Eldöntendő kérdések
Felszerelések2/3. oldal
Mellény
Súlyintegrált vagy sem? A válasz egyértelműen igen. Nagyon bele lehet unni a derékon hordott 10-12 kilókba, még egy fél-súlyintegrált mellénybe tehető 4-6 kiló is sokat jelenthet. Vékony ruhával akár ennyi elég is ahhoz, hogy ne legyen szükség ólomövre. Arra azért oda kell figyelni, hogy az ólom legyen könnyen oldható vészhelyzetben, de ne oldódjon magától a nem biztonságos rögzítés miatt. Tehát valami nem sérülékeny mechanikus rögzítés az igazi, a tépőzáras gyakrabban megtréfálja a búvárt.Fém D-gyűrűk szükségesek-e? A kérdés megválaszolásához azt kell először is tudni, mit akarunk magunkra akasztani. Egy dekóbója, kompakt fényképezőgép vagy egy kézilámpa súlya fél kiló, ehhez nem kell hatalmas és erős fém D-gyűrű. Ám rendben, a biztonság kedvéért lehet a mellényen egy vagy kettő- bár enélkül is elboldogul a legtöbb búvár. De hat már teljesen felesleges, a pluszsúly viszont nő. Nem tűnik egy-egy D-gyűrűnél soknak ez, de sok kicsi sokra megy.
Mekkora emelőképesség szükséges? Nagyon jók az olyan mellények, amelyek akár 25 kilót is emelnek, de ha elkezdünk ésszerűen számolni, akkor mondjuk egy átlagos 10 kilónyi ólommal merülő búvár esetében felvetődik a kérdés, milyen mélységben, milyen helyzetben lehet szükség erre a 25 kilóra. Egy merülésvezetőnél, akinek valaki más emelésére is fel kell készülnie, ez tényező lehet, egy átlagbúvárnak viszont 15 kiló is elég, és a kisebb emelőtérfogat minden bizonnyal kisebb méretet is jelent, tehát a mellény könnyebb, utazásra alkalmasabb. Nem véletlenül esik olyan sok szó a súlyról: repülős utaknál ma ez az egyik legfontosabb szempont.
Aluvezérelt vagy sem? Ez ízlés kérdése, manapság már az alulvezérelt mellények ára hasonló a többihez, a technika is aránylag kifinomult. Szinte mindenki elboldogul mind a két verzióval, és mindenki a sajátját szereti a leginkább. A társnak merülés előtt azért érdemes megmutatni, hogy vészhelyzetben hol tudja kezelni a mellényt.
Hátlebegtetős, hibrid vagy hagyományos? A hátlebegtetős kényelmes, a búvárt akármilyen pozícióban stabilan tartja, ez nagyjából igaz a hibridre is, míg a hagyományos a víz felszínén és lent is jól viselkedik, biztonságos pozícióban tart bárkit, de az oldalazó vagy másféle speciálisabb mozgásoknál talán kevésbé szerencsés. Az a baj, hogy ezt többszöri, valós helyzetben végrehajtott merülés során lehetne tesztelni, és ez azért ritkán lehetséges. A hibridek általában jó kompromisszumok, ezért sokan választanak ezek közül, ha próbálgatásra nincs lehetőség. A merülések minőségét, a poggyász súlyát erősen befolyásoló volta miatt a mellény kiválasztására érdemes időt szánni. Ami a felszínen is lötyög, kényelmetlen, miért lenne jó a víz alatt? Az sem biztos, hogy a legdrágább a legjobb a mi céljainkra, de mivel ezek a célok minden egyes búvárnál különböznek, a valóban kézzelfogható tanácsokat is csak személyre szólóan lehet adni. Szóval a kezdő búvár nehéz helyzetben lehet, de... Ha a fentiekre figyel (könnyebb, súlyintegrált, jól illeszkedő hibrid mellények közt válogat), akkor nagyon nem nyúlhat mellé. Aki nagyon hosszú távon gondolkodik, a hátlebegtetős wing és háttámla összeállítású konfigurációk között is szétnézhet, ezek megbíthatóak, strapabíróak, és kis átalakítással később akár technikai búvárkodáshoz is megfelelők.
Az írás a következő lapon folytatódik!
(átlag: 5) nehéz körülmények 
Budapest
