Viszlát és kösz a halakat!
Tudomány1/3. oldal
Mítoszok és valóság a delfinek intelligenciájáról.
Az állatok azon viselkedésformáit, melyek a környezetből érkező információk feldolgozásával kapcsolatosak, összefoglaló néven kognitív (elmebéli) képességeknek nevezzük. Ilyen például a társas kapcsolatok értelmezése, a problémamegoldó képesség, az öntudat, a kommunikáció. A delfineknél, vízi életmódjuk miatt, a hangokkal történő, vokális kommunikáció a legkifejezettebb. A vízben a fény kevéssé, a hang viszont igen jól terjed, így a távolsági kommunikációnak ez az egyetlen lehetséges formája. A delfinek hangjait két típusba szokás osztani: kattogások és füttyök. A kattogások inkább navigációs célt szolgálnak, a tárgyakról, élőlényekről visszaverődő hangok segítségével a delfinek képet alkothatnak környezetükről. A füttyök ezzel szemben a fajon belüli, intraspecifikus kommunikáció fontos eszközei.
A füttyök igen magas frekvenciájú, rövid, egy másodperc hosszú hangok, amelyek egyedileg jellemzőek minden delfinre. Mivel minden egyed füttyjelei különböznek, alkalmasak lehetnek arra, hogy a csoporttársak felismerjék általuk egymást. Az egyedi jelleg kétféleképp alakulhat ki: vagy már a hang képzésekor más "dallamot" fütyül minden állat, vagy hasonló hangot képeznek, de a fütty hangtani mintázata módosul, miközben kijut a delfin testéből. Utóbbi esetben a fütty különbözősége csupán az egyedek testfelépítésének különbségéből fakad, míg ha már kezdetben is más a dallam, akkor ez feltételezhetően egy tanult, azonosító hang, amely magas szintű kommunikációs képességeket feltételez. A füttyökben kódolt információ vizsgálatára Laela Sayigh, az Észak-Karolinai Egyetem kutatója rögzített azonosító füttyök alapján számítógép segítségével mesterséges füttyöket hozott létre. Ezeknek dallama megegyezett a valós hangokéval, viszont nem tartalmaztak olyan összetevőket, melyek a delfinek testfelépítése miatt különböznek a természetes füttyökben. Ezután 14 delfinnek lejátszották ezeket a mesterséges hangokat, és azt találták, hogy ha a delfinek olyan füttyöket hallottak, amelyeket egy közeli rokonuk eredeti hangja alapján hoztak létre, gyakrabban fordultak a hangszóró felé, mint mikor ismeretlen delfinek hangjához hasonló füttyöket hallottak. Ez csak úgy lehetséges, ha felismerték rokonaik hangját. Elképzelhető tehát, hogy a füttyökkel a delfinek tudatosan azonosítják magukat csoporttársaik előtt.
Tükröm, tükröm
Mióta Gordon Gallup elvégezte híres kísérletét csimpánzaival - amikor azok felismerték önmagukat a kifutójukba helyezett tükörben -, az önfelismerés az állatok elmebéli képességeinek igen magas szintjét jelenti az etológusok számára. A legutóbbi időkig a teszten csak az emberszabású majmok mentek át, mígnem Diana Reiss és munkatársai a Columbia Egyetemről el nem végezték a kísérletet delfineken. Két delfint teszteltek, amelyek medencéjük belső falát tükörként tudták használni. A delfinek testét többször jelölték festékkel illetve vízzel olyan helyen, amelyeket tükör nélkül nem láthattak. A vízzel való jelölés azért fontos, mert így tudják kizárni azt, hogy az állatok a jelölési eljárás miatt viselkednek "furcsán".
Az írás a következõ lapon folytatódik!
(átlag: 3.1) könnyű körülmények 
Szolnok
