Reszkessetek búvárfotósok, itt a konkurencia :-)

Kedves Búvártársak!
Igen a CPR gyakorlása igen fontos, azoknak is akik már szereztek ilyen képesítést korábban. Sajnos egyszer már élesben is használtuk ezt a technikát, szerencsénkre sikeresen. Ezért Krkn a Buborékban a hivatásosok évente ismételnek gyakorolnak.. Épp ezért rendelkezünk AMBU babával is itt a bázison. Lehetőséget biztosítunk bárkinek ismeret felújításra, gyakorlásra egész évben. Illetve képesítés megszerzésére (akár oktatói szinten is) annak akinek még nincsen.
Odvözlettel Krk szigetéről:
Bubor -ék.

Érdekes, Vrana tó ismereteim szerint Cres szigeten van, s védett terület, mivel víztározó. Természetesen lehet több Vrana nevű tó is az országban.

Vigyázz Bunny! Ha nyerek a lottón, első dolgom az lesz, hogy odamegyek merülni. Ha rosszul sikerül és fellövöm magam, vagy esetleg megfázom és csöpög a nózim, akkor csúnya pert akasztok a nyakadba.

Hibás a roncs. Ez biztos.
Hibás a cég aki merültet. Ez is biztos.
Hibás a repülőtársaság aki odaszállít. Ez nagyon biztos.
A legnagyobb felelősség azonban a DC internetes portált terheli, Bunnyékat kell majd perelnem, ha elolvasva ezt a cikket odamegyek merülni.
Azért, hogy merülhessek: bemutatom a mélymerülő kártyámat. Bemutatom a roncsmerülőmerülő kártyámat. Bemutatom a szárazruhás  kártyámat.Bemutatom a nitrox kártyámat. Bemutatom a peak performace buoyancy kártyámat. Bemutatom a halfelismerő kártyámat. Mert ha ezek közül egy hiányzik, nem merülhetek, míg el nem végzem.
Utána meg fellövöm magam, mikor kiderül, hogy VÉLETLENÜL icipicit tovább maradtam és ezért hirtelen megijedtem, mert a DC cikkében erre nem hívták fel a figyelmemet.
Normális ez a világ???

Hát tilos vagy nem, egy merülésre beneveznék magam is :-)  Van valakinek ötlete? Merült már ott búvártársunk?

A vizet, a hideget és az unalmat jól bírja a srác, ez látszik az adatokból. Hogy az élet és a házasélet dolgait hogy bírja, arról megkérdezném 10 év múlva. Hogy értékeli ezt a víz alatti leánykérést utólag.........

Hihetetlen jó! Azt  azonban nem látom a cikkben, hol lesz a központ. EU-n belül, v kívül. Ez nem mindegy a szállítások miatt például. S az is érdekelne miért jobb ez nekem, ha magyar PADI oktató vagy búvár vagyok. Mégis hiányolom azt a két mondatot, amiből megértem miért jó ez a hír.

Szerintem igazán  jó szabályok vannak már most is. Kár lenne változtatni.

Például alapszabály: búvár mindig párban merül.

Szerintetek elmennék én egyedül merülni, ha itt Krk környékén megalodon fogakat lehetne találni? Persze, rendszeresen, lehet most is inkább a homokot túrnám mint a klaviatúrát :-) !!! Mono palackkal mennék? Nem mert ikret hordok, aminek tudom zárni nyitni a szelepeit, elég gyorsan, mert minden merülésen gyakorlom.

Előfordulhatna, hogy mégis baleset ér? Simán. Hibás lenne valaki rajtam kívül?? Abszolute NEM.

Szép napot mindenkinek :-)

Szerintem ez nem nagy ügy, ilyet bárki meg tud szervezni, kis akarással. Kicsit bonyolultabb egy átlagos búvártúránál. No de: VÁLÓPER és VÁLÁS kimondása a víz alatt na olyat mutassatok nekem, az a kunszt.

Milyen kártyával játszanak?? Inkább magyar kártyára hasonlít, nem francia.

Ujabb capa tamadas Sharmban, ugyanott, ismet snorkellezo.  Ma halottuk. Udv Hurghadabol. ui. Nem elte tul, a hir szerint.

Könnyű a szabályok útvesztőjében hibát keresni. Ha már ez a trend megkérdezném: ha egy búvár ( ráadásul merülésvezető) társa felemelkedik, köteles-e vele menni? IGEN. Párban megyünk le, párban jövünk fel. Tehát főhősünk, aki gyakorlott búvár, hagyja, vagy észre sem veszi, vagy nem is érdekli, hogy a társa bajba kerül. Ki a hibás, kérdem én? Mindezekután, mikor nagy tapasztalatával  balesetet szenved, mert egyedül van, kiderítjük, hogy a tökfej kezdő a hibás, aki kimenekült a merülésből. Gratulálok a szakértőnek.

60 méter sűrített levegővel.

50%os siker, egy visszajött.

Csináltunk mi is, mikor fiatalok voltunk s volt valami nagyon érdekes ott lent. Gázkeverék és technikai tudás akkoriban legfeljebb jól őrzött katonai bázisokon létezett. Mégsem volt baleset. Készültünk, megbeszéltük, figyeltünk egymásra, s a rangidős a klubban megmondta ki mire alkalmas, hova mehet. Aki nem volt elég gyakorlott az fent segédkezett, de arra is nagyon büszke volt. Ezt hívták csapatnak. Aki hibázott az vállalta a felelősséget, s nem volt szégyen kimondani: tökfej.

