélyeztető problémát okoznak világszerte. |
||
fórumok / Hírek fórumai / 2010-01-14 Cápatámadások 2009-ben | ||
31. shark | Ugrás | 2010 jan 14. 23:29 |
Én is nagyon sajnálom ezeket a szerencsétlen állatokat. A horgászok, a makóhoz hasonlóan csak amiatt fogják ki őket, mert "küzdelmes"a fárasztásuk, és a horoggal a szájukban, a fájdalomtól, meg a szabadulás reményében, amíg az erejük engedi, rendszeresen a felszín fölé ugranak. Ebben gyönyörködik ám az "igazi" horgász! A tresher húsát még csak meg sem eszik. |
||
30. shark | Ugrás | 2010 jan 14. 23:22 |
Rendben, megegyeztünk! |
||
27. shark | Ugrás | 2010 jan 14. 23:10 |
Gyaníthatóan, ez is provokált incidens volt. A tresher féle baleseteket általában horgászok, halászok szenvedik el, amikor a horogra akadt állatot megpróbálják leszedni |
||
24. shark | Ugrás | 2010 jan 14. 22:59 |
Ezt őszintén sajnálom, de egyszer talán lesz majd lehetőség egy közös borozásra is, ahol lehull a Zorro-álarc! |
||
23. shark | Ugrás | 2010 jan 14. 22:58 |
Tavaly tizenkét esetet minősítettek egyértelműen provokált támadásként. Pl., mindkét makó támadás, és az alapjáraton szintén igen jámbor dajka támadása is provokált volt. Ami nekem személy szerint érdekes, az a négy feketefoltos támadása volt. Ez az igen szép, és viszonylag gyakori cápafaj az emberrel szemben jellemzően unoffenzív. Nem találtam részletes eset leírást ez utóbbi támadásokhoz, de gyanítom, hogy etetéses szituációban történtek. Két évvel ezelőtt, egy dél-afrikai merülésen kb. 40 egyed keringett körülöttünk, mindenféle agresszív szándékra utaló jel nélkül. A mellékelt fotót ekkor lőttem. |
||
19. shark | Ugrás | 2010 jan 14. 22:49 |
Azért szeretjük PDIC-t, még ha személynév szerint ( legalább is én, alul műveltként ) nem ismerem. |
||
17. shark | Ugrás | 2010 jan 14. 22:45 |
A kérdéses eset, - amely az összes támadást feltüntető statisztikában szerepel -, egy skóciai akváriumi merülésen történt provokált incidens volt. |
||
15. shark | Ugrás | 2010 jan 14. 22:42 |
Köszönöm, Neked is, szép esti borozgatást! Üdv: Shark |
||
13. shark | Ugrás | 2010 jan 14. 22:38 |
Díjazom a kiváló humorodat. |
||
12. shark | Ugrás | 2010 jan 14. 22:37 |
Az első kép története kevésbbé szenzációs, mint amilyennek a felvétel látszik. A képet Dél-Afrikában készítették a Shark Bay-ben, a kajakban egy kutató ül, ha jól emlékszem Michael Scholl. A kajak végéről ( ez a felvételen nem látszik) hangforrást eresztettek a vízbe, tanulmányozandó a nagy fehér reakcióit, az akusztikus ingerekre. Az állat nem támadta meg egyébként a kajakot. Scoll és Peschak ( két híres dél-afrikai nagy fehércápa kutató) szívesen használnak kajakot a felszíni megfigyeléseikhez, annak zajtalansága miatt. |
||
10. shark | Ugrás | 2010 jan 14. 22:27 |
Köszönöm a kiigazítást külföldiből. Bump and bite típus= körözés, orral megbökés, harapás. Hit and run típus= tévesztés, próba harapás. Éjfélkor írtam az összefoglalót, hit and run tévesztő állapotban. Karinthyt amúgy kifejezetten szertem. |
||
fórumok / Hírek fórumai / 2010-01-10 Csata az Antarktisznál | ||
43. shark | Ugrás | 2010 jan 11. 23:59 |
Szerinted az a lényege a Sea Shepherd tevékenységének, amit az Általad kiragadott idézet tartalmaz? Nos, Watson nyilatkozataiból ( lásd bővebben www.seashepherd.org ) Te is világosan kiolvashatnád,hogy fő céljuk a bálnák megmentése! Elfogadom, ha Te nem szimpatizálsz Paul Watson és a Sea Shepherd tevékenységével, de nem értem, miért kell kétségbe vonnod, hogy a szervezet fő célja a bálnamentés? A három érintett európai bálnavadász társulatot semmivel sem tartom jobbnak a japánoknál. De ha már fordítunk a soron, úgy is interpretálhatjuk, hogy Japán csak -20%al kevesebb cetet ejt el, mint három másik ország összesen. Ha pedig nem lenne Watson, akkor ez a 20% sem hibázna! |
