Még mindig a tenger az úr...
EgyébAz utóbbi napok hírei igazolják, fejlődés ide vagy oda, nincs mit tenni, ha a nagy víz igazán haragos.
Eszébe jut az embernek az a pár, itt-ott megmerülhető szafarihajó-roncs Egyiptomban, meg a többi, ami túl nagy mélységben van ehhez. Gyakran szimpla emberi hiba van elsüllyedésük hátterében, máskor viszont egyszerűen tehetetlenek vagyunk a természet erőivel szemben.Sokat emlegetik a hajóra szállás előtt, hogy hajózni muszáj (navigare necesse est), de kevesebben teszik hozzá a másik félmondatot, amivel Pompeius kiegészítette: vivere non est necesse, azaz élni nem muszáj. Bizony, hajóznunk kell, ha a legjobb merülőhelyekre el akarunk jutni (sőt, még repülni is általában), és meglehet, sokakban az is felmerül, hogy inkább vállalják a kockázatot, mert jó merülések nélkül nem sok értelme van az életnek.
Vajon mekkora ez a kockázat? A Fekete-tengeren a napokban öt hajó süllyedt el egy viharban, köztük nagy, orosz tengerjáró teherszállítók. Azt hiszem az ember igazán a tengeren (nem a mélyén, mert az más élmény) élheti át, mennyire kicsi a természet erőihez képest. Persze mi is "visszavágunk", amikor aztán a süllyedő tankerekből szivárgó olaj pusztítja a környezetet. A közelmúltban nem csak a Krím-félsziget nézhetett szembe ezzel a veszéllyel, hanem San Fransisco is. A nagy átlagban viszonylagosan környezetkímélőnek tartott hajózás időnként nagy katasztrófák okozója.
Persze a szafarihajók is kiveszik ebből a maguk kis részét időnként, a vízbe dobált hulladékkal, vagy rossz helyre lekötve. Nagy kérdés, tudunk-e hatni a szervezőkre, hogy a környezet védelmére figyelő hajókat részesítsék előnyben. Jó lenne a jövőbe látni, mi fog történni az elkövetkezendő évtizedekben. Cápaszobrot lehet éppen állítani, de mi azért inkább élve látnánk őket.
Ezek a sorok viszont más miatt születtek, hiszen már többször ejtettünk szót korábban a környezettudatos(abb) búvárutazás fontosságáról. A hajózás kapcsán eszembe jutott, hogy hiába merülünk annyit hajóról, tulajdonképpen keveset tudunk a hajózásról. Tudunk tippet adni, melyik tabletta jó tengeribetegségre, és az is közismert, hogy Egyiptomban nem lehet cipőben mászkálni a fedélzeten, de ez azért nem látszik túl mély ismeretanyagnak. Időnként eszembe jut, de jó lenne tudni valamit a széljárásról, a navigációról, a jelzésekről! Eszem ágában sincs kivenni a kormányt a vén tengeri medvék kezéből, de talán amit jobban értek, attól kevésbé tartok. Mert bevallom, a 45 fokban dülöngélő hajón nem mindig tudom eldönteni, a jószerencsén múlik-e a sorsunk, vagy a kapitány tudása bőven elegendő a biztonságos hazaérkezéshez.
Szóval nézegetem a könyveket, hátha találok valami hasznosat. (Persze itt is a BSAC siet a segítségemre, a Seamanship for Divers című kiadvánnyal.) Már csak a magam megnyugtatására... Aztán lehet, egyszer valami alapfokú tanfolyamot is elvégzek. Biztos vannak, akik szerint a lényeg, hogy a víz alá jussunk, de a merülőhelyre eljutás módja oly mindegy.
Számomra nem az...
GR
(átlag: 4) átlagos nehézségű 
Horvátország