A technikai búvárok ma is csapatban merülnek.

Mindenki olvashat a mélymerülés módjairól, akár othon, ingyen a neten, ha a könyvet drágállja.

Ez esetben, valószínűleg a mai divat szerint,  mindenki hibáztatva lesz, a család beperli még a parkolóőrt is aki beengedte a tóra, s beszedte a parkoló díjat. Csak azt nem meri senki kimondani, hogy ki volt a tökfej.

Tengermély tisztelettel:

Szarka Géza

Ma kaptam egy sms-t, melyet szeretnék megosztain sporttársaimmal:
S mikor az Úr látta, hogy BÚVÁRKODNi csak a legjobbak képesek, a többieknek megteremtette a focit.
Remélem senkit sem sértek meg. . . Üdv a Krkről.

Kedves Búvártárs!

Tényleg lelkesebb a Bunny egy kicsit, mint pártatlan újságírótól elvárná az ember. Abban is biztos vagyok, hogy a cikk írásának köze van a tanfolyamhoz. (Bár csak ennyire lennének korruptak és részrehajlóak a palamentben ülő honfitársaink, nagyon szépen élhetnénk otthon) Mégsem szép, ahogy szarozod a cikket.

Megpróbálom, kicsit kevesebb lekesedéssel megírni, mit gondolok a cikkben megfogalmazott gondolatokról. Azt, hogy hogyan esett meg ugyanez velem, mivel pontosan ugyanezt éltem át, csak nem egy tanfolyam, hanem néhány év időtartama alatt.

Előéletem:1985 óta merülök, 94-óta ebből élek. Néha már úgy gondoltam, hogy tudok merülni. Hiba volt.

A 2000es évek elején végeztem egy trimix tanfolyamot, mert vonzott a mélység. Sokat tanultunk ezen a tanfolyamon, az akkori ismereteknek és az általunk elérhető felszereléseknek  megfelelően. (megjegyzem Fazekas Tibi már ezen a kurzuson is ott ült, igaz még fordított és nem oktatott) Merültem is egy párat utána. Időnként szépen időnként meg szerencsével. Két esetben igen nagy szerencsével. Majd 3 vagy 4 évvel ezelőtt tudtam annyi pénzt befektetni, hogy vegyek egy rendes szárazruhát, winget, meg ikerkészüléket és stage-eket. Nem kis elhatározás. Barátaimmal elkezdtünk merülgetni. Nem úgy ment ahogy kellett volna. Később, tanfolyamot végeztünk Dóra Gyulánál. Végeredmény: büszkék nem voltunk az eredményre, de kezdetnek nem rossz, s legalább tudjuk mit kell gyakorolni, hogyan kéne csinálni. Egy évvel később pontosan ugyanez történt egy GUE alpok tanfolyamon.

Azóta is merülök. Ma már sokkal jobban megy mint pár éve. Az ikret tavaly letettem, nehéz, rosszak a térdeim és a derekam, problémás a felszíni mozgatása. A stagek még megvannak.

Egészen másképp merülök, mint mikor elkezdtem. Úgy gondolom sokkal biztonságosabban. Lebegni nagyságrenddel jobban tudok ma, mint akkor, amikor már azt hittem, hogy tudok, és sajnos még közel sem olyan jól mint szeretnék, viszont gyakorlom minden merülésen.

Egy gondolat, a merülőpárrol, mivel oly sokat emlegetted. Többször voltam bajban víz alatt. Tengerben és zárt térben, dekoval és anélkül is vannak kalandjaim, amire nem vagyok büszke. Egyszer sem a merülőtársam volt a megoldás. Vagy nem  volt ott, vagy nem vette észre, vagy nem állt módjában segíteni. Az már a szerencse kategória, ha abban bízol, hogy ott lesz amikor kell és tenni is tud.

Zárógondolat: Boldogan olvasnám a kommentedet, miután végigéltél, egy olyan kalandot mint Bunny. És hidd el ez nem reklám, nem oktatok technikait.

Tengermély tisztelettel Krk városából:

Buborék

VÉGRE! Itt a jó megoldás Magyar honban is. Csak át kell venni.  Víz alatti Parlamenti ülés!!! Én egy Budapest közeli tavat javasolnék, természetesen most a téli időszakban, s kötelezővé tenném az ülést mindegyikőjüknek. Aki nem megy, ki van rúgva. A történet tovább gondolását a forumozókra bízom. Üdv a Krkről.