||
39. shark | Ugrás | 2010 jan 11. 14:43 |
Szerintem az eljtett bálnák száma, nem pedig a lakosság lélekszáma a lényeges. |
||
38. shark | Ugrás | 2010 jan 11. 14:41 |
Igazad van,nem a jövedelmezőség a fő szempont. Pl., tonnaszámra rohad el a bálnahús, kereslet hiányában a japán raktárakban. Ami a "zargatást" illeti, annak nem az a fő célja, hogy még drágábbá tegye a japán bálnavadászatot, hanem a minél több bálna megmentése. Ebben pedig a Sea Shepherd egyedülállóan sikeres. Minden évben a bálnavadászok szándéka ellenére, több száz bálnát képesek elterelni a japán flotta szigonyágyús hajóitól. Szerintem, ez pedig eredmény ( különösen a bálnák szemszögéből )! |
||
35. shark | Ugrás | 2010 jan 11. 13:34 |
Úgy tűnik, hogy a bálnavadászatban bűnös három erurópai ország együttes bálnavadászati "eredménye" az, amely 20%-al meghaladja a japánokét. Ez sajnos, nagyon szomorú, de ha az abszolút számokat országonként nézzük, azért még mindig Japán tűnik a listavezetőnek. Ja, és ebből az "eredményből" vonandó le még szerintem a Sea Shepherd által megmentett több száz bálna. |
||
34. shark | Ugrás | 2010 jan 11. 13:28 |
Én csak azt látom, hogy a propagandára, a bálnavadászat betiltására egyedüli közhatalmi jogosítványokkal rendelkező japán, norvég, izlandi st. kormányok nagyívben tesznek. Talán az sem véletlen, hogy Japánban nem láttál ezt célzó reklámot, pedig ott is vannak helyi környezetvédők.Néhány, a delfinek lemészárlásával kapcsolatos környezetvédelmi megmozdulást ( amelyen pedig nem gyújtottak fel kukákat! ) a japán kormányzati szervek rendőri erővel verettek szét. Watson pedig évente több száz bálnát ment meg, ami nyilván rontja az elche által idézett japán statisztikát. |
||
31. shark | Ugrás | 2010 jan 11. 12:56 |
Mindenhol a halászati ipar komoly állami dotációt kap, különben a flották jelentős része már nem működne. |
||
28. shark | Ugrás | 2010 jan 11. 12:43 |
Számos szervezet fejt ki propagandát dollármilliókkal megtámogatva, az illegitim bálnavadászat leállításáért. Eredmény? |
||
26. shark | Ugrás | 2010 jan 11. 12:37 |
Ennek egy igen egyszerű magyarázata van. A bálnavadászati ipar fenntartása, a veszteségek ellenére, a hajókat fenntartó cégek, a feldolgozó üzemek, és az ahhoz köthető számos munkavállaló miatt nem csak presztízs, hanem munkaügyi-szociális kérdés is egyben. Pl. a norvég, vagy izlandi bálnavadászati iparág felszámolása miatti helyi elégedetlenséget, a politikai döntéshozók nem kívánják felvállalni. Globálisan, a halászati ipar is veszteséges, és a halászati körzetek lecsökkent állomány nem indokolja, hogy világszerte másfél millió halászhajó álljon rendszerben. De, a munkavállalók milliói miatt, mivel nincs koncepció a továbbfoglakoztatásukra, minden marad a régiben, a tengeri környezet állapota pedig tovább romlik... |
||
24. shark | Ugrás | 2010 jan 11. 12:04 |
Még csak annyit, ha a nyugati közönség "pankráció igényeinek kielégítése" alatt a Sea Sepherd akcióit érted, úgy nem tudok igazat adni Neked ebben a kérdésben. Tavaly pl. Watsonék az "Operation Musashi" akciójukkal több mint 500 bálna életét mentették meg a japán robbanó lövedékes szigonyoktól. ők legalább a szájkaratén kívül ténylegesen is tesznek valamit az állatok megvédelmezéséért. Nem csak a bálnák, hanem a kanadai fókakölykök legyilkolása ellen is komoly lépéseket tettek. Lehet vitatkozni azon, hogy a módszereik úgymond , mennyire civilizáltak, de kérdezem én, a vemhes bálnák, a védtelen fókakölykök és a fedélzeten magatehetetlenül vergődő, kifogott cápák véres lemészárlása mennyire tekinthető civilizáltnak? |
