»» ««

Az Indiai-óceán

Tudomány
2010. március 19.
2/3. oldal


Albumhoz klikk a képre.
A kiterjedt és igen mély fenéksíkságoknak köszönhető, hogy az Indiai-óceán átlagmélysége 3.890 méter, amely ezzel a Föld második legmélyebb óceáni medencéjének minősül.
Az óceáni medence 292 millió köbkilométer víztömeget fogad magába. Az Indiai-óceán nem rendelkezik kiterjedt mélytengeri árokrendszerrel. Egyetlen jelentősebb mélytengeri árka az óceán keleti peremén húzódó Szunda, illetve Jáva-árok. Ez utóbbiban találjuk az Indiai-óceán legmélyebb pontját, amely 7.450 méter. Az Indiai-óceán területén csak kevés sziget található. A legnagyobb, Madagaszkár, geológiai értelemben az afrikai kontinens tartozéka. A Comore-szigeteket, valamint Reuniont és Mauritiust a Madagaszkártól keletre húzódó Mascarenhas-plató tengerszint fölé emelkedett területeinek tekinthetjük. Az egyenlítői Seychelle-szigetek az indiai-szubkontinens leszakadt darabjai, amelyek India északra vándorlása során keltek önálló életre. Ellentétben az Atlanti-óceánnal, az Indiai-óceán vulkanikus középóceáni hátságrendszerének csak néhány csúcsa éri el a tengerszintet. Ilyennek tekinthetjük a Prince Edward, valamint az Amszterdam és a St. Paul-szigetet. Az Indiai-óceán északi partvidékén, különösen az indiai szubkontinens környékén hatalmas, kiterjedt self területeket találunk. Az Arab-tenger és a Bengáli-öböl Földünk két legnagyobb, folyami hordalékkúpból felépült self vidékét birtokolja. Az Indus, illetve a Bengáli-öbölben a Gangesz-Brahmaputra a Himalája intenzív eróziója miatt, minden évben átlag 1,3 milliárd tonna üledéket terít szét legyező alakban e két peremtenger területén. A Bengáli-öbölben a hordalékkúp már több mint kétezer kilométer hosszan nyúlik be az Indiai-óceán területére, és egyes helyeken a megsüllyedt üledékréteg vastagsága eléri a 15.000 métert! Az Indiai-óceán -saját területéhez képest-, a legnagyobb trópusi vízfelületet mondhatja a magáénak. Az óceán szalinitása (sótartalma) átlag 35,5-36 súlyezreléket tesz ki. Az Indiai-óceán melléktengerei között találjuk a világtenger legsósabb, szuperhalin vizeit. Az Indiai óceán vize a legmelegebb a három óceán közül.

Az Indiai-óceán perem és melléktengerei

Az Indiai-óceán rendelkezik a legkevésbé tagolt óceáni medenceterülettel. Három peremtengere, a kiterjedt Arab-tenger és a Bengáli-öböl, valamint a jóval kisebb Andamán-tenger az óceán északi peremterületét alkotják. Az Indiai-óceán két különleges melléktengere a Perzsa-öböl és a Vörös-tenger. A Perzsa-öböl ún. transzgressziós tenger, amelynek sekély medencéjét csak az utolsó eljegesedés, a Würm glaciálist követően öntötte el az Indiai-óceán vize. Átlagos mélysége 25 méter, és a legmélyebb pontja sem több mint 84 méter. A sivatagi övben fekvő sekély Perzsa-öböl a világtenger legmagasabb szalinitási értékével rendelkező víztömeg. Keleti területén a sótartalom eléri a 45 súlyezreléket. A Perzsa-öböl nyugati partvidéke a Tigris és az Eufrátesz hordalék bevitele miatt, gyorsan feltöltődő terület. A Vörös-tenger ezzel szemben valódi, szétnyíló óceáni medence, amely az afrikai és az arábiai tábla közé mélyed. A sajátos éghajlati és hidrológiai viszonyok miatt a Vörös-tenger is túlsós, ún. szuperhalin tengernek minősül, amelynek sótartalma 38 és 42 súlyezrelék között ingadozik. A kedvtelési búvárkodásban játszott kitüntetett szerepe miatt, a Vörös-tengerrel külön fejezetben fogunk foglalkozni.