Egyre több ilyen búvárt ismerek. Aki nem felkészült, annak tilos a dekos merülés, ugyanúgy, ahogy oceáni átkelést sem javasolnak, a horvát tengerparton előző hétvégén vett hajóvezetői jogosítvánnyal. Én 50 méteren kb 10 - 15 perc fenékidő után lettem rosszul, gyakorlatilag eszméletlenül, hiperventillálva szálltam el, a felszínen tértem magamhoz, kimászni nem tudtam, de volt rajtam dekogáz és tiszta oxigén is, dekot nem tudtam volna megcsinálni, mert nagyon rosszul voltam, de 6 méterre levonszoltam magam a kötélen, mert ha  nagy baj van az ember agya  nagyon gyorsan jár, azt meg mindenki tudja aki dekosat merül, hogy 6 méter az O2 alja, meg azt is, hogy 40 perc a táblázat szerint itt a mérgezés határ, ennyit maradtam. Utána még több óra oxigéneztem és közben megittam 6 liter vizet. Büszke nem vagyok rá, de akkor jobb ötletnek tűnt, mint több óra bizonytalan utazás a kamrába. Amiért leírtam, az az, hogy ma, amikor majd minden városban tanítanak technikai búvárkodást, a tengerparti városokban pedig minden második sarkon töltenek gázokat, nincs szükség arra, hogy valaki hősködjön. A 90-es évek közepéig, egy 50 vagy 60 méteres roncs bejárása, kalandos vállalkozás volt, s a rátemett búvárok is komoly kockázatot vállaltak. Ma csak idő és pénz kérdése felkészülni rá. Persze azt, hogy kinek mi mennyire fontos, maga kell eldöntse, s nem csak a búvárkodásban.

Nem ördögtól való dolog a nedves rekompresszió, csak a helyén kell kezelni. Rajtam egyszer segített, talán életet mentett, de a cikk utolsó mondata tökéletesen igaz. Úgy gondolom, a nedves rekompresszió, olyan mintha magamnak akarnék fogat húzni, vagy a haveromnak, hozzáértés nélkül, egy rozsdás kombinált fogóval. Baromság, s komoly veszélyeket is jelenthet, pl beletörik majd elfertőződik. Ki az a marha aki megpróbálná? Ellenben egészen más az optikája, ha egy magányos vitorlás hajóról beszélünk, amely még egy hónapig nem érhet partközelbe. Kihúznád ott a fogad vagy a haverodét? Persze, megdöglik egy hónap alatt, s ha nem legalább beleőrül a fájdalomba.

Bizonyára hallottatok róla, hogy Magyar országon is volt, ha jól emlékszem 20 és 40 órás merülés, uszodában. Az sem lehetett egyszerű, de hogy hogyan lehet kihűlés nélkül eltölteni 40 órát 15 fokos vízben, azt elképzelni sem tudom. Szívesen olvasnék róla.

Sziasztok!
Szép hosszú cikket olvastam ma reggel  PADI MERÜLÉSVEZETő címmel. Érdeklődve olvastam, mivel valaha magam is elértem ezt a fokozatot.
Nagy csalódás a cikk végén ért. Nem találtam még utalást sem arra ki a szerző, avagy hirdető.
Lehet túl öreg vagyok, de szerintem, ha írok valamit azt alá kell írni. Ha meg reklám, akkor ugye elérhetőség.  Véleményem szerint, még az elérhetőség sem  igazán korrekt természetes személy, megnevezése nélkül, azaz ha csak cégnév van.
Üdvözlettel Krkről: Buborék.

Magam is megnézném, egy kicsit alaposabban. :-) Kár, hogy az Adrián nincsenek hasonló projektek. :-(

Csúnya dolog az önreklám, de gyertek bátran, a Bubuoréka. :-)
Nagyon jók ezek a hírek a határról, viszont szívesen megosztanám az utolsó néhány határátkelésen szerzett tapasztalatomat, a nagyérdeművel. Nos a horvát oldalon eddig nem változott semmi, bár az okmányellenőrzés itt is lassúbbnak tűnt. A magyar oldalon viszont azt éreztem, kifele is, befele is sokkal lassabban megy minden. Legutóbbi hazautamon, mikor negyedik autóként álltam be, több mint 20 percig tartott az átkelés, minden érezhető v látható ok nélkül. :-( Megkérdeztem a magyar határőrt a sor végén, vajon jól látom-e hogy sokkal lassabban megy az átkelés mint régen. Tömören annyit válaszolt, tökéletesen jól látom. Erre kicsit félénken megkérdeztem, mi lesz nyáron, hétvégén, mikor k. ..a hosszú lesz itt a sor. Azt mondta, rossz híre van, akkor még lassabban fog menni. Nos többet nem mertem kérdezni, de a határ után rögtön ott lévő IBUSZ irodában, ugyanerről faggattam a kislányt, aki azt mondta, sokat ellenőrzik a határőröket, ezért nagyon szabályosan kell dolgozniuk.
Ehhez még hozzátenném a régi határátkelőn két sávban mentek az autók, itt csak egy van.. . . .  nos én aggódom, s az idén először nem a horvát oldal miatt. .  

Jómagam nemsokára töltöm az ötvenet. Ha hasonló történne velem, nagyon szépen, de nyomatékosan kérek mindenkit: 1. senki ne keressen vétkest, hibáztasson bárkit, merülőtársat, vagy bázist, a búvárnak magára kell vigyáznia, ha ott maradok, én vagyok a tökfej. 2. remélem, valami jó kis mély hely lesz, ha egy mód van ne hozzanak ki, szeretek a tengerben. . . szívesen maradok is. . .Ezért költöztem ide.  Üdv a Krk-ről.