||
23. shark | Ugrás | 2010 jan 11. 11:55 |
Abban igazad van, hogy a saját portánk előtt is illene söpörni. A spanyolok Európában a legnagyobb részesedéssel rendelkeznek az ún. cápauszony halászatban. Természetesen a fogást, elkerülendő az EU "rosszallását" nem az európai,hanem a távol-keleti piacokon értékesítik. Abban, hogy a Földközi-tengeren jelentősen lecsökkent pl. a kékcápák és a röviduszonyú makó egyedszáma, nagy szerepet játszik a spanyol cápahalászat is. A brüsszeli székhelyű Shark Alliance, évek óta keményen küzd azért, hogy az Európai Bizottság legalább az EU-s felségvizeken teljesen betiltsa a cápahalászatot. De a további példáknál maradva: Norvégia szándékosan nem részese a bálnavédelmi egyezménynek, és a norvégok évente kb. 1000-1200 bálnát lőnek ki. Norvégiához hasonlóan Izland sem hajlandó lemondani az egyébként gazdaságailag nem kifizetődő bálnavadászatról. A súlyosan veszélyeztetett mediterrán cápafajok közül a kihalás szélén álló nagy fehér, az uniós országok közül, tudomásom szerint egyedül Máltán áll törvényi védelem alatt, 1989-től. A példákat még hosszasan lehetne sorolni. A halászati lobbi nagyon erős befolyással rendelkezik az európai döntéshozóknál, így csak nyögve-nyelve haladunk a már optimálisnak elfogadható helyzet felé. A távol-keleten, ebből a szempontból, viszont még ennél is sokkal rosszabb a helyzet. Vidáman(?) folyik vörös könyves veszélyeztetett fajok, pl. az érdescápa kíméletlen vadászata, a dél-kelet ázsiai országokban.Egyedül Tajvan titotta meg saját halászainak e faj vadászatát. |
||
20. shark | Ugrás | 2010 jan 11. 10:00 |
Sajnos, a nemzetközi vizeken bárki halászhat, különösebb kötöttségek nélkül. Annak ellenére, hogy a parti felségvizek kiterjesztése mindig komoly vitákat generált néhány állam között, Hugo Grotius XVII. századi holland jogtudós ajánlása óta, általánosan elfogadott a 12,5 NM-es határ. A Földközi-tenger 2.966.000 km2-es medencéjének legnagyobb része tehát nemzetközi víz. A mediterrán vizekben (is) honos kékúszójú tonhal( Thunnus thynnus ) húsa pedig híresen jó minőségű. Mint tudjuk, a népszerű japán étel, a szusi egyik legfontosabb alapanyaga a tonhal húsa, ezért cirkál számos hajóegységből álló japán halászflotta a "Mare Nostrum" vizein. Az elmúlt évtizedek folyamatos túlhalászása nagyon lecsökkentette a mediterrán tonhal populációt, ezért főleg a helyi, partmenti országok jól felfogott érdeke lenne a fogási moratórium. Ez viszont Japánt egyáltalán nem érdekli, legfeljebb ha a tovább csökkenő halmennyiség miatt már nem lesz kifizetődő a flottájuk földközi-tengeri állomásoztatása, majd odébbállnak. A bálnavadászat, a cápa és a tonhal halászata is jó példája az emberi kapzsiság által motivált, csak a rövidtávú anyagi érdekekre koncentráló, felelőtlen, és a természeti környezetet tönkretevő "üzleti érdekek" káros voltának. |
||
fórumok / Közösségi fórumok / Általános napi beszélgetés | ||
24371. shark | Ugrás | 2010 jan 10. 19:44 |
Nem valószínű. Az egyáltalán fogságban tartható néhány nagyobb testű faj ( pl. feketefoltos szirti, zebra, dajka, szőnyeg, homokpadi, vagy barnacápa ) közül torony magasan a homoki tigrisek bírják legjobban a fogságot, jól adaptálódnak a mesterséges körülményekhez. Például egy, a New Jersy akváriumban 1964-ben elhelyezett példány 43 év elteltével pusztult csak el. A homoki tigrisek átlag 15-20 évet élnek akváriumi körülmények között. A Tropiban mintaszerű a tartásuk, a medence viszonylag tágas, és például sokkal szebb, mint akár a Cape Town-i, vagy a Long Island-i. Csak természetes táplálékot, friss tengeri halat ( makrélát ) kapnak etetéskor, és természetesen, rendszeresen vadásznak is. ( Éjjel aktívak, emiatt nem látja ezt a közönség.) Így a fokozott és tartós stresszt, mint lehetséges okat kizárhatjuk. Valószínű, hogy inkább valamilyen ritka, egyedi, genetikai oka lehet a tumornak, és azt sem szabad elfelejteni, hogy a Mama már idős példány. Üdv: Shark |
