Az Indiai-óceán

1/3. oldal

A búvárok számára számtalan izgalmas merülőhelyet kínáló óceánnal ismerkedhetünk meg ezúttal.

Az Indiai-óceán kialakulása, és földrajzi-oceanográfiai jellemzői

Albumhoz klikk a képre.

A világtenger földrajzi értelemben vett három nagy óceáni medencéje közül -kialakulását tekintve-, az Indiai-óceán a legfiatalabb kifejlődött óceáni medence. Az előbbi, talán kissé körülményes megfogalmazás nem véletlen, hiszen abszolút értelemben Földünk legfiatalabb óceánjának -fejlődési stádiuma szerint-, a Wilson-ciklus első, riftesedési fázisában lévő Vörös-tengert tekinthetjük. Az Indiai-óceán medencéje az egykori szuperkontinens, a Pángea feldarabolódási folyamatának eredményeként jött létre. A jelenlegi kontinenseket egységes szárazulatba foglaló Pángea egyenlítői területére keleti irányból egy hosszú és széles tengeröböl nyúlt be. A Thethys-óceán hatalmas öblének déli partvidéke, a Pángea Afrikát, az Antarktiszt és Ausztráliát is egyesítő területe, az Atlanti-óceán 160 millió évvel ezelőtti, a középső jura időszakban történt kinyílásával önálló kontinensé lett. A három mai kontinensünket egyesítő egykori szárazulat, a Gondwana feldarabolódása, -és ezzel együtt az Indiai-óceán kialakulása-, az alsó kréta időszakban, hozzávetőleg 130 millió évvel ezelőtt kezdődött el. A Gondwana kontinensről először Afrika, majd 10 millió évvel később, az indiai szubkontinens szakadt le. India, amely ekkor még a déli félgömbön feküdt, megkezdte hosszú vándorútját északra, fokozatosan bezárva ezzel az egyenlítői Thethys-óceánt, és kinyitva a mai Indiai-óceán medencéjét. India északra vándorlása viszonylag gyors folyamat volt, 70 millió évvel ezelőtt már megközelítette az egyenlítőt. Nagyjából ekkor alakult ki a szubkontinens keleti oldalán az a hátságrendszer, amely mentén India tovább vándorolt északi irányba. (Ez a közel 3000 kilométer hosszú, és az Indiai-óceán középóceáni hátságrendszeréhez tartozó vonulat mind a mai napig fennmaradt, amelyet Keleti Kilencvenes Hátságnak neveznek az oceanográfusok.) Indiai fokozatos északra nyomulásával a Thethys egyre jelentősebb térrövidülést szenvedett el, majd miután a szubkontinens összeütközött az eurázsiai lemezzel, végleg bezáródott. (E folyamat eredményeként gyűrődött fel a Thethys-óceán tengeri üledékeiből az alpi orogenezis során az eurázsiai hegységrendszer, beleértve a Pireneusokat, az Alpok és a Kárpátok hegyvonulatát, a Dínári-hegységrendszert, a Tauridákat és a Himaláját.) A Thethys-óceán bezáródásával vált teljesen kifejletté az Indiai-óceán medencéje. Annak ellenére, hogy fiatalabb az Atlanti-óceánnál, az Indiai-óceán sokkal rövidebb "életre" számíthat, mint az előbbi. A kelet-afrikai hasadékvölgy, illetve a Vörös-tenger aktív tágulása miatt, kb. 20-25 millió év múlva, Kelet-Afrika leszakad az afrikai szárazulatról, és önálló kontinensként, keleti irányba sodródva, bezárja majd az Indiai-óceánt, miközben a Vörös-tenger több ezer kilométer széles óceáni medencévé terebélyesedik. Az Indiai-óceán geológiai jövőjét az északra tartó Antarktisz is jelentősen befolyásolja, mivel a táguló Vörös-tengerrel együtt lesz részese az Indiai-óceán bezárásának.