Búvártársaim! A halászatról pro és kontra is tudnék írni, nagyon meggyőzően. Pl. szép tanulmány kerekedne, krki családok életéről, akiknek nincs kiadó apartmanjuk, s ipar híján kisebb nagyobb hajójuk, csónakjuk segítségével tartják el valahogy a családjukat. Ennek ellentétéről sem lenne szerényebb a tanulmány, a tenger lehalászásáról , vagy a turistákról a parton akik  nyakló nélkül eszik a tintahalat. Ne menjünk a harmadik világba téríteni, a katasztrófa fő oka, mi vagyunk a civilziált, fejlett nyugati fogyasztói társadalom. Mi lenne, ha a sját házunk táján a saját fejünkben kezdenénk a rendcsinálást. Pl: nem vennénk műanyag palackos üdítőt és vizet (szűrt víz, tea stb), mindig leotanánk a villany, nem járnánk 2 tonnás autóval, nem menne naponta 3szor otthon a mosógép??? Én igyekszem. Ha módom van, terjesztem gondolataimat a környezetemben is. Tengermély tisztelettel Bubor-ék.
 

Cápát nem kerestük, mert az egyik helyi vízi rendőr mondta, hogy láttak egy marha nagy cápát a felszínen sodródni Cres és Krk között északi irányban.

Azt hiszem, ha a halak sebességét arányítjuk a víz sűrűségével, valamint az F1-es versenyautók sebességét a levegő ritkább közegének sűrűségéhez, hasonló eredményt kaphatunk. Tán még a formák is hasonlóak lehetnek az áramvonalasság végett. Azonban mégis azt gondolom a forma egy és a halak összehasonlítása badarság, s őszintén remélem, semmilyen benzinfaló sport nem teszi be a lábát a tengerbe, az is sok ami már itt van.

Igazán szép, pártatlan és hasznos összefoglalás. Gratulálok a szerzőnek.

Kerítsetek nekem egy szponzort a költségekre, és elmegyek társadalmi munkában megfigyelni, a karibi halakat. :-)

Tisztelt Búvártársak!
Részvétem az elhunyt hozzátartozóinak.
Elhatároztam, hogy nem írok véleményt a történtekről, s nem is tehetem, mivel nem voltam a merülő csapat tagja. 1994 óta tanítok búvárkodást, vezetek merülést, s többször fogyott el (majdnem vagy teljesen) környezetemben merülő búvár levegője. Legutóbb tavaly decemberben. Eddig mindig sikerült probléma mentesen a felszínre jönnünk, ám ebben odafigyelésemen kívül a szerencsének is komoly szerepe volt.
Mégis, a rengeteg hozzászólás után, ide másolom, azt a hetek óta fiókomban fekvő írást, melyet saját gondolataim tisztázására írtam, közlési szándék nélkül.

Kicsit hosszú, lesz de csak így tudom elmagyarázni, hogy szerintem, hol a hiba.


Gondolatok a tengerről, a tiszteletről és a figyelemről.

Avagy egy adriai trimix  búvártanfolyam tanulságai, melyek az oly sokszor hallott kérdést válaszolják meg.

Mitől lesz valaki valódi búvár?
Akivel nem csak a vörös tengeri 10 méteres reef és halnézegetés meg az esti  sörözés esik jól, de tudod, hogy társsal merülsz. Társsal, akinek nem kell magyarázni, aki akkor is figyel rád, ha épp cápát vagy mantát lát. Akit akkor is buddy-nak választasz, ha roncsba vagy barlangba kell behatolni, esetleg határaidat feszegeted. Mindig megnyugtató, ha ő van a hátad mögött amikor felerősödik az áramlás vagy megszűnik a látótávolság.  Ilyen búvárral mindenki szeret merülni. A képesség bennünk van. Nyilván néhány tanfolyam szükséges. Meg az első 100 merülés sem kihagyható. Ezeken azonban mindenki túlesik, aki nem adja fel túl korán. Mi kell még?
Nos a kérdés egy néhány hete, itt nálam lezajlott tanfolyam végén ütött szöget a fejemben, s azóta sem hagy nyugodni.
A tanfolyamon egy neves francia  trimix és újralégző oktató, két horvát és nyolc magyar búvár vett részt. Mindnyájan divemasteri vagy oktatói végzettséggel, több éves mélymerülő és barlangi gyakorlattal rendelkeztek
Ilyen helyre az ember tanulni megy, s noha csak a hajót kellett vezessem, s a merülés körülményeit biztosítanom, mégis maximális figyelemmel követtem az eseményeket, hiszen mindig adódik új tapasztalat. Érdemes volt. Tisztelet a szervezőknek és az oktatónak. Egész héten a terv szerint mentek a merülések, úgy tűnt nem kötnek kompromisszumokat a kényelmetlen vízhőfok, vagy a szokásos időhiány miatt. A résztvevőket már korábbról ismertem, néhányukkal merültem is, csak a legjobbat mondhatom róluk.
Mégis hiányzott valami. A csapat.
Az egész napi merülés után a tanulók készítették el a másnapi gázkeverékeket. A gázok keverése a nagy létszám miatt sokszor este 11 után fejeződött be, a hideg udvaron. A legtöbben kérés nélkül dolgoztak itt, ki nagyobb gyakorlattal rendelkezett, a tervezés és átfejtés műveletében serénykedve, ki kisebb gyakorlattal bírt, cipekedve. S volt, olyan is, aki néha előkerült zsebre dugott kézzel, megnézni, kész van-e már az övé.
Nagyobb csalódás azonban a hajón ért. A csapat egyik tagja, egy hatvan év feletti, közismert búvár, ki számtalan expedíció, roncs behatolás, barlangi feltárás és mentés főszereplője volt negyven éves búvármúltja során, értelem szerűen, nehezebben mozgott.
Akinek  pocakja van, vagy már fájós a dereka, tudja milyen nehéz uszonyt fel és le venni. Adj hozzá ehhez szárazruhát, ikerkészüléket és két stage palackot előre, hatvan évet, meg a hideg víztől gémberedő kezeket. Nos, nem tolongtak a merülő társak segíteni, sokszor egyedül maradt a hajólétránál a vízben.
Lehet kor és tapasztalat tiszteletét ma már az elmúlt történelem részévé tette az oly divatos liberalizmus, az a világ ahol csak a pénz mennyisége és a pozíció értékel. Még jól hallható megjegyzéseket is hallottam, nehezen megy ez már az öregnek.
Mégis, azt hiszem, a búvárkodás legfőbb vonzereje, hogy a tenger nem hódol be ezen újfajta divatoknak. Ezért búvárkodunk. Mert magunknak kell megoldani a problémákat. Sem pénz, sem rang sem kapcsolat, sem a legdrágábban megvehető felszerelés nem pótolja a tiszteletet, tapasztalatot és figyelmet.
Tisztelni és folyamatosan figyelni kell önmagunkat, társainkat és a tengert. A tisztelet egyben felelősségvállalást is jelent.
Ettől lesz csapat, a búvárcsoportból.
Visszatérve a történethez,  volt aki a hajón mindenre figyelt, semmi sem kerülte el a tekintetét. Az Öreg. Ki nehezen mozgott, s a most divatos felszereléseket sem kezelte akkora gyakorlattal, mint a fiatalok. Mégis, ha merülő társat kellene választanom egy kényelmetlen víz alatti munkához, vagy mélymerüléses roncsbehatolást kellene megszervezzek, őt választanám társamnak.

