Ez a cikk egy PFO, vagyis a Patent Foramen Ovale esetét írja le a személyes tapasztalatom alapján.

Először is, mi az a PFO?

A PFO egy nyílás a szívben, ami lehetővé teszi, hogy magzati korban a vér szabadon áramoljon a test minden részébe. Ez igen fontos a túléléshez, hiszen nem használjuk a tüdőnket az anyaméhben. A szív két oldala közötti nyílás a születés után automatikusan bezáródik. Jó esetben. A legújabb kutatások alapján az emberek 25 százalékának ez egy nyílás részlegesen vagy teljesen nyitva marad, de ez nagyon ritkán okoz bármilyen problémát - amíg az ember lánya - fia nem kezd el búvárkodni.

Mi történik egy búvár szervezetében, ha ez a nyílás nem záródott be teljesen? A nitrogénben dús vér vissza tud kerülni az artériás oldalra. A legtöbb merülésnél jelen lévő mikrobuborékok így szintén át tudnak jutni a másik oldalra ahol tovább növekednek, ahelyett hogy a tüdőben a kapillárisok kiszűrnék őket, és egyszerűen kilélegeznénk a nitrogént. Vagyis ezek a búvárok lassabban szabadulnak meg a szervezetünkben lévő inert gáztól. Legyen ez nitrogén vagy technikai búvárok esetében hélium.

Mik a jellemző tünetek?

Általában a dekompressziós betegség egyik enyhe formája, a bőrkiütés a legáltalánosabb tünet. A legtöbb oktató ezt búvárbolhaként írja le, vagyis hogy kis piros pöttyök jelennek meg, általában a has vagy a kar tájékon. Ez a leírás nem teljesen pontos, inkább nagy területen kiterjedő piros foltok tűnnek fel. Bőrviszketés és égő érzés is jelen van. Hasonló érzés, mintha megütjük magunkat és utána érzékeny az adott felület.

Miért a felkar, has és a comb tájékán jelenik ez meg? A legtöbb embernek ott vannak felgyülemlett - ahogy én szeretem hívni, lassú szövetei - magyarul zsírpárnái. A zsírszövetekből lassabban ürül ki a nitrogén, így nagyobb eséllyel ott jelentkezik először a dekompressziós betegség. A másik tünet az extrém fáradtság. Igen én is hazudtam magamnak és próbáltam mindennel magyarázni, de visszagondolva teljesen más érzés volt, mintha csak simán fáradt lennék egy merülés után.

Rosszabb esetben szédülés, émelygés vagy hányinger is jelentkezhet. Ez azt jelenti hogy a központi idegrendszer is érintett.

Még enyhébb esetben is nagyon fontos azonnal oxigént lélegezni és orvoshoz fordulni. Ellenkező esetben maradandó idegkárosodás léphet fel.

Rohanjak azonnal orvoshoz PFO tesztet csinálni?

A búvár orvosok továbbra sem javasolják hogy mindenki végezzen tesztet mielőtt merülni kezdene. Nekem az első tünetek körülbelül 3000 merülés után jelentkeztek először, amikor elkezdtem mély technikai merüléseket végrehajtani. De azóta találkoztam rekreációs búvárokkal is, akiknél normál merülés után jelentkeztek a tünetek. Dekompressziós kezelés után az orvos javaslatára elvégezték a tesztet és megtalálták a nyílást a szívben.

Hogyan lehet csökkenteni a kockázatot?

Sajnos nagyon sok búvár szeretne mindent bezsúfolni a nyaralásba. Napi három-négy merülés, este buli, kevés alvás... És milyen is egy jó szafari sör és jagermeister nélkül?

Dehidratáció a legnagyobb másodlagos faktor a dekompressziós betegség kialakulásában. A búvárkodás alapból erősen kiszárít, az alkoholfogyasztás dehidratáló hatását pedig nem kell senkinek elmagyarázni, aki valaha volt másnapos. Trópusi éghajlaton nem elég csak simán sok vizet inni. Tapasztalatom szerint a legjobb különböző rehidratáló elektrolit italok fogyasztása. A legtöbb gyógyszertárban ezek beszerezhetők pezsgőtabletta vagy por formájában.

A másik módszer a konzervatív merülési terv követése. Egy hetes búvártúra közepétől érdemes egyre hosszabb biztonsági megállót tartani. Különösen, ha a merülés során áramlat ellen kellett úszni vagy bármi történt, például a profilunk igencsak hasonlít egy alpesi látképhez. Ha egy nap több mélymerülést hajtunk végre, vagy például parti merülésnél fel kell sétálni egy lejtőn a tűző napon, 3-5 perc extra megálló hatalmas léptékben csökkenti a kockázatot.

Mit csináljak ha ezek a tünetek jelentkeztek már nálam?

Én az első tesztet Magyarországon végeztem privát kardiológusnál. Nem volt túl drága, ha jól emlékszem olyan 20000 Ft volt de nem is találta meg... Elhittem, hogy nincs PFO-m, de a következő technikai merülésnél bumm, megint jelentkeztek a tünetek. Második teszt egy olyan kis lyukat mutatott ki, ami a kardiológus szerint nem okozhat problémát. Elég frusztráló volt, hogy akkor mégis mi okozza bőrpír megjelenését. Majd két évig dolgoztam továbbra is oktatóként és technikai búvár oktatóként nagyon konzervatív profilt követve, újabb kamrás kezelés nélkül. Amíg egy nap egy igen hosszú két órás dekompressziós merülés után még éreztem magamban az erőt és az egész csapat palackjait egyedül pakoltam fel a teherautóra. A felénél már éreztem hogy ez nagy hiba volt. Csak megjegyzem merülés utáni erőfeszítés megnyithatja a PFO-t.

A 3. teszt végre kimutatta a likat, ami tulajdonképpen hatalmas megkönnyebbülés volt, hiszen végre megvolt a megoldás. Három opciót kínált fel az orvos:

1. abbahagyom a merülést - HAHAHA
2. csak sekélyre merülök - maximum 12 méter - HAHAHA
3. befoltozzuk - IGEN

Hogyan tovább?

A teszt után hosszasan üldözve az orvosokat sikerült kilenc hónap helyett négy hónap után időpontot kapni a műtétre. Ez egy úgynevezett kulcslyuk műtét, alább vénán keresztül egy szondával egy kis ernyőt behelyeznek a lyukba ami kinyílik, és elzárja a nyílást. Ezután három hónap kispadot kaptam. Zéró merülés, amíg az ernyő beépül a szövetekbe.

Három hónap után kikönyörögtem, hogy legalább sekélybe mehessek, Málta sosem látott még ennyi lebegő, béka úszonyozással közlekedő próbamerülőt... Elvonási tüneteim voltak, na!

Hat hónap után végre megkaptam a szabad jelzést!! A nyílás teljesen bezáródott. Minden jó ha jó a vége.

Vigyázzatok magatokra sosem lehet tudni. Ha bármi kérdésetek van keressetek bátran privátban, szívesen válaszolok!

Farkas Dóra
SDI TDI Advanced Trimix oktató

techdivingtraining.com