Havi fotó- videó verseny

2017 Ember a roncson

 
 
Olyan roncs fotókat várunk, ahol búvár is szerepel a víz alatti képen.
Beküldve 6 kép
» Verseny információ

A hazai tavak biológiájáról röviden

Tudomány
2005. január 7.
1/2. oldal
A magyar búvártársadalom nincs elkényeztetve jó hazai merülési lehetőségekkel. Nagy tavaink (Balaton, Fertő tó, Velencei-tó) sekélységük és rossz átlátszóságuk miatt csak korlátozottan használhatók búvárkodásra.

Van egy-két forrástavunk (a búvárkodásra alkalmasak közül talán a leghíresebb a Hévízi-tó) és a nagyobb folyók mentén található néhány úgynevezett morotva-tó, amelyek esetenként elég mélyek, de átlátszóságuk csekély. Ezért van az, hogy zömében az erre alkalmas bányatavakat használjuk merülésre. A frissen felhagyott bányatavak általában elég mélyek és tiszták, ezért technikailag alkalmasak a búvárkodásra, de sok látnivaló sajnos nincs bennük.

Vizsgáljuk meg, miért van ez így. A bányászás során, amikor elérik a vízadó réteget, a víz elárasztja az addigra kialakult bányagödröt. Ehhez jön még a csapadékvíz. Mind a talajvíz, mind az esővíz (elvileg) tiszta, szennyezőket nem tartalmaz. A tóvíz kémiai összetevőit főleg a mederből kioldott anyagok határozzák meg. Rövid idő elteltével mindenféle élőlény jelenik meg a vízben, ezek főleg mikroszkópikus méretűek. Ilyenek például a moszatok (algák). Az algák lehetnek egysejtűek vagy többsejtűek. Utóbbiak közül némelyeknek csak kevés sejtjük van, de vannak makroszkópikus algák is, amelyek jól láthatóak szabad szemmel is. Az algák növények, életfolyamataik lefolytatásához szükségük van bizonyos feltételek megvalósulására, többek között növényi tápanyagokra van szükségük. A frissen kialakult bányatavakban általában korlátozott számban vannak jelen ezek az anyagok. Ez jó a búvároknak a látótávolság szempontjából, hiszen a nagyon algás, de üledéket nem tartalmazó vizekben is lecsökkenhet a látótávolság olyan mértékben, hogy a merülőtársunkat se látjuk.

Mivel a vízi élőlénytársulásokban az elsődleges termelők a vízi növények (köztük az algák), ezért ezek az élőlények alapozzák meg az egész vízi életközösséget. Ez azt jelenti, ha kevés a növényi táplálék, akkor kevés az alga, ebből következően kevés az algaevő állat, mint például a zooplankton is. A sor persze tovább folytatódik, ha kevés a zooplankton, akkor kevés a zooplankton fogyasztó élőlényt (ezeket hívhatjuk egyszerűen halaknak, azzal a megjegyzéssel, hogy a zooplanktont nem csak a halak fogyasztják). Ha nagyon kevés a hal, akkor nincs sok ragadozó hal sem, vagyis üres a víz - jó a látótávolság, de nincs semmi látnivaló.

Nagyjából így kezdődik egy mesterségesen kialakult tó élete. Folytatódni úgy fog, hogy a tavat körülvevő területekről mindenféle módon szerves anyagok kerülnek a vízbe. Ezek értelemszerűen mesterséges vagy természetes forrásból is származhatnak. Mesterséges úton szervesanyag kerülhet be szennyezéssel is, vagy például egy haltelepítés révén. A szerves anyagok tóba való jutása természetes úton igen változatos lehet. Csak néhány példa erre felsorolásszerűen: csapadékvízzel bemosódhat, őszi lombhullással, vízi madarak trágyájával, vízi rovarok megtelepedésével és így tovább. A szerves anyagokat a baktériumok használják fel szaporodásuk során. A lebomló szervesanyagok melléktermékeként növényi tápanyagok szabadulnak fel. Ezek közül a legfontosabb az ortofoszfát (pongyolán szokták foszfátnak, vagy foszfornak is nevezni, de most tekintsünk el a pontos kémiai nomenklatúrától - vegyész olvasóink nagyobb örömére). Igen fontosak a különböző nitrogén-ionok is, mint például az ammonium, nitrit, nitrát. Aki úgy gondolja, hogy ez már nagyon bonyolult annak csak a műtrágyákra kell gondolnia. A műtrágyák feladata a szántóföldeken, hogy a termés mennyiségét növeljék. Itt is valami hasonló történik, a valamilyen formában bekerülő anyagok átalakulnak, és belőlük felszabadulnak olyan anyagok amelyek hatására elkezdődik a tóban a növények mennyiségének a növekedése.

Az írás a következő lapon folytatódik!

Első   Visszalép Következő   Utolsó

1 2

Hozzászólást csak regisztrált felhasználótól fogadunk el. Regisztrálás/belépés.



Powered by babelrabbit engine © 2004-2017 Bunny - All rights reserved
Az oldal szöveges és képi tartalmának felhasználásáról az impresszumban tájékozódhatsz.
impresszum / contact / Médiaajánlat / Hirdetési lehetőség