Havi fotó- videó verseny

2017 Ember a roncson

 
 
Olyan roncs fotókat várunk, ahol búvár is szerepel a víz alatti képen.
Beküldve 6 kép
» Verseny információ

Magyarország rákjairól búvároknak

Tudomány
2008. április 22.
1/2. oldal
Elsősorban a hazai vizekben búvárkodók értékelhetik a könnyen megfigyelhető, de érdekes lényekről szóló cikket.

A cím kissé pongyola: a rákok rendszertana a kívülállóknak eléggé bonyolult. A rákok osztályán belül 19 rendet különítenek el az állatrendszertannal foglalkozók. Ezeknek csak az egyike, amit a "civilek" rákoknak mondanak, ez pedig a tízlábú rákok rendje. A többi hazai rák faj kis mérete miatt általában nem elég mutatós ahhoz, hogy a búvárok felfigyeljenek rájuk. Hazai vizeinkben három őshonos tízlábú rák faj van. A legnagyobb a folyami rák (Astacu astacus), a kifejlett példányok elérhetik a 25 cm-t is (éti-, vagy nemes ráknak is hívják). Régen kedvelt táplálék volt idehaza is, főleg böjt idején fogyasztották, mert nem számított "húsnak", hasonlóan a halakhoz. A kecskerák (A. leptodactylus) valamivel kisebb mint a folyami rák, ollója keskenyebb ezért gasztronómiai értéke is jóval kisebb. A kövi rák (A. torrentium) a legkisebb rákunk kb. 12 cm-re nő csak meg. A mellékelt rajzon nyilakkal jelöltük azokat a határozó bélyegeket, amelyeknek a tüzetes tanulmányozásával eldönthetjük, hogy éppen melyik rákfajunkkal találkoztunk. Néha a hely is segíthet. Az egyik legismertebb rák lelőhely a dorogi Palatinus tó, itt a folyami rákot lehet megtalálni főleg a part menti nem túl mély (5 méter körüli) mélységig.

Egy kis kitérőt hadd engedjen magának a szerző csupán csak két gondolat erejéig. A hazai búvárújságokban, internetes fórumokon és búvárokkal való beszélgetések során néha elképesztő tájékozatlanságot lehet tapasztalni. Ezek közül néhány nagyon idegesítő tud lenni. Rendszeresen előforduló hiba például hogy a fajt fajtának hívják. Ez azért nagyon zavaró, mert a rendszertanban mind a kettőnek van értelme csak éppen mást jelentenek. A faj a rendszerezés egyik alapvető egysége, a fajta ezzel szemben a kultúrnövény és a háziállat fajokon belüli kategória. Azaz, a házi kutya egy faj név, míg a kuvasz egy kutya fajta neve. Aki ezt fölösleges szőrözésnek veszi, az gondoljon a búvárszemüvegre és a békatalpra, amit nem szeretnek az instruktorok hallani, mert búvárberkekben pongyolán hat. Ez pedig biológus körökben durva hiba, tárgyi tévedés.

A másik kitérő gondolat a tudományos nevekkel kapcsolatos. Érdemes használni ezeket, mert sokszor csak így lehet beazonosítani egy-egy fajt. Például ha valaki látott egy tűzhalat, akkor látott pulykahalat is mert a kettő ugyan az de, angolul tudó ismerősük lion-fish (oroszlánhal) néven ismeri. Elgondolkodtató, hogy esetleg spanyolul, németül, japánul, vagy arabul hogy hangzik ennek a halnak a tükörfordításos neve. Ezzel szemben, ha a Pterois volitans tudományos nevet látjuk, jó eséllyel és egy kis szerencsével be lehet azonosítani soknevű hal barátunkat. Itt jegyzem meg, hogy legyünk szerények, mert a tűzhal nem fajnév, hanem több hasonló faj összefoglaló neve, amit esetleg csak a szakértők tudnak megkülönböztetni egymástól (pl. létezik P. antennata vagy P. miles). Gyakran előfordul, hogy a tudományos név második tagját (a faj nevet) is nagy betűvel írják, pedig ez hibás. Az első nevet (a genus vagy nem nevét) mindig nagy betűvel kell írni, míg a fajnevet kicsivel. Még annyit a tudományos nevekről, hogy rövidítésük megengedett a genus név nagy kezdőbetűjével, mint azt ebben a cikkben is már többször láthattuk. Az amúgy méltán kedvelt búvármagazinban is olvashattunk ilyet az egyik cikkben. Sajnos ott elfelejtették kiírni legalább egyszer a teljes nevet, ezért ezzel nem sokat mondtak.

