A Cardiffi Egyetem és a Stockholmi Egyetem kutatói szerint hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt, metánt és kéjgázt bocsátanak ki az óceánok fenekén élő kagylók és férgek a beleikben lévő baktériumoknak köszönhetően.

A vízbe kerülő metán idővel a légkörbe jut. Bár a metánmolekulák élettartama az atmoszférában feleannyi ideig marad meg, mint a szintén klímakárosító szén-dioxid, a metán huszonnyolcszor több hőt termel a napsugárzás révén, és ezáltal jóval erősebben melegíti fel a légkört.

A kutatók a Balti-tenger mélyéről begyűjtött üledékmintákban talált, a soksertéjűek (Polychaeta) osztályába tartozó férgeket és kagylókat vizsgáltak. Arra voltak kíváncsiak, hogy az élőlények milyen mértékben járulnak hozzá közvetlen és közvetett módon az óceánban zajló metán és kéjgáz-termeléshez.

Az eredmények szerint a kagylókat és férgeket tartalmazó üledékekből nyolcszor több metán szabadul fel, mint az ezektől mentes üledékekből. A Scientific Reportsban közölt tanulmány szerint a Balti-tengerből eredő metánkibocsátás nagyjából 10 százalékáért a kagylók és a férgek lehetnek a felelősek.

Viccesen hangzik, de a tengerfenéken élő apró állatok olyanok, mint az istállókban a tehenek: mindketten jelentős metánkibocsátók a gyomrukban lévő baktériumok miatt. - mondta Stefano Bonaglia, a Stockholmi Egyetem munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.

A szakemberek becslései szerint a tengeri teremtmények metánkibocsátása nagyjából 20 ezer tejelő tehénnel ér fel.

Az osztriga- és kagylótenyésztést hatékony megoldásnak tartják az olyan, ember okozta környezeti károk ellensúlyozására, mint amilyen a vizekbe kerülő trágya okozta eutrofizáció. A tanulmány készítői szerint az új eredmények fényében mérlegelni kéne, hogy valóban szükség van-e ilyen tenyészfarmok telepítésére az óceánba.

[ MTI ]