Az Indiai-óceán áramlási rendszere

Az Indiai-óceán a másik két óceántól teljesen eltérő, egyedi vízkörzési rendszerrel rendelkezik. Az Indiai-óceán különleges áramlási rendszere a trópusi éghajlati övben fekvő dél-ázsiai partvidékkel való határoltságának köszönhető. A fő különlegesség, hogy a monszun hatására az Indiai-óceán északi medencéjében minden évben kétszer megváltozik a felszíni tengeráramlatok iránya. November és április között az északkeleti monszun az uralkodó szélirány, amely túl azon, hogy meleg és páradús légtömegeket szállít Dél-Ázsia fölé, nyugati irányba mozgatja az Indiai-óceán vizét. Az Egyenlítővel párhuzamosan nyugati irányba mozgó víztömeg alkotja az Északi Egyenlítői-áramlatot. Ez az áramlási rendszer, miután Szomália magasságában eléri Afrika keleti partvidékét először délre, majd az Egyenlítő vonalában keleti irányba fordul. Az Egyenlítői-ellenáramlat hömpölyögteti vissza ezt a hatalmas víztömeget az Indiai-óceán medencéjének keleti területeire. Áprilistól az uralkodó szélirány megfordul. Az északnyugati monszun mozgatja a kelet-afrikai partokat mosó, erőteljes Szomáliai-áramlást. A nyári hónapoktól a víztömeg keletre irányuló mozgásba kezd. Ez a vízkörzési rendszer alkotja a Monszun-áramlást. Az Indiai-óceán Egyenlítőtől délre eső területén az uralkodó nyugati passzátszelek miatt a vízkörzés az óramutató járásával ellentétes irányú. Az Antarktisz övezetében folyamatosan fújó, erős nyugati szelek Ausztrália felé hajtják a felszíni vizeket, amelyeket az ausztrál kontinens északra térít. E víztömegek beleolvadnak a Déli Egyenlítői-áramlatba, és nyugati irányba haladva, Madagaszkár előtt kanyarodnak délnyugatra. Ez a rendszer hozza létre a rendkívül erős Aghulas-áramlatot. Az Aghulas-áramlat a dél-afrikai partok előtt meleg víztömegeket hömpölyögtet, és a Fokföldi-félsziget térségében olvad bele a hűvös atlanti vizekbe. Ez az áramlási rendszer a déli félteke legerősebb áramlata. Az Aghulas áramlat hidrodinamikáját jól jellemzi, hogy az áramlás sebessége eléri a nap 180 kilométert, azaz a 7,5 km/h átlagsebességet!

Az írás a következő lapon folytatódik!


Hozzászólást csak regisztrált felhasználótól fogadunk el. Regisztrálás/belépés.


 4. istvanv 2010 már 19. 17:15  
Végre végigolvastam...Nagyon jó összefoglaló, ismeretfelújító írás, köszönet érte!
 3. shark 2010 már 19. 16:34  
Vizsgával élni jó!

Üdv:

Shark
 2. jankozsu 2010 már 19. 11:13  
MrShark!
Ez nem igazság! Te itt mindent leírsz , nekünk meg " vizsgázni kell belőle"!
Szeretnék már mantákkal, sas-rájákkal merülni............
Mrs Whale

 1. pygmy 2010 már 19. 08:08  
ez megint jó volt. már nagyon várom a Vörös-tengert:) a fajgazdagság télleg elkápráztató... hamburgerzabáló amik menjenek csak a Karib-tengerre, jó az nekik, mi elvagyunk itt a saját kis trópusi pancsolónkban.

Merülőhelyek

Zabargad wreck

Egypt, Red Sea

1/1 db alapján:kimagaslóan érdekes(átlag: 5) könnyű körülmények
max: 30m, látótáv: 25m felett

szafaris megközelítésroncs merülés scenic, nézelődős merüléshomokos élőhely korallos, trópusi élőviláglegalább 1.5m-es hal jelentős halraj nyílt vízben

Búvárbazár

Ólom eladó

Ár: 1.100 Ft.

Látogasd meg angol nyelvű oldalunkat, lájkold facebook csoportunkat, videóinkat pedig a Vimeo csatornánkon is elérheted.

A fórumban leírtakért a divecenter.hu felelősséget nem vállal, az kizárólag a hozzászóló magánvéleménye.

Powered by babelrabbit engine © 2004-2019 Bunny - All rights reserved
Az oldal szöveges és képi tartalmának felhasználásáról az impresszumban tájékozódhatsz.
impresszum / contact / Médiaajánlat / Adatkezelés