Havi fotó- videó verseny

2017 Korall

 
 
Lágy vagy kemény korallról készült víz alatti képet várunk.
Beküldve 6 kép
» Verseny információ

Kókusz, amiről a búvárok álmodnak

Utazási élmények
2010. június 29.
1/3. oldal
A Cocos-szigetek által kínált páratlan víz alatti kalandokról olvashatunk ebben a beszámolóban.


A történet 2-3 éve kezdődött. Sulyok István (SUI) barátommal elhatároztuk, hogy valahová "messze", olyan helyre utazunk búvárkodni, ahol magyar búvár még nem járt. Valahogy a neten szörfözve találtam rá a pörölycápáiról híres Cocos szigetre. Emlékeimben derengett, mintha régebben láttam volna egy ismeretterjesztő filmet a szigetről, de már biztosan nem emlékeztem. Pár óra alatt megtaláltam Underseahunter nevezetű céget, ami két hajót üzemeltet a területen. Teltek a hónapok, és az előre meghatározott fizetési ütemezésben mindig jött az e- mail, hogy mennyit is kell utalni. Megjegyezném, hogy az indulás előtt 3 hónappal a teljes összeget ki kellett fizetni és innentől kezdve semmilyen visszatérítésre nem volt lehetőség. Repülőjegyet, már az első időpontra is találtam, Budapest-Amsterdam-San José, gondoltam az átszállással és a csomagokkal sem lehet nagy gond. Amerikai vízum sem kell, és az ár is elég barátságos volt.

 Amikor ajánlatot kértem akkor egy elejtett mondatból derült ki, ha a gépünk megáll Miamiban, mi mint magyar állampolgárok az USA-ba vízum kötelesek vagyunk, még ha csak tranzitutasként, akkor is. Így amerikai vízumot is kellett készíttetnünk az utunkhoz. A foglalás elindítása és az indulás között cirka száz e-mailt váltottunk és szinte soha nem telt el 24 óra, hogy ne kapjak választ. Túránkat úgy terveztük, hogy legyen egy teljes napunk a behajózás előtt egy kis akklimatizálódásra és esetleges poggyász gondjaink megoldására. Hajózásból nem volt hiány, először a Malpelo szigeteknél merültünk, aztán Cocos felé vettük az irányt. Ez utóbbi útszakasz előtt a GPS kijelzője 680 km-es távolságot mutat, a várható menetidő 36 óra. A következő másfél nap programja: evés, alvás, evés, alvás, ebben a monoton ritmusban...

Albumhoz klikk a képre.

Zöld sziget: Cocos

A Cocos szigeteken szinte alig látni sziklát, mert a vegetáció mindent beborít. Ahogy Chaten-baybe tartunk, az első horgonyzó helyünkhöz, a sziget mellet elhaladva több vízesést is megpillantunk. Mást is megérintett ez a hihetetlen látvány, hisz a Jurassic Park nyitó jelenete is itt készült. Olyan érzésem van, mintha az utolsó paradicsomban lennénk.


 Szerencsénk van, az évi 7 méter esőből aznap egy csepp sem esett, így napfényben élvezhettük a sziget látványát. Az első merülésünk Manuelita volt, jó hír a víz melegebb és a hőhatár is lejjebb tolódott, rossz hogy a fő témánk a pörölycápák is valószínűleg lejjebb lesznek. A vízbeugrás után kellemes 25-30 méteres látótávolság fogadott, és egyből feltűnt egy-két fehéruszonyú szirtcápa, amit Malpelónál igen ritkán láthattunk, ellentétben itt szinte mindenhol voltak. Feküdtek egymáson a homokban, vagy éppen lustán úszkáltak az áramlatban. Egész jól elszórakoztam egy szikla mögül figyelve, melyik irányból érkeznek, és az utolsó pillanatban kinézve klikk, és már kész is a közeli kép. Lejjebb mentünk figyelve a sárga kis tisztító halak raját, ugyanis ők jelzik, hogy ez itt egy tisztítóállomás. 

Ez a kis megálló fontos volt az elkövetkezendő merüléseinknél, ugyanis a pörölycápák a kinti vizekből "járőrözve" térnek vissza a sziklákon található állomáshoz.
Albumhoz klikk a képre.

A legközelebb úgy tudunk kerülni az igen félénk állatokhoz, hogy a közelben egy szikla mögé húzódva a lehető legkevesebb mozgással és bugyborékolással türelmesen várunk, míg az esetenként több száz egyedből álló raj megérkezik. A türelem és a sokszor több, mint egy percig visszatartott lélegzet meghozta a gyümölcsét: egy tíz egyedből álló raj jelent meg, és az egyikük már be is jelentkezett a barberfishek nyújtotta szolgáltatásra.

 Mindig jól látható melyik cápán "dolgoznak" éppen, mert az oldalra dőlve nagyon lassan szinte csak az áramlattal együtt halad. Ezekben a pillanatokban van esélyünk egy-két igen közeli találkozásra.

Manuelitán merülve három ilyen tisztító állomást nézhettünk meg. Cocoson napi négy merülésre volt lehetőségünk: háromra nappal és egyre éjszaka.

Az írás a következő lapon folytatódik!

Első   Visszalép Következő   Utolsó

1 2 3

Hozzászólást csak regisztrált felhasználótól fogadunk el. Regisztrálás/belépés.


 7. Ibolya 2010 jún 29. 20:59  
Pedig,távol állt tőlem minden humoros szándék,sőt...elismerésemet akartam kifejezni (csak egy betűt tévesztettem és Luci lecsapott rám)!!
Tényleg remek kis cikk!Jó videókkal és képekkel illusztrálva!Gratulálok hozzzá!
 6. Aladár 2010 jún 29. 20:47  
Nem azért, csak mert a stílusban volt valami kis gunyoros humoros, és mivel Ibolya kedves (tudom, már unod), ezért gondoltam, h csak Mr Diver lehetett. Én is szívesen merülnék Kókuszon, Daninál már jelkeztem fotóscucc cipelő apródnak is, de eddig sajnos még nem volt szüksége rám.
 5. Ibolya 2010 jún 29. 20:45  
Hidd el,ő is szívesen lemerülne.....
 4. Aladár 2010 jún 29. 17:22  
Szerintem Mr Diver jelkezett be a nikkeddel...
 3. Ibolya 2010 jún 29. 12:04  
Jajjjjjjj!!Bocs!!Lányos meghatódottságom miatt elírtam!!Elvarázsolt a sok pöröly.....
Igen 190 méteres mélység:-))
A további 2 bejegyzés a fórumban olvasható.


A fórumban leírtakért a divecenter.hu felelősséget nem vállal, az kizárólag a hozzászóló magánvéleménye.

Powered by babelrabbit engine © 2004-2017 Bunny - All rights reserved
Az oldal szöveges és képi tartalmának felhasználásáról az impresszumban tájékozódhatsz.
impresszum / contact / Médiaajánlat / Hirdetési lehetőség