»» ««

Cápa: érték vagy károkozó?

Környezetvédelem

Dél-Afrikában egy cápafogó verseny kapcsán estek egymásnak a horgászok és a búvárok.

A világ több országában felmerülő vita az, hogy a cápák (vagy a hozzájuk hasonlóan érdekes, nagyobb testű ráják) vonzzák-e a turistákat és így bevételt hoznak, vagy pont ellenkezőleg, a "túl sok" cápa bajt okoz. Épp a napokban látott napvilágot egy kutatás eredménye, ami arról szólt, hogy a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek turizmusában nagyon is jelentős bevételi forrást jelent az ott élő cápák és ráják iránt érdeklődő búvárok érkezése, és a szakemberek szerint az Egyesült Királyságban is érdemes lenne népszerűsíteni a hasonló találkozások lehetőségét.

Dél-Afrika már jelenleg is a világ első számú cápamegfigyelési helyei közé tartozik, ezen belül is jól ismert Protea Banks neve. Pont ide szerveztek október első napjaira egy versenyt cápára horgászó hajóknak. 60 hajót jelentkezett az eseményre, ám a helyiek és a környezetvédők roppant dühösen reagáltak az ötletre. Gyakorlatilag a harag el is söpörte a versenyt, azt nem rendezik meg, de ez még nem jelenti azt, hogy a viták is befejeződtek.

Protea Banks jelentőségét az adja, hogy a világ minden részéről érkeznek ide búvárok, akik cápákkal szeretnének merülni. Azok a vállalkozások viszont, amelyek nyílt tengeri horgászatokat szerveznek, panaszkodnak a "túl sok" cápa miatt, amelyek szerintük megtizedelik a halak állományát. A verseny szabályzata szerint minden egyes hajó kifoghatott volna egy cápát, mostanra már viszont úgy áll a helyzet, hogy ha lesz is valamikor ilyen cápahorgász-verseny, az állatokat csak megjelölik és szabadon engedik. A helyi illetékesek azt szeretnék, ha az érintett felek tárgyalóasztalhoz ülnének és ütköztetnék érveiket. A búvárkodásban érdekelt cégek ugyanis értelemszerűen saját üzleti érdekeikre is tekintettel óvják a cápákat. Mindenkinek vannak a gazdasági érvek mellett az élővilághoz kapcsolódó érvei is, és ugyan egyelőre a cápavédők tűnnek nyertesnek, a másik oldal sem adja fel a harcot.

[ witness.co.za ]
Kapcsolódó írásaink:


Hozzászólást csak regisztrált felhasználótól fogadunk el. Regisztrálás/belépés.


 5. elche 2010 sze 29. 11:19  
Hát igen.
Amúgy én azon sem lépnék túl, hogy van-e anyagi vonzata bizonyos természeti látványosságoknak. Amíg elég sok ember azért dolgozik, hogy a pénzén utazhasson és a Brothersnél cápákat láthasson, ahelyett hogy a pénzt betenné a bankba öreg napjaira, addig szerintem igenis elég jól dollárokra váltható értéke van egy ország számára az élővilágnak. Szerintem baromi sok példát lehetne találni arra, amikor egy ország lakossága igen jól jár olyan ölükbe hullott értékekkel, amelyekhez semmi közük nincs. Nem csak a halacskákra gondolok, hanem az olajmezőkre vagy mondjuk Egyiptomban a piramisokra. Nem mondom, hogy a pénz körül forgó szemlélet hibátlan, de hogy mindannyiunk életét meghatározza, az tuti...
 4. Luciferin 2010 sze 29. 08:48  
Mondjuk legyen meg mindenkinek a maga tévhite de azért megjegyezném, hogy ez megint egyfajta hamisság, hogy az állatok annyit halmoznak fel mint amennyi kell nekik. A pókok is képeznek tartalékot a hálójukba keveredett rovarokból. A méhek annyi mézet készítenek, hogy még mi is rabolhatunk tőlük. A hörcsögök híres készletfelhalmozók. A mókusok több rejteket is csinálnak és sokról el is feledkeznek. De még a növényeknél is van ilyen. Ha minden burgonya gumóból növény lenne akkor szépen elnyomnák egymást.
Hogy csak néhány közismert példával éljek.
 3. kutikinga 2010 sze 29. 06:45  
Nem tudom, miért kell bármilyen élőlényre is úgy tekinteni, mint egy turisztikai bevételforrásra.
Minden élőlény a Föld "tartozéka", legyen az ragadozó, növényevő, stb., a tápláléklánc része minden élőlény. A "kétlábú" ragadozót (az emberre gondoltam volt...) leszámítva, minden állat csak annyit táplálkozik, amennyi kell neki, nem halmoz fel (talán leszámítva a krokodilt, aki rothadásig tárolja a víz alatt a húst, mielőtt elfogyasztja). AZ EMBER MINDENT TÖNKRETESZ! Én sajnálnám, ha ezek az állatok kipusztulnának, 1 hete volt lehetőségem pörölyt, szürke szirtit és cetcápát is látni, az a méltóság, gyönyörűség nem tűnhet el a Föld vizeiből.
 2. Bunny 2010 sze 20. 14:14  
Eza mátrix film egyik nagy igazsága.
 1. bohóchal 2010 sze 20. 14:08  
Tényleg nem látunk tovább az orrunknál és magunk alatt vágjuk a fát. Recseg-ropog is szegény.
A vírus se fogja fel, hogy a gazdaszervezet pusztulásával neki is vége. Úgy látszik, nem vagyunk jobbak a vírusoknál.

Merülőhelyek

I-169 submarine

Micronesia

1/1 db alapján:érdekes(átlag: 4) nehéz körülmények
max: 46m, látótáv: 25m felett

napihajós megközelítésroncs merüléskorallos, trópusi élővilág nyílt vízi fajokcápa

Látogasd meg és lájkold facebook csoportunkat, videóinkat pedig a Vimeo csatornánkon is elérheted.
A fórumban leírtakért a divecenter.hu felelősséget nem vállal, az kizárólag a hozzászóló magánvéleménye.

Powered by babelrabbit engine © 2004-2024 Bunny - All rights reserved
Az oldal szöveges és képi tartalmának felhasználásáról az impresszumban tájékozódhatsz.
Impresszum / Adatkezelés