Havi fotó- videó verseny

2017 Kör

 
 
A víz alatti kép témája élőlény, roncsrészlet, bármi ami kör alakot idéz.
Beküldve 6 kép
Verseny fóruma » Verseny információ

Fidzsi színpompás szirtjei

Környezetvédelem
2005. május 2.
A tengerirózsa lilás hegyű tapogatói a korallszirt legtöbb lakója számára mérgezők, a bohóchal mégis biztonságban vadászhat köztük, szaporodhat és nevelheti az ivadékait. A Fidzsi-szigetek páratlanul gazdag tengeri élővilágának része e hal s a tengerirózsa is.

A sokféle korall itt más-más módon reagál a viharokra, a víz szennyeződésére és melegedésére, így a Fidzsi környéki vizek természetes laboratóriumában kiválóan tanulmányozható a világ korallzátonyainak állapota.

Rendkívül szívósak a Fidzsi-szigetek korallszirtjei: megannyi súlyos károsodás után is újjáélednek. Ideális terep ez a kutatóknak, akik a koralltelepek világméretű, katasztrofális pusztulásának okait próbálják megérteni. Noha a telepeket ciklonok, betegségek, ragadozók és vulkánkitörések tizedelik, az effajta természetes veszélyek elvonultával a korallok újra meg újra regenerálódnak. Ám az emberiség szén-dioxiddal dúsította a légkört, s az emiatt fölmelegedő tengervíz kikezdheti a korallok megújulási képességeit.

Ha fölmelegszik a víz, elpusztulnak a korallal szimbiózisban élő moszatok, melyektől a polip a tápanyagokat és a színét kapja, ezért a korall fakulni kezd. Egyes kutatók szerint a korall a változó környezethez alkalmazkodik a fehéredés révén, mivel a kifakult korallokon melegtűrőbb moszatfajok telepednek meg. A globális melegedés erősödését azonban a korallok már nehezen tűrik: a Fidzsi-szigeteknél honosak legföljebb 30 Celsius-fokos vízben élnek meg.

Fidzsi koralljai igencsak megsínylették a 2000. és 2002. évi nagy meleget - jó részük kifehéredett. Tengerbiológus lévén, régóta érdekelnek a korallzátonyok, s nemrégiben csatlakoztam egy expedícióhoz, amely azt vizsgálta, hogyan vészelték át a forróságot Fidzsin a korallok. A különbségek óriásiak voltak! Moszatok híján a korallok néhol éhen pusztultak, s csak a csupasz mészvázuk maradt utánuk. Máshol új élet virágzott a kifehéredett agancs- és egyéb kőkorallok mellett. Fiatal korallok telepedtek meg a kopár sziklákon, a tápanyagdús vízben tarka tengeri állatok nyüzsögtek, s néhány korall még csak ki sem fehéredett. Nagy halak (cápák, fűrészes sügérek, ördögráják) úszkáltak körülöttünk, annak bizonyítékaként, hogy egy életerős ökológiai társulásra bukkantunk.

A Fidzsi-szigetek élővilága olyan, akár egy aids-beteg, aki nem halt bele a kórba - s talán a világ koralltelepeinek jövője múlik azon, hogy megtudjuk, miért nem. Mind többen pártolják az egyes zátonyok körül kialakítandó védett kutatási terület tervét. Itt nem súlyosbítaná a szennyezés, a túlhalászás és a turistaáradat a fehéredést kiváltó hatásokat. Ám a korallok sorsát végül az döntheti el, vajon képesek leszünk-e megállítani a globális fölmelegedést.
foto: ianskipworth.com

[ National Geographic ]


Hozzászólást csak regisztrált felhasználótól fogadunk el. Regisztrálás/belépés.



Powered by babelrabbit engine © 2004-2017 Bunny - All rights reserved
Az oldal szöveges és képi tartalmának felhasználásáról az impresszumban tájékozódhatsz.
impresszum / contact / Médiaajánlat / Hirdetési lehetőség