Tengermély tisztelettel Krk városából:

Szarka Géza

Sziasztok! Elnyűttem már néhány autót búvárcuccok utaztatásával. Az előző szépen csillogó és erős tesztautók igen vonzóak voltak, kivéve, ha az ember búvárkodni jár. Ezt azonban boldogan elfogadnám. .  . Amúgy van egy nagyobbacska Kia a csládban, 4 éve használjuk, még nem volt baj vele. Üdv a Krk-ről: Bubor-ék

Ez is azon cikkek egyike, amelyen, hihetetlen sokat dobna, ha láthatnánk egy képet, arról amit talált a búvár. Estleg kettőt, egyet a tisztítás előtt, egyet utánna. Azonban egy közepes látótávolságú környezetben, egy beazonosíthatatlan hal, s egy búvár könyöke, melyen beazonosítható a dui szárazruha, szerintem nem dobja fel a cikket. . ha csak nem dui ruhát akarunk eladni, de reklámnak meg gyenge. .

Képen lévő mellényről nem mondhatok semmit, mert nem merültem benne, de telivállasban igen, nem javasolom, egyszerűbb, jobb és kényelmesebb a szétcsatolható. Ajánlani súlyintegráltat ajánlok, ma már kicsi az árkülönbség, hosszú távon nagyon megéri, akkor is, ha most ólomövben merülsz, vagy ahogy olvasom, IDC-n töröd a fejed, kénytelen leszel oktatóként ólomövet is feltenni a tanfolyamokon. WING- kérlek ne. A wing a technikai búvárkodáshoz  kitalált szerkezet, magam is ezt hordom az ikerkészülékkel. Hihetetlenül jól lehet vízszintesen lebegni benne,mert erre van kitalálva, de semmi másra nem jó. Mono palackhoz, hobbi merüléshez, tanfolyamozáshoz a hagyományos mellények a legkényelmesebbek. XXS vayg XS NE, kérlek ne. Általában S a legkisebb méret, egy egy gyártó készít ezeknél kisebbet. DE! A mellény felhajtóereje (térfogata) általában szoros összefüggésben van a méretével. Inkább legyen kicsit laza, majd megtanulsz lebegni, jól súlyozni, de s-nél kisebbet nem ajánlok, akármekkora vagy is. Hullámos víz, merülőtársad fázós, vastag ruha van rajta, túl van súlyozva, mint minden kezdőbúvár, valami baja van, soha nem hozod ki egy xs-es jackettel, ami a Te fejedet is alig tartja kint. Amennyiben meg te vagy túlsúlyozva, még ügyetlen merülőtárs sem kell, a bajhoz, csak viharos idő. Amúgy meg az IDC után, mindig lesz tartalék ólom a zsebedben, mikor a kezdőidet viszed. XS-ben nem tudod vinni, mert elsüllyedsz. Szóval gondold át az XXS-t. Én nem árulok mellényeket, de szívesed adnék tanácsot, privát mailben, mivel ez nem a reklám helye, s enm szeretnék kikapni a BUNNYtól. Üdv a Krk-ről: Bubor-ék

A rendszer szimpatikus, s hasznos, s ha valóban áramlásos területen folyik a merülés, tényleg életet menthet. Két aggodalmam van. Az egyik: a tudat, hogy rendelkezik a búvár ezzel a kütyüvel, felelőtlenebbé teheti, azt aki, egyébként sem szeret gondolkodni, s felelősséget vállalni. A másik probléma (búvár-bázis vezetői szemmel) még egy felszerelési tárgy amivel foglalkozni kell. Kiosztani, beszedni. Pótolni azt, (ami lehetetlen, de mégis sikerül néha a turistának, elhagyni, elrontani) ami eltűnt, elromlott. Elemet cserélni. Gondoskodni az elembeszerzésnél, a szavatolt friss elemekre s a csere periódusára. Mindezt feltehetően arab személyzettel. Biztonságos merüléseket kívánok. Bubor-ék