Visszatérve a rákjainkhoz a tudományos névből láthatjuk, hogy mindegyiknek a genus neve Astacus, ami azt jelenti, hogy közel rokon fajokról van szó. Tehát beazonosításuk nem egyszerű, csak nagy tapasztalattal vagy határozó segítségével lehetséges. A határozást segítő rajzokon a hátpáncél és az egyik olló van csak kiemelve a hazai rákok esetében. Sokszor még a rajzok használatával is problémás lehet az egyes fajok korrekt beazonosítása. Csak a dolgok bonyolítása végett jegyzem meg, hogy a kövi rákot újabban átsorolták egy másik genusba ezért Austropotamobius torrentium néven is lehet vele találkozni.

A hazai rákok állományát több dolog is megritkította. Az egyik az egy gombabetegség a rákpestis (a kórokozó gombafaj tudományos neve Aphanomyces astaci). A XIX. század második felében ez a betegség végig söpört egész Európán és szinte teljesen kiirtotta az erre érzékeny rák fajokat. Az állományok lassú regenerálódását a rákpestis 30-40 évvel ezelőtti újbóli fellángolása akadályozta meg. A másik tényező, ami negatívan befolyásolja a hazai rákállományok fejlődését az a vízszennyezések káros hatásai. A Dunából és mellékfolyóiból, de még a nevét a rákokról kapó Rákos patakból is teljesen kipusztultak a hazai rákok. Természetesen a rákok visszaszorulásához jelentősen hozzájárult a vizes élőhelyek számottevő megritkulása is, mint például a vízrendezések vagy a mocsarak lecsapolása.

Az írás a következő lapon folytatódik!

Első   Visszalép Következő   Utolsó

1 2

Hozzászólást csak regisztrált felhasználótól fogadunk el. Regisztrálás/belépés.


 5. Luciferin 2008 máj 15. 22:00  
No azóta sikerült merülni Dorogon. Tényleg elég sok rák elpusztult, de nem tudom mitől. Elvileg bundaszerű valaminek kellene rajtuk lenni ha rákpestis az ok. De amiket én láttam azokon nem volt, bár elég foszlott állapotban voltak. Az ilyen hullákon másodlagosan egyébb gombák is megtelepedhetnek, de ezeken még az sem volt. Viszont láttam élő példányokat is, igaz csak egyet-kettőt.
 4. Luciferin 2008 ápr 22. 22:23  
Most éppen York-ban töltöm a "fecsegő" időt. Szóval nem vagyok beszámítható állapotban, de:
Köszönöm Tina, Gina.
Valami válaszfélével próbálkoztam.
Idén tavasszal még nem jutottam ki Dorogra. Fogalmam sincs. Az elpusztult rákokból ha már nem friss hullák nem lehet kimutatni semmit. A halódó jószágokat kell begyüjteni és elvinni az Állategészségügyi Intézetbe, ott örülni fognak neki mert a rákokhz nem értenek, de a gombát esetleg ki tudják tenyészteni. Másik megoldás ha a Term. Tud. Múzeum Állattárába visztek be példányokat. Ott esetleg a rákspecialista tud mondani valamit.
Gonosz megoldás mind a két helyre elvinni (de esetleg vidám)...
 3. tina 2008 ápr 22. 22:00  
Lucikám, ismét egy remek írás. Már a címéből tudtuk, hogy te követted el. Tina&Gina
 2. Thomasbuvar 2008 ápr 22. 20:30  
Zoli! Mail ment!
 1. vizidino 2008 ápr 22. 10:37  
Az idén tavaszi rákpusztulásnak a Palatinusban lehet köze a rákpestishez? Tavasz elején nagyon sok rák mozgott a tóban, később pedig nagyon sok megdöglött, a maradványaikkal még mindig tele van a fenék... a petéket is kitűnően meg lehet figyelni rajtuk :(


A fórumban leírtakért a divecenter.hu felelősséget nem vállal, az kizárólag a hozzászóló magánvéleménye.

Powered by babelrabbit engine © 2004-2017 Bunny - All rights reserved
Az oldal szöveges és képi tartalmának felhasználásáról az impresszumban tájékozódhatsz.
impresszum / contact / Médiaajánlat / Hirdetési lehetőség