Új eredményeket ígér a delfinkutatás
TudományDelfingének tanulmányozása vihet közelebb az állati intelligencia megfejtéséhez.
Amerikai kutatók a palackorrú delfin génjeit vizsgálták és hasonlították össze nyolc másik állatfaj és az ember génjeivel, így keresve választ arra, hogy mely génváltozatok járulnak hozzá a tengeri emlős kivételes intelligenciájához.A delfinek képesek eszközt használni, felismerik egymást, és kommunikálnak társaikkal, sőt trénereikkel is. Michael McGowen, a michigani Wayne Állami Egyetem kutatója és csoportja a palackorrú delfin mintegy 10 ezer génjét hasonlította össze nyolc másik állatfaj, köztük a szarvasmarha, a ló, a kutya, az egér, az elefánt, a csirke, az oposszum és a kacsacsőrű emlős, valamint az ember genomjával. A genetikai szekvenálás azt mutatta, hogy az állatok közül a szarvasmarha a delfin legközelebbi rokona.
A génmutációkat elemezve az is kiderült, hogy mely gének fejlődtek egykor olyan irányban, hogy a most tapasztalt tulajdonságokat indokolhatják. Több mint kétszáz gént találtak a vizsgálatban, amelyek a delfin esetében drasztikus változáson estek át az idők során. E gének 27 százaléka az idegrendszer, például az agy és az érzékszervek szerveződésében vesz részt. Sok változást tapasztaltak az anyagcserével összefüggő génekben is, hasonlóan a főemlősöknél tapasztalt génváltozásokhoz. Ez nagyon fontos, mert "az agyszövet jóval több energiát igényel, mint a többi szövet" - idézte McGowent a LiveScience című tudományos portál (www.livescience.com). Bár eltérőek bizonyos gének az okosabb állatokban, a kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a génekben lévő különbség és az intelligencia foka között nem lehet közvetlen kapcsolatot megállapítani.
A részletes tanulmányt a Proceedings of the Royal Society B című szakfolyóirat legfrissebb számában tették közzé.
[ MTI ]
(átlag: 3.8) átlagos nehézségű 
Budapest