Kedves Béka-búvár! A becsordázás rendkívül találó kifejezés,még sosem hallottam, de nagyon eredeti. Azonban ismét csak a probléma tologatása misztifikálása. Láttál már olyan búvárcsoportot, aki 42 méteren roncsba hatol, magával víve frissen képzett OWD búvárait, mono palckkal? Én még nem, de ez esetben a merülés vezetőt, el lehet ítélni jogerőssen. Börtönbe lehet csukatni, kártérítésért lehet perelni. Ha viszont a nagytudású internet búvár, aki éppen túl van az OWD-n, elmegy a hasonló képzettségű, nagyszájú haverjaival, virtuskodni, akkor nem áldozat, hanem ő maga a probléma okozója.
Remélem, nem bántottalak, meg, e sorokat nem Neked, hanem mindenkinek szánom aki szereti a tengert, a vizeket, a természetet. Valahogy szeretném felhívni a búvárok figyelmét, arra, hogy ne hagyják magukat el-idiotizálni, agymosni, amerikanizálni, globál idiótává képezni. Ez a sport attól szép, hogy van egy kihívás, amit végre akarok hajtani. Nekem kell megtanulni, edzeni, végigcsinálni, s enyém a felelősség is. Ettől olyan szép, ezért nem lehet megunni. Ezért nem lehet megvenni a boltban, mint a nintendót. Mindig ott van a következő hely, roncs, barlang, ahol nem oldja meg helyettem a problémát a könyv a dvd, vagy a parlamenti képviselőm, de még az Ombudsman sem. Ezért megyünk oda!!!A búvár iskolák megadják az alpot, visznek lépésről lépésre, de sem a tananyag, sem a búvár computer nem gondolkodik helyetted, s régen rossz, ha a biztonságot csak a búvár-szervezettől várja valaki. Ezúton kérek elnézést, ha bárkit sértene e pár sor. Tengermély tisztelettel: Bubor-ék.

Bezárni a roncsot, tiltani a merülést? Mióta hibás egy roncs vagy egy barlang, vagy egy hegy, miért kell mindig másban keresni a felelőst, a hibát? Elmegyek valahova merülni, ismerem magam, a felszerelésem, s magam választom a merülőtársamat. Ki lehet felelős rajtam kívül? Lehet, hogy Máltán fegyvert nyomnak  víz alatt a kezdőbúvárok fejéhez, ha nem úsznak be a zárt terekbe? Ma is egészen jót merültünk U Zalici átúszós barlangjában, majd 40 méteren hosszan körülúsztuk a nagyfalat. Ha véletlenül nem jövök fel le kell zárni a Kvarnert itt az Adrián a búvárok elől? Nem! Meg kell írni, hogy ott maradt egy tökfej, mert rosszul csinálta a dolgát. A tenger nem hibás, nem ő hív, mi megyünk vendégségbe, nekünk kell a vendéglátó szokásait kiismerni, ha már meghívót nem kaptunk, legalább legyünk tisztelet tudóak!! Üdv a Krk-ről: Bubor-ék

Az emberi baromságnak nincs határa. Többé már az elszálló, vagy süllyedő társadat sem tudod elkapni. Még egy kütyü, amit feltétlen vegyen meg aki sokat búvárkodik az interneten, azután dicsekedhet vele, akár hetekig. A vízben szerintem veszélyes, még képzett búvárnak is, aki meg ezzel pótolja a gyakorlatot, hát. . . ha kimerült az elem, majd gyászoljuk, a rokonok, meg perelhetik a gyártót, mert ugye a merülő társának is lesz, s akkor biztos nem tud segíteni. . .  

Sziasztok, búvárok. Éppen Vis-en merültem, mikor a dolog történt. Kicsi sziget, gyorsan terjednek a hírek. Amit biztosan állítottak, hogy vadász volt a szlovén búvár, s volt rajta már, pár elejtett hal.   Valószínűleg, ez vonzhatta a támadó állatot. A hírek először, csak annyit mondtak, a szemtanúk és az áldozat szerint cápa volt, de ez nem biztos. A következő esti híradó arról számolt be, hogy megműtötték, rendben lesz, s vettek ki fogat a sebből. Ezt egy helyi (Split) szakértő megvizsgálta (gondolom biológus), s azt állította, fehér cápától származik. Üdv a Krk-ről.

Mindenki rendkívül okos és magyaráz egy egy baleset után, s keresik a felelősöket, ami rendben is van, egy búvártanfolyamon vagy egy intrón. Zárt téri technikai merülésre nem lehet az utcáról befizetni, ezt elég keserves áron tanultam meg én is. Aki ilyen helyre megy, tudja mit csinál, s ami a legfontosabb, maga választja a merülőtársát vagy társait, akikben megbízik, akik nem hagyják magára. Így nem hiszem, hogy a kapitányt hibáztatni kéne, ilyen mélységben elég sokáig lehet merülni ikerkészülékkel, megfelelő gázzal. Egyedül a merülőtársát lehetne-kellene megkérdezni, hol hagyta. . . .  , ha meg egyedül merült, hát megesik. . Amúgy a roncs gyönyörű a videón, egyetlen komoly hibája, hogy nem itt Krk-n van!

