Kagylómentő búvárok
Magyarország1/2. oldal
Búvárok segítségével igyekeznek megmenteni kagylókat a rehabilitálás előtt álló a Malom- és Kocka-tavakból.
A Kocka-tavat 1989-1990-ben alakították ki, ezért medre kevésbé feliszapolódott mint a többszáz éves Malom-tóé. Az előbbi esetében átlagosan 30 cm, az utóbbi déli és középső harmadában kb. 100-120 cm a felső, lágyabb iszapréteg. A Malom-tó délnyugati nyúlványában és a strand öblében, a bólyán túli (nyugati) oldalon 50 cm-t tesz ki a felső iszapréteg. A Kocka-tóba folyó patak vonalában a sodrás miatt a fenéken egy homokos sáv található. A Malom-tó úszólápjainak (úszó nádasainak) szegélyei körül homokpadok alakultak ki.Itt kell megjegyezni, hogy az idősebb Malom-tóban az iszap jelentős része az egykor gazdag hínárvegetáció kipusztulását (1980-as évek eleje) követő intenzív algásodás során keletkezett. (Szakirodalmi adatok alapján egy tápanyaggal terhelt, vízvirágzásos vízben akár 10-szer több iszap keletkezik ugyanannyi idő alatt, mint egy azonos méretű hinaras vízben.) A hínárvegetációt egykor tíz faj képviselte, melyekből nyolcat az 1970-től betelepített amurok pusztítottak ki. (Jelenleg a védett fehér tündérrózsa és az apró békalencse él csak a tóban.)
A kishajóról csővel végzett ún. hidromechanizációs szivattyúzás (iszapeltávolítás) során a tófenék élővilágának (makrozoobenton) jelentős része megsemmisülne, ezért ez a beavatkozás csak a meder 60-70%-ára fog kiterjedni. A fenéklakó élővilág az iszap eltávolítása után viszonylag rövid idő alatt képes lesz benépesíteni a medret, azonban a nagyobb testű, akár 10-12 évet is megélő kagylófajok állományai veszélybe kerülnek.
A kagylók megmentése érdekében a Tavirózsa Egyesület szakértői és az Octopus Egyesület búvárai összefogtak. Utóbbi szervezet Veresegyház Város Környezetvédelmi Alapjától nyert támogatást a kagylómentő program megvalósítására. A program célja a kagylók összegyűjtése a Malom- és a Kocka-tóból, majd ezek ideiglenes áthelyezése a szomszédos Ivacsi-tóba.
A kagylók határozásában és a szakmai segítségben a VITUKI Kft. ( www.vituki.hu ) munkatársai (elsősorban Dr. Csányi Béla, Szekeres József és Molnár Melinda) voltak segítségünkre.
2009. augusztus 17. és 19. között az Octopus Egyesület 10 búvára fejenként napi 6 órányi merülést hajtott végre a Kocka- és a Malom-tavon. A három nap alatt a tó nyílt vízfelszíne alatti tófenéknek (5,2 ha) kb. a 70%-át (3,5 ha-t) vizsgálták át, és 501 db. kagylót gyűjtöttek össze. Az egyedsűrűség így ~143 db./ha, mely hazai viszonylatban - hasonló típusú vizekkel összevetve - jónak mondható. A búvárok összesen négy kagylófajt találtak, melyek az alábbiak:• nagy tavikagyló (Anodonta cygnea),
• festkagyló (Unio pictorum),
• közönséges tavikagyló ("kacsakagyló"; Adnodonta anatina),
• kínai tavikagyló vagy amuri kagyló (Sinanodonta wodiana).
Utóbbi faj az ázsiai halak (amur, busa) betelepítésével jutott el hazai vizeinkbe. Érdekesség, hogy Kínában édesvízi gyöngytermelésre is felhasználják. A kínai tavikagyló és a nagy tavikagyló esetében nagy számban fordultak elő idős példányok (15 cm vagy nagyobb), melyek életkora kb. 8-10 év lehet.
Az írás a következõ lapon folytatódik!
(átlag: 1) nehéz körülmények 
Horvátország
