Az óceán szerkezete III.
Tudomány1/2. oldal
Újabb fejezet a tenger enciklopédiájában: irány a mélytenger világa!
 |
|
Hidrotermális kürtő
|
A hátság vonulatát párhuzamos vetők is határolják, ahol időnként szintén a felszínre áramlik a köpeny forró, olvadt kőzetanyaga. Ebből épül fel a központi zónát szegélyező, ún. hátsághegység. A hátsághegység külső lankái fokozatosan elsimulva olvadnak be az abisszális síkságba. Ahogyan egyre több vulkáni anyag, párnaláva halmozódik fel a középóceáni hátságokon, az ebből kialakuló friss óceáni kéreg fokozatosan oldalirányba nyomódik, és elkezdi hosszú vándorútját a kontinentális kéreg irányába. Minél távolabb haladunk a középóceáni hátságtól, annál idősebb óceáni kéreggel találkozunk. A legidősebb kéregdarabokat a kontinentális kéreg határán, a bezáródó óceánoknál pedig a szubdukciós zónában, azaz a mélytengeri árkok vidékén találjuk. A legidősebb óceáni kéreg, a radiometrikus kormeghatározás szerint, száznyolcvanmillió éves. Az ennél idősebb óceáni kéreglemezek már mind megsemmisültek, a szubdukció miatt. Az óceáni kéreg keletkezésének az előzőekben említett törvényszerűségeiből, illetve a kéregrészek korából tudunk következtetni az óceáni lemez tágulási sebességére. Önmagában az óceáni litoszféra felépítése nem túl bonyolult. A felső köpeny szilíciumban szegény szegélyére épül az ultrabázikus, fémekben is gazdag anyagból álló kéreg, amelynek anyagát gabbrónak nevezzük. A kéreg-köpeny határ, az óceáni litoszférán nagyon közel esik egymáshoz. (Az óceáni kéreg átlagos vastagsága mindössze 5-15 kilométer.) A köpeny és a kéreg határát, a szeizmikus hullámok eltérő sebessége alapján először egy horvát szeizmológus, Mohorovcic mutatta ki. őróla nevezték el a köpeny és az óceáni kéreg határát Mohorovcic felületnek. A középóceáni hátságokon folyó vulkanikus kéregképződés drámai erejét jól illusztrálják a középóceáni hátságok felszínt elérő csúcsai. Különösen a táguló, "legszebb korukban" lévő óceánok, mint például az Atlanti-óceán hátságvidékein intenzív a tengeralatti vulkáni tevékenység. Az Atlanti-óceánon a középóceáni hátság felszínre emelkedett területeit alkotják Izland, vagy az Azori-szigetek, továbbá Tristan da Cunha szigete. A középóceáni hátságok vizsgálata egy rendkívül érdekes biológiai felfedezést is eredményezett a közelmúltban. 1977-ben egy, a Pacifikus-hátságot kutató oceanográfiai expedíció a Galapgos-szigetek térségében fedezte fel az ún. mélytengeri füstölőket (black smoker). A hátság vulkanikusan aktív területén olyan, ásványi anyagokban, így különösen fémszulfidokban, mangánban, vasban, rézben és cinkben gazdag hévforrásokat fedeztek fel, amelyekből 300-400 Celsius fokos forró oldatok törnek elő. A hidrotermális kürtők által kilövellt forró oldatból, a hideg tengervíz miatt gyorsan kicsapódnak a különböző ásványi anyagok, amelyek oszlopszerű kürtőket építenek fel. A hidrotermális kürtők szélsőséges környezeti viszonyai között, egy addig soha nem látott különleges helyi ökoszisztémát találtak a kutatók. A rettenetes nyomás, a forró és a jéghideg víz keveredése, valamint az örök sötétség világa fajokban gazdag életközösséget rejt. Elsősorban féreg-félék (Vermes), kagylók (Bivalvia), virágállatok (Anthozoa) és rákok (Crustacea) alkotják a hidrotermális kürtők élővilágát. Egyes puhatestű fajok, mint például a Bathymodulus és a Calyptogena nemzetségbe tartozó kagylók, hatalmas méretűre növekednek. De például a gyűrűsférgek törzsébe (Annelidia) sorolt, itt felfedezett Riftia csőféreg, amely kemény védőburkot épít magának, karvastagságúra, és akár három méter hosszúságúra növekszik. A férgek kiterjedt kolóniákat alkotnak a kagylókhoz hasonlóan, a kürtők közvetlen közelében. A kutatások kimutatták, hogy a kürtők ökoszisztémájában az elsődleges produktivitás hordozói, (ellentétben a felszíni vizek fotoszintetizáló növényi algáival) a kemoszintetizáló baktériumok. A baktériumok oxidálják az egyébként más élőlény számára halálos mérget jelentő kén-hidrogént, és az ebből nyert energiát felhasználva, szén-dioxidból állítanak elő különféle, a többi magasabb rendű élőlény számára nélkülözhetetlen szerves anyagot. A kürtők ökoszisztémája tehát nem a fényre, hanem hő és vegyi energiára épülő egyedi életközösség.
Az írás a következő lapon folytatódik!
(átlag: 3) átlagos nehézségű 
Budapest
