»» ««

Jacques-Yves Cousteau (1910-1997)

A búvárkodásról
6/7. oldal


A környezetvédő

A természet és környezetvédelmi meggyőződés kialakulása Cousteaunál sem ment egyik pillanatról a másikra. A kezdeti időkben maga is részt vett a baráti vetélkedésben: meghatározott idő alatt minél nagyobb vadászzsákmányra szert tenni. De még a Calypso expedíciók idején sem talált semmi kivetnivalót például a cápák legyilkolásában. Ennek oka persze az üzleti vállalkozásként is vehető filmkészítés látványigénye volt. Aminthogy üzleti vállalkozás volt részéről a búvárfelszereléseket gyártó La Spirotechnique nevű cégben való részesedése is, amely többek között szigonypuskákkal látta el a népszerűvé vált halvadászat űzőit, versenyzőit.

Támadták is mindezért jócskán, például a modern búvártevékenység másik nagy úttörője az osztrák Hans Hass. Hass 1971-ben Manifesztumot bocsátott ki, más neves búvárokkal együtt, a mechanikus fegyverekkel sportszerűtlenné vált víz alatti vadászat ellen. Ennek is köszönhetően mára már valóban visszaszorulóban van ez a tevékenység, de annak idején Cousteau is lemondott a búvár világszövetség (CMAS) elnöki tisztéről, mivel az pártolta a vadászversenyeket.

Nem sokkal azután, hogy Cousteau átvette a Monacói Óceanográfiai Intézet irányítását, 1959-ben közzétette első figyelmeztető jelentését a Földközi-tenger veszélyes mértékben fokozódó szennyezéséről. Mindez azonban akkor még nem talált komolyabb visszhangra és nem váltott ki számottevő ellenintézkedéseket. A hatvanas évek második felétől egyre tudatosabban és ökológiai megközelítéssel foglalkozott a környezetvédelemmel, hiszen expedícióin keserű tapasztalatokat szerzett -például a Vörös-tenger Szuezi-öblében és Dzsibuti környékén, de az Indiai óceánban is- a szubtrópusi, trópusi tengerek "esőerdői" a korallzátonyok csodálatos élővilágának pusztulásáról is. Az 1970-ben megjelent "Élet és halál a korall tengerben" c. könyvében így írt: "Nem szabad elfelejtenünk, hogy a tengertől alapjában véve kevés élőlényt vagy nyersanyagot vehetünk el anélkül, hogy ökológiai egyensúlyát megzavarnánk. Minden ami ezt a határt túllépi, katasztrófát okozó rablás. Az ember csak akkor tudja megőrizni a tengerek élővilágának gazdagságát és sokszínűségét, ha a biológia törvényszerűségeit ismeri és betartja. Minden kísérlet, amely beavatkozik az óceánok természeti rendjébe, láncreakciót vált ki. Az élő tenger maga az Édenkert, de az állandóan fenyegetett Paradicsom." Cousteau akkor úgy látta, hogy az emberiség számára kétségkívül egyre nagyobb mennyiségben szükséges eleséget, a tengerek károsítása nélkül, csak a mezőgazdasági műveléshez hasonló "tengergazdasági" tevékenységgel lehet megszerezni.

A hetvenes években Cousteau egyre többet tesz természeti környezetünk megóvásáért. Filmjeiben nem egyszer szinte költői eszközökkel is igyekszik bemutatni a víz alatti világ szépségét, hogy az embereket rádöbbentse a veszteségre. 1973-ban kiadott enciklopédiájának egyik kötetét "Veszélyben a tenger" címmel teljes egészében környezetvédelmi problémáknak szenteli. 1977-1978-ban a Földközi tenger környezeti állapotáról készít mérleget és részt vesz az ENSZ "Kék tervének" kidolgozásában a mediterrán tenger megmentésére. Kiemelkedő munkájáért elnyeri az ENSZ Nemzetközi Környezetvédelmi Díját. Akadtak persze olyanok is, akik a szemére vetették következetlenségeit is, például, hogy -állítólag jó pénzért- korábban tanácsokat adott hulladékok mélytengeri elhelyezésére, vagy hogy nem ellenezte a franciák atomkísérleteit a Csendes-óceáni Mururoa korallzátonyokon. Cousteau a "leleplező" írásokra soha nem válaszolt, úgy tartotta, számos fontosabb dolga is akad annál.

Amikor hidroplánjukkal Philippe fia 1979-ben halálos balesetet szenvedett, Cousteau egy időre lelki válságba került. Talán magánéletének -akkor még mindenki előtt titkolt- változásai is hozzásegítették azonban legendás munka- és életkedvének viszonylag gyors visszaszerzéséhez. Tény mindenesetre, hogy 1980-ban tízéves programot indít be a Földközi-tenger szennyezettségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérésére, 1981-ben pedig megjelentet egy jelentős környezetvédelmi kiadványt a Cousteau Környezetvédelmi Almanachot. Egyre gyakrabban emel szót a természeti egyensúlyt megbontó emberi tevékenységek: a vonóhálós halászat, az erdőirtások, az ózonlyukat és az üvegházhatást növelő káros anyag kibocsátások ellen. Népszerűségére jellemző, hogy a francia környezetvédők az 1981-es, majd az 1988-as elnökválasztás egyik jelöltjének javasolták.