Hát, ha annyira ügyes búvár-vezető volt, akkor már a telefonálgatás, helyett, azonnal vizes rekompresszió, ami tilos, ha van elsősegély, de segít ilyen helzetben, hogy ne csináljunk még nagyobb bajt, pl repülő. Komoly baleset után maradtam tünetmentes. Oxigén mindenhol van, 1,6 ata parciális nyomáson, 40 perc tölthető, ezt félájultan is tudja aki sokat merül. .  utána még a felszínen oxigén, akár órákig ha kell, s óránként legalább 1 de inkább 2 liter vizet meginni. Működik. Máson tilos, ha csak nem vagy keszonorvos, de a sját életed mentheted. Én 50-ről szálltam fel eszméletlenül 10 - 15 perc fenékidő után, föntről mentem vissza 6 m-re, igaz az oxigén rajtam volt, ott maradtam 40 percet, majd még 4 óra fent oxigénen, közben 6 liter vizet ittam. Mentő és keszon sok órára volt. A néhány órai erős, általános betegség érzeten kívül, tünetmentes maradtam. Telefonálgatni csak ez után kezdtem, s Göbl Anna segítségével, hozzájutottam azutókezeléshez szükséges gyógyszerhez, s tanácsára 2 napig nem merültem, de azóta minden a régi. .  .Üdv a Krk-ről.

Fiatalok! Szerintem van még itthon belőle, legalább egy példány, amit annak idején vettünk, vagy Hoffmann Gyurinál, vagy Péterbence Lászlónál kéne legyen  :-)  csak mint adalék. Mai napig emlékszem, hogy az egyik Eilat-i merülő helyet úgy írta le, hogy a parton bemész az egyetlen nagy pálamfánál, és xy szög alatt úszol közepes tempóban z percet. ÉS TÉNYLEG ÚGY VOLT!! Na ennyit a nosztalgiáról. Üdv.

Tisztelt Búvár Kollega! Mondják nincs új vicc, csak újszülött! Már a könyv címlapja megütötte a szememet. 1989-ben 20 társammal a Delfin búvárklubból, 3 hetes kirándulást tettünk. Izraelen keresztül mentünk a Sinaira, ahol 2 héten keresztül táboroztunk a sivatagban, a tengerparton, s jártuk sorra a merülőhelyeket. Tabától RusMuhamed-ig. Angol származású bérelt búvárvezetőnkön kívül e könyv volt a segítségünk. Olyannyira elnyerte a tetszésünket, hogy az út emlékére nyomott "Delfines pólón", amit csak a résztvevők kaptak, a könyv címlapjához "nagyon hasonló" ábra szerepelt. Mert ugye a szerzői jogokat tiszteltük már akkor is. Szívesen megmutatom az erről készült filmet, bárkinek, akit esetleg érdekel. Dahabban még nem volt villany, s a Sinain egy db búvárbázist találtunk, Sharm El Sheik-ben egy A szálloda alájában. Merthogy abból is egy volt. Nehéz elképzelni, hogy két nagy és egy kisebb benzines kompresszort, a palackokat és ólmokat is Budapestről vittük egy öregecske Ikaruson, amit az egyiptomi hatóságok szigora miatt, az Izrael-Egyiptom határon, bérelt arab dzsipekre cseréltünk. . Üdvözlettel Krk városából: Bubor-ék

Tisztelt nagyérdemű! Nagytudású barátaim mondják, nem kell újra feltalálni a meleg vizet, ha már egyszer ki van találva. És ki van, higgyétek el, én is onnan tanulom. Ideális esetben 3 tech búvár merül egyszerre. A fenék-gáz mennyisége úgy kerül meghatározásra, hogy a legkényelmetlenebb (legrosszabb) helyzetben bekövetkező balesetkor, a mentő még mindig 4szeres mennyiséggel rendelkezzen az első gázváltásig. Ez azért szükséges, mert ketten fogyasztják a készletet, s vészhelyzetben a fogyasztás akár duplájára is emelkedhet. Egy balesetes, másik menti, harmadik dirigál, vagyis nézi a műszereket és a tervet, amire az előbbi kettőnek biztos nincs ideje. Feltehetően a dekógázok megvannak, így a baleset megszűnt. Amennyiben nem, további technikai problémák adódnak, akkor  jön a módosított terv, miután többféle deko gáz van. Illetve, jó tudni, a stage palackoknak használt alu palackok 70 baron semleges lebegőképességűek, így elfogyasztásukat csak eddig tervezik. Miután három búvár merül együtt, ha egy gáza kiesik valakinek, a másik két társnál még 70 - 70 bar rezerv van. Ezenkívül, szükségesetben a különböző deko-gázok reduktorai cserélhetőek. Palack ritkábban romlik el. Nos, bár magm is szeretek egyedül kirándulni a vízben, a biztonságot, jó terv, összeszokott csapat és mindenkiáltal ismert egységes felszerelés garantálhatja. Mindez, persze nyílt rendszer esetén igaz. Üdvözlettel Krk-ről a Bubor-ék.

