A remeterákok, amelyek üres kagylóhéjakban élnek, bármilyen kis nyílással rendelkező műanyaghulladékot könnyen összetévesztenek egy "élhető" otthonnal, amely aztán csapdába ejti őket. A Tasmaniai Egyetem Tengeri és Antarktiszi Tanulmányok Intézetének (IMAS) munkatársai az Indiai-óceánban elterülő, súlyosan szennyezett Kókusz- (Keeling) szigeteket tanulmányozva figyeltek fel arra, milyen sok elpusztult remeterák van a műanyaghulladékokban.

Számításainak szerint több mint 500 ezer remeterák pusztult el a szigeteken amiatt, mert csapdába esett a műanyaghulladékokban, és további 60 ezer egyed veszett oda ugyanebből az okból a Henderson-szigeten.

Ez egy szörnyű láncreakció: a remeterákoknak nincs saját héjuk. Amikor meghal egy egyed, kémiai jelet bocsát ki, ami odavonzza a többieket, jelezvén, hogy felszabadult egy ház, mire a műanyag csapdájába esik a másik rák is, amely szintén kibocsátja a kémiai jelet, hogy felszabadult egy ház, és így tovább... írta le a megrázó helyzetet Jennifer Lavers, az IMAS munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.

A kutató hozzátette: a világ óceánjaiba kerülő hatalmas mennyiségű műanyagszemét miatt ez a probléma valószínűleg jóval nagyobb kiterjedésű, és nem csupán az általuk vizsgált szigetekre korlátozódik. Márpedig a remeterákok kulcsszerepet játszanak a trópusi környezetek egészségének megőrzésében, egyebek között a talaj megtermékenyítése és a törmelékkőzet eltávolítása révén, és fontos részei a tengeri ökoszisztémáknak is.

[ elobolygonk.hu ]