||
24365. shark | Ugrás | 2010 jan 10. 19:08 |
Kedves Thomasbuvar! Kb. egy éve jelent meg az állat hátának a jobb oldalán a púp. Sajnos, ez nem születési rendellenesség, hanem tumoros elváltozás. Az elmúlt három hónapban különösen intenzívvé vált a daganat növekedése, legutóbb, amikor dec. 29-én merültem a Tropiban, már féloldalasan úszott, illetve elfeküdt az aljzaton. ő egyébként a legnagyobb a medencében lévő homoki tigrisek között,"Mama" névre hallgat.Teljesen ki vagyunk bukva a betegségétől, nagyon szeretjük, és félünk, hogy hamarosan elveszítjük. Nincsen semmilyen szakirodalmi fogódzó, de hát a rák, mint tudjuk, az embernél is az esetek jó részében gyógyíthatatlan. A daganat egyre jobban nyomja az életfontosságú szerveket, nem tudjuk, hogy szegény meddig bírja. Sajnos nem úgy tűnik, hogy visszafordulna a tumor növekedése. Mama a szomorú példája annak, hogy mekkora hülyeség az a fantazmagória, miszerint a cápákban sohasem alakul ki rákos elváltozás. Üdv: Shark |
||
fórumok / Hírek fórumai / 2010-01-10 Csata az Antarktisznál | ||
16. shark | Ugrás | 2010 jan 10. 18:30 |
Igyekszem nem általánosítani,és igazad van abban, hogy az általánosítás nem jó dolog...De sajnos, még is csak tény, hogy a kegyetlen bálna, illetve cápahalászati módszerek tömeges alkalmazása néhány távol-keleti ország halászflottájára jellemző elsősorban. Barátsággal: Shark |
||
12. shark | Ugrás | 2010 jan 10. 18:03 |
11. shark | Ugrás | 2010 jan 10. 17:49 |
Sajnos, nem tudok az érzelmektől elvonatkoztatni ennél a témánál. Nos, ami meg az általánosítást illeti... Valószínű, túl sok felvételt láttam távol-keleti, ún. "halászok" tevékenységéről. Nem csak a delfineket mészárolják le kegyetlenül, hanem az uszonyhalászat során pl. a cápákat is. Láttam olyan videó felvételeket, amelyen a kifogott kékcápákat ,- fogalmazzunk finoman-, a ferdeszemű "halász" a következő módon vette kezelésbe: Először; fejszével lecsapta az állat farokúszóját, másodszor; egy éles késsel lemetszette a vergődő állat hát, illetve mellúszóit, harmadszor; a vonagló, élő, vértől spriccelő torzót visszadobta a tengerbe. Nem vette magának a fáradtságot, hogy a fejsze fokával fejbecsapva megváltsa az állatot a kínoktól. Nos tehát, az ilyen ázsiai ember nekem nem ember, hanem sárga! Egyébként a Feröer-szigeti "kultikus" delfinmészárlás résztvevőit, neolitikumi homo primigeniusoknak, nem pedig európaikanak tartom! A kegyetlen cet és cápa"halászati" módszerek viszont, nagyüzemi módon elterjedtek a japán, illetve kínai és koreai halászflottáknál. Ráadásul erőszakosak, agresszívek, a japánok legutóbb például a "tudományos kutatásaikat" ért jogos bírálatokra úgy reagáltak, hogy ha sokat kritizálják őket, felmondják a bálnavédelmi egyezményt is. Még egy más jellegű gyöngyszem, a japán halászatról: 2007-ben Barcelonában, megállapítva, hogy a kékúszójú tonhal földközi-tengeri populációja a kihalás szélére került a kíméletlen túlhalászat miatt, a mediterrán vizeken halászflottát fenntartó országok képviselői igyekeztek megállapodni egy öt éves halászati moratóriumról. Japán, amely az egyik legnagyobb tonhalhalász flottát üzemelteti a Földközi-tengeren, még csak el sem küldte képviselőit a tanácskozásra, jellezve ezzel, hogy fütyül a problémára, és továbbra is ipari mértékben fogja a tonhalakat. Ezek csak az erő nyelvén értenek, ezért van igaza Watsonnak! Nekem nagyon a bögyömben vannak! |
