»» ««

Veszélyben a Titicaca-tó

Környezetvédelem

A problémát a sokat emlegetett a globális felmelegedés okozhatja.

A globális felmelegedésnek tulajdonított párolgás lehet az oka annak, hogy a világ legmagasabban lévő hajózható tava, a bolíviai Titicaca-tó, 1949 óta mért legalacsonyabb vízszintjét regisztrálták most.

by Esme_VosA csökkenő esőzések, valamint az erősebb napsütés vezettek az elmúlt 4 évben kritikus vízszintcsökkenéshez, ami most már fenyegeti a halállományt és a növényvilágot is, állítja közleményében a Titicaca-tó Hatóság. A Bolívia és Peru között 8400 négyzetkilométeren terpeszkedő tó 3800 méter magasan fekszik, egy órányi autóútra La Paztól, Bolívia fővárosától. Nyugati része Peru Puno nevű régiójához tartozik, a keleti pedig Bolívia La Paz megyéjéhez.

Az április óta 81 centiméterrel csökkenő vízszint miatt a helyi állat- és növényvilág várhatóan komoly károkat fog elszenvedni, ha további 30 centiméteres csökkenés következik be. A haditengerészet kapitánya, Jorge Ernesto Espinoza állítása szerint Dél-Amerika legnagyobb tava 2-3 centiméternyi vízmennyiséget veszít hetente. A tavat az esőzések és a tudósok szerint vészesen fogyatkozó gleccserek olvadéka táplálja, utóbbiak azonban a globális felmelegedés következtében a század közepére várhatóan eltűnnek majd. A vízutánpótlás megszűnése drámai következményekkel járhat, hiszen a tó 2,6 millió ember megélhetéséhez elengedhetetlen. A beáramló vízutánpótlás 95%-a azonban eltűnőben van.

"A közvetlen ok az, hogy az esős periódus az elmúlt években hatról három hónapra zsugorodott" - magyarázza Félix Trujillo, a Bolíviai Nemzeti Meteorológiai és Vízügyi Szolgálat vezetője. A szakember elmondta, hogy az idén az esős időszak várhatóan csupán november közepén indul. Az aszály hatékonysági intézkedéseket követelt több bolíviai városban is. A környezetvédelmi miniszter szerint az országnak 1 milliárd dolláros támogatásra van szüksége az elkövetkezendő hét évben víztározók megépítéséhez, mert csak így garantálhatják a kellő vízmennyiséget.

A Balatonnál tizenháromszor nagyobb tó vízminőségének romlása már a 2000-es évek elején elkezdődött, a tó partjára épült perui városban, Punóban történt népességrobbanás következtében. A kereskedelmi és turisztikai központ lakossága ugyanis húsz év alatt 40 ezerről 100 ezerre nőtt, s a Punoi-öbölbe ömlött nagy mennyiségű szennyvizet a tó már nem bírta el, kipusztultak őshonos halfajok, s a víz felszínén burjánzó békalencse fulladással fenyegette a tó természetes élővilágát. Az egészséges állapot visszaállításában az ENSZ Környezetvédelmi Programja segíti a perui és a bolíviai kormányt.

A tóba több mint 25 folyó ömlik, és 41 sziget teszi változatossá. A szigetek közül némelyik sűrűn lakott, és az egyik legnagyobb, a Titikaka az inkák népének szent szigete volt; ma is megtalálhatók rajta egy palota és egy naptemplom romjai.

[ Greenfo ]



Hozzászólást csak regisztrált felhasználótól fogadunk el. Regisztrálás/belépés.


 14. pygmy 2009 nov 24. 10:13  
nem. akkor még nem merültünk rendszeresen, meg a fene akarta végigcipelni a motyót 4000 kilométeren át:)
biztos izgi, a profil, a magasság miatt...
mondjuk, nem sok búvárbázist láttunk a parton:)
 13. Ibolya 2009 nov 24. 10:11  
És nem merültél????
 12. pygmy 2009 nov 24. 10:04  
Hááát? Ugye az indiánok. Az uros törzs. Ha igaz, amit a cikk ír, akkor szegényeknek annyi. Tényleg a tavon és a tóból élnek. Szinte mindenük a tóban élő nádból készül. A kis szigetük, a házaik, a csónakjaik. A privát kunyhók, a baromfiudvar, az iskola, az orvosi rendelő, de még a kis önkormányzat is nádszigeteken úszik, lebeg. A nád egyébként ehető, lédús. Kóstoltam. Ami a vízben van, az ugye rohad, tehát egész évben karban kell tartani a szigeteket, új csónakokat kell építeni, stb. Örök meló. Lehorgonyozni egyszerű, kikötik valami cölöphöz, ott ahol ők élnek, nem mély a tó, ami egyébként hajózható. Baromi sötét a vize... Főként halászatból élnek, a felesleget meg a parti törzseknél cserélik sóra, babra, kukoricára, szőttesre...
Pár kis szigetet megcsináltak a turistáknak mutatóba, ezekre viszik ki a látogatókat, kicsit skanzen jellegű:) A kis falut, az eredeti szigetcsoportot nem lehet látogatni, csak messziről fotózni...
Van pár normál sziget is, nem is kicsik. Amit a cikk említ az pl. Bolíviában van, Napszigetnek nevezik. Kis csónakkal meglátogatható. Elég "megerőltető" túra felkapaszkodani az emelkedőjén, ugye 4000 méter környékén járunk. Az ég csodakék, a nap kegyetlenül éget, de mégis piszok hideg van (reggelre a kis tócsák befagytak)... Soha nem éreztem magam olyan távol az otthonomtól, mint azon a szigeten, fent ülve egy kicsi bércen...

 11. Ibolya 2009 nov 24. 10:03  
Ki ne ismerné!!

majdnem...(lám az enyém... sötét kék..)de azért elfogadjuk...
 10. áááááávadász 2009 nov 24. 09:58  
ismered azt a mondást, hogy a szem a lélek tükre?

no, akkor danoljuk el együtt:
lám a szeme, lám a  szeme tükörkép....

A további 9 bejegyzés a fórumban olvasható.

Merülőhelyek

Sha´ab Suadi, Korall Gardeen

Sudan

1/1 db alapján:érdekes(átlag: 4) könnyű körülmények
max: 18m, látótáv: 10-25m

szafaris megközelítészátony merüléskorallos, trópusi élővilágteknős

Búvárbazár

5mm-es neoprém ruha

Ár: 25.000 Ft.


Látogasd meg és lájkold facebook csoportunkat, videóinkat pedig a Vimeo csatornánkon is elérheted.
A fórumban leírtakért a divecenter.hu felelősséget nem vállal, az kizárólag a hozzászóló magánvéleménye.

Powered by babelrabbit engine © 2004-2024 Bunny - All rights reserved
Az oldal szöveges és képi tartalmának felhasználásáról az impresszumban tájékozódhatsz.
Impresszum / Adatkezelés