Értékes fúrótornyok
EgyébA magukra hagyott fúrótornyok a tenger oázisaivá váltak, de a törvények szerint ki kéne emelni őket.
Természetesen a történet egyáltalán nem ilyen egyszerű. A hetvenes években született törvény, ami az olajvállalatokat a tornyok eltávolítására kötelezi, még nem vette figyelembe azt, hogy az évtizedek során mennyi állat, köztük rengeteg védett faj egyedei telepedtek meg ezeken a helyeken. Ráadásul a törvény gyakorlatilag ellentétes egy kilencvenes években pont az élővilág védelme érdekében született jogszabállyal, ami nem engedné ezt a fajta élőhelyrombolást. Ezek a jogi szabályozáson szeretnének választani, de vannak, akik szerint nem lassan rozsdásodó acélszerkezetekkel kellene megoldani a mesterséges zátonyok kialakításának problémáját. Noha a kiemelés nagyjából három millió dolláros költséggel jár, az olajvállalatok számára akkor is folyamatos ráfordítást igényel a tornyok felügyelete, ha már rég nem folyik rajtuk munka: ők tették oda, nekik kell költeni rájuk, akár használják, akár nem. Ezen túlmenően pedig a halászattal foglalkozók sem kedvelik annyira a tornyokat, hiszen esetleg megnehezítik a manőverezést, és a maradványokba gyakran beakadnak a hálók is.
A Rigs to Reefs program mindenesetre azt célozza, hogy a zátonyokká vált tornyok a tengerben maradjanak, mert szerintük ezeknek ma már fontos szerepe van a Mexikói-öböl környezetvédelme és gazdasága szempontjából is. Bizonyos szakértők szerint viszont nem ártana előbb megvizsgálni, milyen hatása van hosszú távon ezeknek a kiszuperált ipari építményeknek. Ma még viszont Louisana, Alabama, Mississippi vagy Florida állam partszakaszán sok lelkes búvár keresi fel ezeket a nyüzsgő élővilágú merülőhelyeket.
(átlag: 4) átlagos nehézségű 
Málta