||
1. shark | Ugrás | 2010 jan 10. 11:02 |
Biztos vagyok benne, hogy a dél-antarktiszi vizeken folyó bálnagyilkolásra illetve csatára, soha nem fognak legyinteni az emberek. Japán valóban illegális tevékenységet folytat, és cinikusan visszaél a bálnavadászati egyezmény tudományos kutatásra vonatkozó, kivételt engedő klauzulájával. Természetesen, a nagy országok vezetői ( ez amúgy is jellemző a politikusokra ) álszent módon viselkednek, szavakban sajnálkoznak, de nem mernek nyomást gyakorolni a japán kormányra. A japán " tudományos kutatások" egyik fő áldozata a veszélyeztetett tőkebálna ( Balaenoptera borealis ), valamint a csukabálna ( Balaenoptera acutrostra ). Egy-egy idény alkalmával százával ölik le ezeket a veszélyeztetett tengeri emlősöket, és még sokkal többet elpusztítanának, ha Paul Watson, és a Sea Shepherd nem lépne fel aktívan a japánok ellen. Szerintem Watsonnak tökéletesen igaza van: a japán bálnavadászok tevékenysége eleve illegális, ezért ne hivatkozzanak a törvénytelen tevékenységük védelmében a nemzetközi jogra. A japánok egyébként, hasonlóan a többi sárgához, európai ember számára felfoghatatlan kegyetlenséggel gyilkolják meg az állatokat. Több felvételt láttam, amely bizonyítja, hogy a vemhes nőstényeket is kilövik, sőt, az anyabálnát a kicsinyével együtt mészárolják le.Biztos, sokan láttátok azt a videót is,amely bemutatja, a japánok hogyan koncolnak fel egy öbölbe terelt delfin csapatot. Én biztos, ha rajtam múlna, torpedórombolókkal verném ki az antarktiszi vizekről a gyilkos sárgákat. Abszolút Paul Watson pártján állok! |
||
fórumok / Hírek fórumai / 2010-01-04 Cápaenciklopédia: a legek cápái | ||
32. shark | Ugrás | 2010 jan 08. 12:31 |
Szívesen Veletek tartanék! |
||
30. shark | Ugrás | 2010 jan 08. 12:11 |
Lehetséges, hogy Neked van igazad, bár nem mértem ki körzővel a térképen. Ha jól emlékszem, Lastovótól nem egész 30 NM-re van, déli irányban. Viszont biztos, hogy a horvát Adria halban leggazdagabb vidéke, ahol a murénákon kívül időnként barrakuda rajok is észlelhetők! |
||
28. shark | Ugrás | 2010 jan 08. 11:10 |
A visi szigetcsoport három tagja, Brusnik, Palagruza és Jabuka közül - tudomásom szerint - Brusnik áll természetvédelm alatt, elsősorban a szigeten található ritka állat és növényfajok miatt. Jabuka - Brusnikhoz hasonlóan-a horvát archipelágus azon ritka szigeteinek egyike, amely vulkáni eredetű. Jabuka tulajdonképpen egy hatalmas, piramisra emlékeztető 90 méter magas sziklacsúcsként áll ki a tengerből, Horvátországnak a parttól legtávolabbi pontjaként. A víz a sziget meredek partjai mentén rendkívül mély, és gazdag nagy halrajokban. Emiatt a Jabuka környéki vizek már régen is népszerűek voltak a halászok között. Jabukát csak tökéletes szélcsendben lehet megközelíteni, és a szigetnek egyetlen olyan pontja van, ahol egyáltalán megkísérelhető a lekötés. A Jón-tenger irányából északra vándorló szardínia illetve tonhal rajok útvonala érinti a Jabuka környéki vizeket. Emiatt lehet itt alkalmanként nyílt vízi nagytestű halfajokkal, köztük kék illetve heringcápával, ritka és szerencsés esetben, - a nyári hónapok alatt - pedig akár röviduszonyú makóval is találkozni. Az itt igen ritka nagy fehércápák szintén a Jón-tenger déli területeiről, illetve a legjelentősebb mediterrán radiánspontjuk, a Messinai-szoros-Málta-Cape Bon álatl határolt területről érkeznek az adriai vizekre, a kékúszójú tonhalrajok nyomában. Jabuka környékén merülni fanatsztikus kaland lehet, de igen nehéz a megszervezése, ésroppant időjárásfüggő is egyben. |
||
25. shark | Ugrás | 2010 jan 05. 19:40 |