Az Alaszka partjainál 1988-ban szerencsétlenül járt Exxon Valdez tartályhajó kiömlő olaja által okozott hatalmas természeti katasztrófát látva, a "Cousteau Társaság" javaslatai alapján újra szabályozzák a veszélyes anyagok tengeri szállítását. Cousteauban pedig egyre inkább megfogalmazódik egy gondolat, amelyet egy helyütt így fejezett ki: "Az ökológiai egyensúlyt az ember bontotta meg, s most rendbe kell hoznia, hogy ne váljon maga is tevékenysége áldozatául. A gyermekeink jogáról, az értelmes jövő garantálásáról van szó!" Életműve alapján 1989-ben rendkívüli megtiszteltetés éri: a Francia Akadémia tagjává fogadja, azaz a "halhatatlanok" közé kerül.

Nyilvánvalóan a jövendő nemzetékek örökségének gondolata vezérli akkor is, amikor a nyolcvanas évek végén világméretű felhívással két és fél millió aláírást gyűjt össze a még viszonylag érintetlen földrész, az Antarktisz védelme érdekében. A közvélemény támogatásának és Cousteau kitartó diplomáciai munkájának köszönhetően 1990-ben a vezető ipari hatalmak 50 éves moratóriumot írtak alá az Antarktisz ásványi kincseinek kiaknázására. A már említett 1991-es filmjében Cousteau büszkén mutatta meg egy csapat különböző nemzetiségű gyereknek a fehér kontinenst és gazdag élővilágát.

A kilencvenes években Cousteau rendkívül tudatosan és elszántan dolgozott környezetvédelmi céljainak eléréséért. 1990-ben megalapítja az első ökotechnikai tanszéket a brüsszeli egyetemen és létrehozza a NOE-t (Nouvelles Orientations pour l´Écotechnic), amely szervezet egyetemi ökotechnikai tanszékek világméretű láncolatát hívatott kiépíteni.

1991-ben Cousteau és fia Jean-Michel az alábbi felhívást tette közzé az utód nemzedékek jogaiért: "A túlnépesedés és az emberiség túlzott ipari tevékenysége szörnyű veszélyeket hárít utódainkra. Az Emberi Jogok Kiáltványa, amely kimondta minden ember szabadságát és egyenlőségét, most volt kétszáz éves. Ez a nagyszerű szöveg többé nem elégséges. Követeljük, hogy ünnepélyesen kikiáltassanak a jövendő nemzedékek jogai, hogy ezentúl minden ember szennyezetlen, tiszta Földnek lehessen örököse, amelyen az élet minden formájában virulhat." Ezeket a jogokat a "Cousteau Társaság" nevében egy ötcikkelyes nyilatkozatban terjesztették az ENSZ közgyűlése elé. A petíciót azóta legalább hatmillió aláírás támogatta a világ minden részéről, s e nagyszabású humanista vállalkozáshoz az UNESCO is csatlakozott.

1992-ben aktívan vesz részt az ENSZ szervezte Riói Környezetvédelmi és Fejlesztési Konferencián. Még ebben az évben az ENSZ Legfelsőbb Tanácsadó Testülete tagjává választják, amelyben 21 tanácsadó és a főtitkár hivatott a gazdasági és a szociális fejlődés érdekeit a környezetvédelem szempontjaival egyeztetve érvényesíteni. Ugyanakkor odahaza is elismerik érdemeit, a francia köztársasági elnök mellett ugyancsak tanácsadó lett bolygónk és a jövendő generációk problémái kérdéskörében. Cousteau ekkoriban már az emberiséget fenyegető legnagyobb veszélyeknek a "késleltetett tömeggyilkosságnak" nevezett túlnépesedést, az ezzel is összefüggő környezetszennyezést és az atombombát tartotta. Azután bebizonyította, hogy elveit immár a francia nemzeti érdek és dicsőség fölé tudja helyezni: amikor Chirac elnök 1995-ben mégis felújította a kísérleti atomrobbantásokat, azonnal lemondott elnöki tanácsadói tisztéről.

Az írás a következő lapon folytatódik!



Hozzászólást csak regisztrált felhasználótól fogadunk el. Regisztrálás/belépés.


 6. Hornet72 2010 júl 25. 21:34  
Remek írás, köszönet érte!
 5. kovax 2010 júl 05. 15:43  
tényleg nagyon érdekes volt. grats az irójának.
 4. Garfield33 2010 júl 05. 12:39  
Terjedelemben és tartalomban egyaránt.
És jól össze van szedve az egész.
 3. Bunny 2010 júl 05. 12:24  
Ugye? Béla bácsi ki tett magáért rendesen.
 2. Garfield33 2010 júl 05. 11:55  
Ez tényleg egy jó cikk volt.
Köszönjük.
A további 1 bejegyzés a fórumban olvasható.

Merülőhelyek

La Punta (Costa Paradiso)

Italy (Italia)

1/1 db alapján:átlagosan érdekes(átlag: 3) átlagos nehézségű
max: 24m, látótáv: 4-10m , áramlás

speedboat-os megközelítészátony merüléssziklás, hasadékos élőhelyföldközi tengeri muréna

Látogasd meg és lájkold facebook csoportunkat, videóinkat pedig a Vimeo csatornánkon is elérheted.
A fórumban leírtakért a divecenter.hu felelősséget nem vállal, az kizárólag a hozzászóló magánvéleménye.

Powered by babelrabbit engine © 2004-2024 Bunny - All rights reserved
Az oldal szöveges és képi tartalmának felhasználásáról az impresszumban tájékozódhatsz.
Impresszum / Adatkezelés