Igen, szabálytalan egyedül merülni, de jobb mint mást is belerángatni valami veszélyesbe! Szóval, ha egyszer ott maradok a kékben, kérlek ne piszkáljatok, ne hozzatok fel. Szeretek ott lenni, s élni sem lehet örökké. :-) Jómagam is szívesen fejezném be így. S hogy mikor kell menni, azt senki sem tudhatja előre. Üdv a Krk-ről mindenkinek: Buborék. Ui.: ja. és a hétvégén merülgetek. . .de csak pár méter mélyre :-)

Az adriai, bázisok témához: tényleg várjuk az új törvényt. Búvárok részére semmit nem jelent, mindenki használhatja a saját palackját ha van benne valamilyen érvényes próba, s merülhet amelyik bázisról akar, ahogy eddig. Centrumok szívnak egy kicsit - nem is olyan kicsit, ez igaz. (Magyarországon is el kellett VOLNA minden oktatással foglalkozó búvároktatóinak végeznie a sportoktatói kurzust. Törvény alapján. Én ott is megtettem. Regisztráltattam a cégemet felnőttoktatásra. Csak senki nem ellenőrzi a törvény betartását, kivéve hogy büntessenek. S csak az jár jól aki feketézik, konyha-asztalból csinál otthon búváriskolát, adót nem is ismeri.) Valóban sokkal nehezebb a külföldinek itt talpon maradni mint a hazainak. Diszkrimináció létezik. Erről akár száz oldalt írhatnék. Én nyocadik éve szívok minden szezonban emiatt. Azonban sokkal boldogabb magyar ember lennék, ha kis hazánk úgy védte volna saját piacát és gazdaságát, a globalista seggnyalás és az ország kiárúsítása helyett ahogy a horvátok teszik. Ettől még szomorúbb vagyok, mint a jelenleg előttem álló horvát céges problémák miatt. Üdvözlettel Krk városából.

Fülbajra, legjobb fülcsepp, kövirózsa levele. Összenyomva a húsos levélkét, a kifacsarható fehér színű levet a fülbe csepegtetjük. Néhány óra múlva ismétlés. Garantált hatás, a bázison folyamatosan használjuk.

Szerintem meg kéne csinálni! Javaslatom: Analóg gép. Fekete fehér film. Alapobjektív. Gépben maximum fénymérő lehet, automatika NEM. Ezzel a gép minősége (s talán kora is) behatárolva. Retro garantált, ám a gépek minősége elegendő lehet jó képek készítésére is, ha legalább egy érdeklődő amatőr áll mögötte, nem merül ki a lomo ahogy-esik-úgy-puffan-érzéséből. Vaku nélkül persze. Mindez szárazföldre. Víz alá??? Van valakinek javaslata?

És ami kimaradt: csak FEKETE_FEHÉR!

Nyilvános ajánlattétel!! Bunny, olvasd végig!!
Fiatalok! Jómagam a 70-es években fényképezgettem, vadabbul. Ekkoriban, a lelkesebbek otthon nagyították a képeket, besötétített fürdőszobában (ennek általában nem volt ablaka), a többiek meg az iskolai fotolaborban, ami szinte menden iskolában volt. Zenit és Practica márkák voltak egyeduralkodóak, s akinek fénymérő is volt a gépében, az király volt. Ellenben mindenki értette, hogyan, s miért lesz jó vagy rosz egy kép, ismertük a szűk v tág blende, és a rövid v hosszú záridő előnyeit hátrányait. Ma ez már csak néhány -feltehetően beszívott- egyetemistának juthat eszébe, akik ezen módosult tudatállapotban, még gondolkozni akarnak, a globalitás megoldásai helyett.
Ajánlat: Buborék Búvárközpont bekerülési költségen szervez fotósversenyt Krk szigeten, a következő feltételekkel:
Résztvő lehet: bárki.
Fényképerőgép: kistudású analóg gép. (a Subal tokokban rejtegetett Nikonok szóba sem jöhetnek, túl okos gépet a szervezők önhatalmúlag kizárhatnak a versenyből.)
Kateóriák: 1. víz alatt.  2. Hajón.  3.evés-ivás-grillezés 4.egyéb búváréletből ellesett pillanatok.
Érdeklődőket és javaslatokat várom a buborek@buborek.hu e-címre.
Most kiderül vannak-e még igazi fotósok!!!!!!!!!!!!!!!!!
Üdv a Krk-ről:
Bubor-ék.

Sziasztok Búvárok! Nem vagyok nagy fórumos, lehet, nem ez a legmegfelelőbb hely, akkor bocsássatok meg, de tán valakit érdekel:
2 db Oceanic VT3 topmodel komputer felszerelés átkonfigurálás miatt eladó. Egy évet használtam, mind esztétikailag mind műszakilag hibátlan. Komplett: doboz, cd, adatkábelkábel, jeladó, magyar használati útmutató. 3 féle gázt kezel. 3 jeladót kezel, akár társ akár stage-ek nyomását is mutathatja. Jeladót a felhasználó által kézzel beírt kód alapján ismeri fel, nincs bizonytalankodás, nem kell közel tenni a computert, ami sok más jeladósnál nehézség volt. Irányár: 150 eFt. Magyar használati utasítás word dokban van, szívesen elküldöm mailban, ha valakit érdekel. Bővebb info: buborek@buborek.hu e-mailon.