Ha szerencsések vagytok, talán még mást is láthattok! 2003 június 24.-én fogták ki, szintén Jabuka mellett, a képen látható nagy fehért. A teljes hossza 5 méter 70 cm volt, és ezzel a mérettel az eddig ismert legnagyobb példány a horvát vizekből.( 1998-ban, az olasz parti őrség naszádjáról kaptak lencsevégre, egy, a hajó mellett, közvetlenül a felszín alatt elúszó példányt, amely valamivel hosszabb volt, mint 6 méter, így ez az adriai rekorder jelenleg.) Egy angol expedíció a Kornatok térségében, a külső szigetektől mintegy 15-20 NM-re a nyílt tengeren kutatott három egymást követő nyári szezonban kékcápákat. Zömében juvenil egyedeket azonosítottak, sajnos, nem túl sok példányt,amely a nagyméretű populáció csökkenés bizonyítéka. Volt, hogy két hétig egyetlen egyeddel sem találkoztak, viszont két alkalommal észleltek heringcápát is. Járjatok szerencsével, sok sikert! Üdv: Shark |
||
fórumok / Hírek fórumai / 2010-01-05 GUE búvárok Atlantisz nyomában | ||
1. shark | Ugrás | 2010 jan 05. 11:58 |
A nagyjából 12.000 évvel ezelőtt, az utolsó, ún. Würm eljegesedés után elkezdődött felmelegedés, illetve a kiterjedt sarki gleccserek ezzel összefüggő elolvadása kb. 4000 éves folyamat volt. Az egészen a Kárpátok előteréig húzódó sarki jégsapka elolvadása okozta transzgresszió, a számítások szerint, átlag 117 méterrel emelte meg a világóceán szintjét. Ez azonban -emberi léptékkel mérve -, egy pár ezer éves hosszú folyamat volt, nem pedig olyan, katasztrófa szerű vízözön, amiről Atlantisz feltételezett pusztulásával kapcsolatosan beszélnek. Én Atlantiszt kamunak tartom. |
||
fórumok / Hírek fórumai / 2010-01-04 Cápaenciklopédia: a legek cápái | ||
20. shark | Ugrás | 2010 jan 05. 11:40 |
Ezen a projekten már én is régóta rágódok, de sajna, nincsen hajóm a kísérletezéshez. A kékcápik legjobb szezonja az Adrián a július-szeptember közötti időszak. A szardínirajok vonulási területein a legsanszosabb találkozni velük. Csalizáshoz a friss szardínia a legjobb, péppé törve, és necchálós zsákba tömve., amit erős kötélen a hajótól 5-10 méteres távolságba, és bójához rögzítve kell kivetni. A szardíniás zsák mellett, szintén kötélre rögzítve, egy nagyobb haltörzset ( makréla, ton, bonitó stb.) célszerű még a vízbe engedni. Ha sikerül feltérképezni a vonulási irányokat ( ehhez azért kell véleményem szerint, legalább egy szezonnyi folyamatos munka ), onnantól kezdve tudsz több-kevésbbé biztosra menni. Főleg a Kornatok előtti nyílt-tengeri térségben érdemes kísérletezni, illetve az attól déli területeken. Északon ritkábbak, bár pont tavaly júniusban, Rovinjban, a Baron Gautsch roncsánál láttak egyet. Én az Atlantin merültem velük, a parttól kb. 60-70 kilométer távolságra. Üdv: Shark |
||
17. shark | Ugrás | 2010 jan 04. 23:07 |
Neked is köszönöm az elismerést, remélem, hogy a következő sorozat sem fog csalódást okozni! Üdv: Shark |
||
16. shark | Ugrás | 2010 jan 04. 23:05 |
Szia Mesi! Szervezés alatt van egy csíkoshátú randi-túra, ha érdekes,és ha kész leszek a részleteket tartalmazó tájékoztatóval, Neked is szívesen elküldöm, néhány portréval együtt. Két merülési napra légzőkészülékes, és egy napra csak sznorkelles ( ez a döfi!) merülést tervezek a tengeri cicákkal. Márciusban a Proteánál és az Aliwalnál is elég nagy a találati valószínűség ( 75%), ez praktikusan több példánnyal való randevút jelent. Nekem a rekord egy merülésen, kb. 50 perc alatt összesen öt példány volt, amelyből három, köztük egy négy és fél méteres, egyszerre doromboltak körülöttünk, jó néhányszor csupán karnyújtásnyira közeledve hozzánk. Az ottani egyik operátor, Horrocks csak elnézően mosolygott a lelkendezésünkön, megemlítve, hogy az ő rekordja 15 példány volt, egyszerre. |
||