Az Indiai-óceán az egyetlen olyan óceáni medence, amelynek északi határa a trópusi övben fekszik, és nem áll semmilyen összeköttetésben a szubarktikus vizekkel. Az Indiai-óceán területe 73,6 millió négyzetkilométer, a legkisebb a három óceáni medence között. Az óceáni medencét nyugaton Afrika, északon Dél-Ázsia, keleten a Szunda-szigetcsoport és Ausztrália, délen pedig az Antarktisz határolja. Az Indiai-óceán rendelkezik a legbonyolultabb aljzat felépítéssel.

Az óceáni medencét az a fordított Y formájú hátságrendszer uralja, amely délnyugatról, az atlanti középóceáni hátság folytatásaként, az Atlanti-Indiai Hátsággal kezdődik, és Madagaszkár partjaitól keletre, mint a Délnyugat Indiai-óceáni Hátság nyúlik tovább észak-keleti irányba. Az "Y" keleti szára, a Délkelet Indiai-óceáni Hátság a Tasman törésövtől indul, és északnyugati irányba futva, az Amszterdam törésövig nyúlik. A medence középső aljzatát két, egymás mellett elhelyezkedő hátság, a Középső Indiai-óceáni, és a Keleti Kilencvenes Hátság uralja. A Középső Indiai-óceáni Hátság igen bonyolult szerkezeti felépítést mutat, mivel északi és észak-nyugati irányba számos további víz alatti hegylánccá ágazik szét. A Vema-törésövtől északi irányba tart az egyenes vonalú, vulkanikus Chagos-Lacadive Hátság, amely - többek között-, a Maldív-szigetek bázisát is alkotja. Szintén a Vema-törésövtől kezdve halad az Arab-félsziget irányába a Carlsberg-hátság, amely az Ádeni-öbölben nyugati irányba fordul, és egyik ága, a Nyugati Sheba-Hátság nyúlványa, behatol a Vörös-tenger keskeny medencéjébe is. Az Indiai-óceán medencéjét hét nagyobb, a hátságok által határolt és kiterjedt abisszális síkság jellemzi. Területi kiterjedését tekintve, a legjelentősebb fenéksíkságok közé tartozik az antarktiszi régióhoz sorolható Atlanti-Indiai Nagymedence, valamint az ettől a Kerguélen-plató által elválasztott Dél Indiai-óceáni Nagymedence. A Keleti Kilencvenes Hátság valamint Ausztrália és a Nagy Szunda-szigetek határolják az Indiai-óceán legmélyebb fenéksíkságát a Wharton-medencét. A Wharton abisszális síkság legmélyebb pontja eléri a 6.839 méteres vízmélységet. Szintén roppant mélység jellemzi az afrikai kontinens déli self területével határos Natal-medencét, amelynek legmélyebb pontja 5.972 méter Az Indiai-óceán nyugati határvidékén az Aghulas fenéksíkság jelenti a választóvonalat az atlanti és az indiai-óceáni medence között. Mozambik és Madagaszkár között ezzel szemben sekély, és igen széles self húzódik. Kelet-Afrika kontinentális talapzata és a Carlsberg hátság között fekszik a mély Szomáli-fenéksíkság. Nagy területű, de az előbb felsorolt mélytengeri síkságoknál sekélyebb abisszikus medence az óceán középső, egyenlítői vizei alatt elterülő Közép Indiai-óceáni Medence.

Az írás a következő lapon folytatódik!

4. istvanv		2010 már 19. 17:15

Végre végigolvastam...Nagyon jó összefoglaló, ismeretfelújító írás, köszönet érte!

3. shark		2010 már 19. 16:34

Vizsgával élni jó! Üdv: Shark
Előzménye: 'jankozsu' (2)
2. jankozsu		2010 már 19. 11:13

MrShark! Ez nem igazság! Te itt mindent leírsz , nekünk meg " vizsgázni kell belőle"! Szeretnék már mantákkal, sas-rájákkal merülni............ Mrs Whale

1. pygmy		2010 már 19. 08:08

ez megint jó volt. már nagyon várom a Vörös-tengert:) a fajgazdagság télleg elkápráztató... hamburgerzabáló amik menjenek csak a Karib-tengerre, jó az nekik, mi elvagyunk itt a saját kis trópusi pancsolónkban.

Az Indiai-óceán

Merülőhelyek

Rovinj, San Giovanni

Galathea Búvárközpont

Búvárbazár

5mm-es neoprém ruha