Összegezték a tavalyi év cápatámadásait, és mint kiderült, évek óta nem volt ennyi baleset. Ám a számok viszonylagosak: az egész világot és az egész évet tekintve 98 ki nem provokált támadásról beszélünk (ezek azok, amik nem a cápák zaklatása közben történnek, netán etetés, vadászat során), aminek csak egy része volt halálos. Hat ember vesztette életét ezekben a balesetekben- sok példát lehetne említeni, minek esnek áldozatul többen. Tehát nem arról van szó eleve, hogy rengeteg embert veszélyeztetnek a cápák.

A statisztikákból kiderült, hogy szörfösök, úszók vannak elsősorban veszélyben, a víz alá merülők közül pedig szinte csak azok akik cápákat véres haldarabokkal csalogatnak, esetleg halakat szigonyoznak vagy máshogy gyűjtenek be élőlényeket. Akik azért búvárkodnak légzőkészülékkel, hogy gyönyörködjenek az élővilágban vagy fotózzanak, azok még nagytestű cápák közelében sincsenek veszélyben.

Az adatokból már régóta leszűrhető tény, hogy azok vannak nagyobb biztonságban, akik egyenesen lemerülnek a cápák közegébe, és akár egy órát töltenek a tenger mélyén. A jelek szerint nekik nem nagyon eshet bajuk. Egyszerűen a viszonylag hangosan buborékokat eregető búvárok, akik a cápák szemébe tudnak nézni, nem potenciális áldozatok, szemben például egy a deszkáján hasaló, kezével és lábával evező szörfössel.

Szóval aki szereti a tengert, de fél a cápáktól, akkor jár a legjobban, ha a lehető legközelebb megy hozzájuk és búvárkodik. Akik rendszeresen merülnek, tudják jól, milyen különleges és szép állatok. Persze az emberben termelődik egy kis adrenalin, hiszen mégiscsak egy legendás ragadozóról van szó, és emiatt van egy ilyen csobbanásnak egy kalandfaktora. Ám a többség számára igen vonzó lehetőség ez, ezért kíváncsiak annyian a cápás túrákra Szudántól a Bahamákig.

Sokkal jobb így megismerkedni a cápákkal, mint ha ijesztgetős, komolytalan rémfilmekből akarna valaki "tanulni" róluk. Durva belegondolni, hogy egy-egy agyatlan cápás horrorban rövidke idő alatt annyi embert tépnek szét a ragadozók, mint a valóságban 3-4 év alatt. Kár, hogy a tényekre mindig kevesebben kíváncsiak, mint a kitalált sztorikra...