9. shark | Ugrás | 2010 jan 04. 19:33 |
Köszönettel megkaptam leveledet, rövidesen küldöm is a részletes túraprogramot. Ez utóbbiról jut eszembe, hogy azért a csíkos hátú sem megvetendő, főleg ha szemből, és méternyi távolságról látod! Üdv: Shark |
||
6. shark | Ugrás | 2010 jan 04. 19:16 |
Köszi Neked is, Garfield ! A pöröly szintén kiváló helyezett, de hát a szép cápákkal is úgy vagyunk, mint a szép lányokkal, nehéz a választás! Üdv: Shark |
||
4. shark | Ugrás | 2010 jan 04. 16:50 |
Kedves Helka! Köszönöm a jóleső elismerést! Bizony, elég nehéz feladat a cápa szépségverseny első helyezettjében konszenzusra jutni. Egyetértek veled, hogy az ezüstuszonyvégű talán a legpompásabb, a szirticápa populációból, mellesleg és sajnos, a legritkább is. Mindenestre joggal lehet az első helyezett várományosa. Üdv: Shark |
||
2. shark | Ugrás | 2010 jan 04. 12:32 |
Köszönöm az elismerő szavakat! Talán nem sértem meg a divecenter.hu szerkesztési elveit azzal, ha tájékoztatlak, hogy rövidesen indul az új sorozat, " A tenger enciklopédiája" címmel. Ebben az oceanográfia legújabb erdeményeinek bemutatásával szertnék átfogó képet adni az óceánok világáról. Remélem, hogy sikerül nagyon érdekes, sokszor döbbentesen különleges információka nyújtani közös szerelmünkről, a Nagy Kékségről. Ami a cápa szépségversenyt illeti, egyetértek Veledabban,hogy a makó isegy különlegesen szép cápi! |
||
fórumok / Hírek fórumai / 2009-12-20 A savasodás meglepő hatása | ||
3. shark | Ugrás | 2009 dec 20. 16:59 |
Jogos az észrevételed, "kalcit illetve aragonit" a helyes megjellölés, amit elírtam. |
||
1. shark | Ugrás | 2009 dec 20. 12:18 |
A vázszerkezet ellenálló képességét annak ásványi összetétele is komolyan befolyásolja. A külső vázas alsóbbrendű tengeri élőlények, mint például a puhatestűek ( a csigák, a kagylók, vagy a bogárcsiga-félék,) illetve a tüskésbőrűek ( tengeri sünök, csillagok, kígyókaru csillagok és uborkák ) vázanyaga alapvetően vagy karbonát, vagy pedig kalcit alapú. Az óceánok vizének savasságában egyébként szintén a zonalitás érvényesül. Ismert az ún. karbonát-kompenzációs határ ( ennek mélysége változó, de általában 2-4000 méter ), amely alatt a tengervíznek erősebben savas a hatása. Ez a mechanizmus semmisíti meg a felszíni rétegekből alászitáló milliárdnyi, mikroszkópikus méretű plankton ( Foraminifera-félék) héjakat, és ez a magyarázat arra is, hogy miért igen alacsony a karbonátok jelenléte a mélytengeri medencék abisszikus síkságait borító iszaprétegeknek. Egyedül a kova-vázas egysejtűek, mint pl. a radiolariák váza áll ellen a savasabb víznek. A radiolariás iszap így egy sajátos, mélytengeri üledéktípus is egyben. |
||
fórumok / Közösségi fórumok / Általános napi beszélgetés | ||
23860. shark | Ugrás | 2009 dec 20. 12:03 |
Optimista becslések szerint, a mélytengeri élővilág kb. 5%-át ismerjük. Sokáig azt feltételezték, hogy 6-700 méternél mélyebben nem is létezik élet a fény hiánya, illetve a nagy nyomás miatt. Ez volt Edward Forbes népszerű "azoikus mélytenger" elmélete, amit először a Challanger expedíció kutatásai cáfoltak meg, mivel 4000 méteres mélységből is sikerült élőlényeket a felszínre emelni. Az igazi eredményt azonban Jacques Piccard expedíciója hozta, aki 1960-ban, a Trieste-II. batiszkáffal, Millerrel együtt leereszkedett a Marianna-árok Challanger mélységébe. A közel 11.0000 méteres mélységben is észleltek halat, és alsóbbrendű élőlényeket.( Azóta sem járt ember ekkora mélységben!) A legutóbbi évek nagy eredménye a mélytengeri füstölők felfedezése volt. A hidrotermális kürtők környékén, a közel 100 C fokos, és ásványi anyagokban gazdag víz egy változatos és igen sajátos, addig nem ismert ökoszisztémát hozott létre. Az itteni mini-tápláléklánc bázisát a kemoszintetizáló baktériumok alkotják. Ez volt az első példa arra, hogy a fénytől függő, fotoszintetikus táplálékláncon kívül létezik komplett afotikus tápláléklánc is. A közeljövő legizgalmasabb felfedezéseit valószínűleg a tengertan, az oceanográfia tudománya fogja produkálni. |
