Búvárpalack-könnyítés
Egyéb1/4. oldal
Mit tehetünk, ha az évek múlásával egyre elszomorítóbb látvány fogad a tükörben, és évről évre nehezebbnek tűnik a búvárpalack?
Én magam is tisztában vagyok vele, hogy ideje lenne a hozzám ragaszkodó pocakommal való szakításnak, de az számomra is nyilvánvaló, hogy hízni könnyebb, mint hatékonyan és hosszú távon fogyni.Vegyük először sorra, milyen indokai vannak a túlsúly leadásának: a dekompressziós betegségnél a DAN vizsgálatai szerint egyértelmű rizikófaktor. Búvárok vagyunk, a dekókamráról mindenki hallott már, de nem lenne jó odakerülni csak azért, mert lusták vagyunk leadni pár kilót. Praktikus ok az is, hogy bizony a búvárruha, búvármellény is kihízható, és nem jó üzlet időről időre újat venni. A búvárkodás pedig hiába nem egy hagyományos sport, hiába próbálunk a lehető legkevesebbet mozogni a víz alatt, azért palackot, ólmot emelni kell, és ha van áramlás, a nagyon edzetlen búvár komoly veszélybe is kerülhet.
A változtatásért elsősorban mi vagyunk a felelősek. Nem vagyok az önálló diétázás híve, mert a fogyásban ugyan segíthet, sok más problémára viszont nem jelent megoldást. Hiába csontsovány valaki, ha nem sportol, a palackot akkor is nehéznek fogja találni, és az állóképessége sem javul. A jó megoldás tehát az életmódváltás: ésszerű étkezés mellett rendszeresen mozogni kell.
Jelen írásban ezt próbálom népszerűsíteni. Az internetről levadászott cikkekből jó anyagot lehetett volna összeollózni, de én úgy döntöttem, a saját tapasztalataimra fogok hagyatkozni. Olyan mozgásformákat próbáltam ki, amelyekből válogatva szinte bárki megtalálhatja a neki megfelelőt, és az oktatókkal el is beszélgettem. Ezekből leszűrt legfőbb tapasztalataimat pedig már most, a cikk első részében meg is osztom.
Segítőim mind azt állították, igazán nem az a fontos, hogy pontosan mit végez az ember, hanem az, hogy rendszeresen csinálja. Hetente legalább két, de inkább három alkalom kell a jó kondihoz, és ha valaki ezt az időt rászánja, akkor jó lehet a biciklizés, úszás, torna, súlyzós edzések vagy bármi más. Fontos tapasztalat volt az is, hogy a jó eredményekhez legalább az elején kell az oktatói, edzői segítség. A kisebbik gond az, hogy a hibásan végzett gyakorlat esetleg hatástalan, a nagyobb baj a sérülésveszély: egy rosszul végzett mozdulat vagy túlerőltetés után húzódás vagy komolyabb sérülés is lehet az eredmény. Akinek nincs gyakorlata valamelyik mozgásformában, mindenképpen érdemes legalább a kezdeti időszakban szakemberhez fordulni! Örömmel tapasztaltam, hogy minden alkalommal felkészült, hozzáértő emberekkel találkoztam, akik adott mozgásforma alapos ismeretén túl másban is tanácsot tudtak adni. A lényeg az, hogy ismerjük magunkat. Legyünk önkritikusak: ha le vagyunk gyengülve, túlsúllyal küzdünk, ésszel válasszunk mozgásformát. Gondoljuk át azt is, mit akarunk elérni. Alakformálás? Erősítés? Állóképesség-fejlesztés? No meg azt is kell dönteni, egyedül is képesek vagyunk-e rendszeresen, kitartóan a sportolásra, vagy szükség van arra, hogy csapatban, közösségben, másokkal együtt mozogjunk. Ha a fentiekre már választ tud valaki adni, nagyjából az is kiderülhet, mi a számára ideális választás.
Az írás a következõ lapon folytatódik!
(átlag: 4) átlagos nehézségű 
Horvátország
