Az ökológiai niche értelmezése
EgyébÚjabb olyan fogalommal ismerkedhetünk meg, amit többen emlegetnek mint ahányan értik.
Manapság az ismeretterjesztő irodalomban egyre gyakrabban hivatkoznak az ökológiai niche-re. Gyakran anélkül, hogy a fogalmat megmagyaráznák, az értelmezést az olvasóra bízzák. Néha előfordul, hogy a szót lefordítják (eredeti jelentése: fülke) és úgy gondolják, hogy ezzel mindent meg is magyaráztak. Ha arra vetemednénk, hogy a niche szót használjuk, kerüljük a fordítást. Nem csak azért mert semmi értelme, hanem mert ez egy tudományágnak (ökológia) nagyon hasznos szakszava, amit a magyar szakirodalom nem is próbál magyarítani.Először is szögezzük le, hogy a niche egy elvont fogalom. Ezért is megtévesztő amikor "fülkének" fordítják, ugyanis a topográfiai tér és az idő nem része a niche-nek (nem niche tengely). Mivel egy elvont fogalomról van szó ezért a megértése nem könnyű, az olvasótól egy kis szellemi tornát igényel. Lássunk neki!
Az élőlényeknek megvannak a környezetükkel kapcsolatos igényeik. Ezek az igények esetenként nem mindig nyilvánvalóak de azért zömében beláthatóak. Mindannyian tudjuk, hogy a déli gyümölcsöknek magasabb a hőigényük, mint a hazai gyümölcsöknek. Vannak olyan növények, amelyek jobban bírják a szárazságot (kaktuszok, egyes kutyatej félék), mint más növények. A pisztrángok jellemzően hűvös, magas oldott oxigéntartalmú vizekben élnek meg, míg a leső harcsa sokkal magasabb hőmérsékletű, de alacsonyabb oldott oxigéntartalmú vizek lakója. Minden populációra számos környezeti tényező hat (a fentiekben felsoroltunk néhányat). Ezen környezeti tényezők bizonyos tartományában képes a populáció magát fenn tartani.
Vegyünk egy képzeletbeli vízi élőlényt a példa kedvéért. Ennek az élőlénynek kell legalább 6 mg/l oldott oxigén és életben marad (kicsit több, mint) 14 mg/l-es oldott oxigén tartamig. Ugyanakkor a hőmérséklet szempontjából a 0-24 Celsius fokos vizet igényli. Ezt a két tengelyt össze lehet szerkeszteni egy koordináta rendszerré és így megszerkeszthetjük azt a területet, amelyben a populációnk él. Ha akarjuk, akkor egy további tengelyt is felvehetünk. Például a víz hidrogén-ion koncentrációját mutató pH értéket (például 6,3-9,8-os értékekkel). Ekkor egy olyan térbeli idomot kapunk, amelynek a megadott értékein belül él a populációnk. A különböző tengelyek lehetnek összefüggésben is egymással (mint a hőmérséklet és az oldott oxigén tartam), de lehetnek egymástól függetlenek is. Természetesen minden populációra jóval több, mint három tényező hat. Ezek a ható tényezők egy n-dimenziós absztrakt térbe rendezhetőek. Könnyen belátható, hogy a különböző élőlényekre más-más tényezők lehetnek hatásosak. Például a tengeri emlősöknek, a szúnyoglárváknak a víz oldott oxigéntartalma közvetlenül nem hatótényező, hiszen ezek az állatok a légkörből veszik fel az oxigént, míg a többi vízi élőlénynek az. Lehet-e egy élőlénynek környezeti tényező (ható tényező, niche tengely, jelen esetben szinonim fogalmak) egy másik élőlény? Természetesen lehet. Számos olyan esetet ismerünk, amikor az egyik élőlény mennyisége befolyásolja a másikét. Amíg a lakótelepi házakban volt egér, addig nem volt csótány. Ahol a farkas megjelenik, ott eltűnik a róka. Magas ragadozó (parazita) egyedszám esetén csökken a zsákmány (parazitált) állat mennyisége. A dolgot tovább árnyalhatja, hogy közvetett hatások is érvényesülhetnek. Ezek után elérkeztünk oda, hogy megérthetjük a niche definícióját (természetesen több is van, de most nézzünk egy egyszerűbbet): a környezeti tényezők tengelyei által meghatározott n-dimenziós absztrakt térnek azon altere, amelyben az adott populáció tartósan fennmaradni képes. A környezeti tényezők (hatótényezők, niche tengely) olyan paraméterek melyek hatással vannak a populációra.
Most nézzünk arra néhány példát, hogy miért nagyon hasznos a niche fogalma. Bizonyos paraméterek, több, egy topográfiai térben élő populációra nézve is hatótényezőnek számítanak. Ha ez a hatótényező csak korlátos mennyiségben van jelen, akkor megindulhat érte a populációk közötti versengés (kompetició). Leggyakrabban ilyen tényező a táplálék. Amelyik populáció jobb hatásfokkal tudja hasznosítani, sikeresebb, adott környezeti feltételek mellett, kiszoríthatja a másik populációt. Ezért szokták azt mondani, hogy két különböző faj populációinak nem lehet azonos a niche-e, mert azok biztosan kiszorítják egymást. Néha megfigyelhető a niche felosztása. Gyakori példa a szakirodalomban a kolibrik és a nektárt fogyasztó denevérek esete. Nagyon hasonló a két élőlény típusnak a tápláléka de nem egy időben járnak táplálkozni. Ezek a denevérek az éjszakai virágok nektárjait nyalogatják, míg a kolibrik a nappal nyíló virágokat dézsmálják. Az afrikai sztyeppe nagy növényevői is más-más füveket legelnek, így osztva fel egymás között a táplálék növényeket. Ha egy élőlényt áttelepítünk olyan helyre ahol az előtte nem élt, de különben alkalmas hely a szaporodásra ("üres niche-t talál") akkor az ott nagy egyedszámot érhet el. Mivel az adott társulásban nagy valószínűséggel nincsenek ellenségei ezért nincs olyan korlátozó tényező, ami csökkentené a populáció nagyságát. Például az amerikai kontinensről átkerült növényfajok esetében lehet ezt megfigyelni. Közönségesen csak gyomoknak hívjuk őket. De fordítva is igaz, rengeteg európai növény számít gyomnak az amerikai kontinensen. Az adott helyen elszaporodott új populáció megváltoztatja az ökológiai viszonyokat. Megritkíthat őshonos populációkat, ezzel rontva az eredeti állapotokat.
A niche koncepció segítségével tudományosan lehet kezelni olyan kérdéseket, hogy miért él egy élőlény egy adott helyen és egy másik hasonlón miért nem. Ezen kívül jelentős szemléletformáló ereje is van.
Dobó Zoltán
Biológus, búvároktató
Búvár Paradicsom
(átlag: 4.6) átlagos nehézségű 
Budapest