||
23857. shark | Ugrás | 2009 dec 20. 03:18 |
2011-ben szervezek egy expedíciót, az Akademik Keldis fedélzetén, az atlanti középóceáni hátság "mélytengeri füstölő" mezőinek a felderítésére. Tervezett merülési mélységek 2-4000 méter, ha érdekel, spórolj, és gyere! |
||
fórumok / Hírek fórumai / 2009-12-17 Rob Palmer igaz története | ||
90. shark | Ugrás | 2009 dec 17. 22:38 |
Tenni nem sokat tehetsz, autonóm búvárok, a saját felelősségükre merülnek. |
||
85. shark | Ugrás | 2009 dec 17. 22:20 |
Egyetértek, hogy felkészült, és dekompressziós merülésre kiképzett ( CMAS) búvárok számára, ez nem jelenti a határok túllépését. Nálunk a PADI-ban csak a TecRec tanfolyamokon lehet megszerezni a dekompressziós merülés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos ismereteket. Tehát, a nem technikai kedvtelési búvárok számára, akik olyan rendszerben szerezetek képesítést, ahol a sürített levegős merülés maximális mélységhatára 40 méter, és nincsenek tisztában a dekompressziós merülések szabályaival, az 50-60 méter, vagy - leírni is szörnyű-, még nagyobb mélységekbe ereszkedés , (továbbra is ez a véleményem,) öngyilkossági kísérlet. |
||
78. shark | Ugrás | 2009 dec 17. 21:55 |
Természetesen tudom,hogy a CMAS-nál az abszolút mélységhatár - ellentétben a PADI-val, vagy az SSI-al - 56 méter, aminek az az alapja, hogy ebben a mélységben éri el a levegőben lévő O2 parciális nyomása az 1,4 ata-t. Tegyük azt is hozzá, hogy a CMAS oktatja a dekompressziós merülést, és ez a határ nem az egy csillagos búvárok limitje.Szerény véleményem szerint, reagálva néhány észrevételre, önmagában az, hogy valaki többször túllépi a konvencionális határokat és -szerencsére-, nem történt semmi baja, nem azt jelenti, hogy csupán fiktív határokról beszélünk. A CNS-re való hajlam egyedi adottságoktól és hajlamosító tényezőktől is függ, ugyanúgy, mint a nitrogén narkózis. Az 1,6 ata határ túllépése a CNS azonnali kialakulásának a reális lehetőségét ( veszélyét ) jelenti. Ha néhányan többször túllépték ezt a határt következmények nélkül, téves úton járnak ha úgy gondolják, hogy a jövőben is törvényszerűen soha sem lesz semmi bajuk. Hosszan lehetne sorolni a szomorú ellenpéldákat. Csak azért hivatkoztam Marx Tomi tragédiájára, mivel nagy tapasztalatú és felkészült hivatásos búvár volt, aki sokszor merült 70-100 méterre levegővel. Ugyanabba a hibába esett, mint már oly sokan mások. Meggyőződésévé vált ugyanis, hogy olyan különleges egyedi fiziológiai adottságokkal rendelkezik, ami miatt a narkózis mélység, és az O2 parciális nyomás határértékei nála magasabbak, mint az átlagbúvárnál. Nem így volt, sajnos. A "megálló nélküli" 60 méteres,vagy mélyebb merülések szintén nagyon kockázatosak, még ha egyesek ezt is abszolválták már, következmények nélkül. Én senkinek nem ajánlanám, és ki sem próbálnám. Tudjátok, egyes esetekben az a nagy probléma, hogy a pár száz, vagy egy-két ezer merülés, illetve néhány következmények nélküli extrém merülés sokakat elbizakodottá tesz. Kicsit olyanná, mint az Egri Csillagok Hasszán bégjét, aki szintén sokáig azt hitte magáról, hogy nem fogja a golyó. A természeti törvényeket lehet sokáig sikerrel provokálni, de véleményem szerint nem érdemes. |
||
Maldives
2/2 db alapján:(átlag: 5) átlagos nehézségű
max: 32m, látótáv: 10-25m , áramlás