»» ««

Tippelj, milyen mély hazánk legményebb tava

Magyarország
2019. június 9.

A hazai merülések többnyire a zártterekről, bányatavakról no és a medencézésről szólnak. De vajon meddig mehetünk le nyílt vízben?

Magyarország területét a sztyeppei-síkvidéki, szabálytalan partvonalú és többnyire rendkívül sekély állóvizek jellemzik. Legnagyobb tavunk, a 77 kilométer hosszú és 600 négyzetkilométer vízfelülettel rendelkező Balaton – ami ezzel Közép-Európában is a legnagyobbnak számít – 12,5 méteres maximális mélységéhez képest azonban a legmélyebb hazai tavunk valóságos óceáni ároknak számít. Zárt térben a Molnár János barlangrendszer minden bizonnyal viszi a prímet (jelenleg 100 méter körül jár a felderített rész), de nyíltvízben? Sokan ismerjük a Hegyeshalmi bányatavat, ahol állítólag 40 méteres mélységet is találni. Nos, nem ő a nyertes.

A több ezer éve lakott Rudabányán már az ókorban is fejtettek vasércet a kelták, a nagyipari vaskitermelés a 19. század végén kezdődött el, a kimerülő telepek miatt a vasércbányászatot 1985-ben szüntették be végleg. Az elhagyott tárnákat és külszíni fejtéseket pedig szépen lassan visszavette a természet.

Magyarország legmélyebb tava a bányaművelés 1985-ben történt megszűnése után alakult ki, az egykori Vilmos és Andrássy bányarész határánál fekvő kettő karsztos medrű tavacska összeolvadásával. Az így létrejött tengerszem – puszta méretei alapján – nem tekinthető valamiféle impozáns víztömegnek: a Rudabányai-tó mintegy 300 méter hosszú, az átlagos szélessége pedig 80 méter körüli.

A sok-sok évtizeden át folyamatosan mélyített külfejtés miatt a sziklafalak közé szorult tó viszont meglepően mély; a felszíntől számítva 60 méteres mélységben lehet elérni a mederaljzat legmélyebb pontját, ezzel a rudabányai tengerszem számít hazánk legmélyebb állóvizének.

A mederviszonyok, illetve a sziklás aljzat miatt a síkvidéki, többnyire löszös aljzatú és lebegő hordalékkal telített vizű tavainkkal szemben a Rudabányai-tó nemcsak képletesen szolgál rá a tengerszem elnevezésre, hanem vizének átlátszósága miatt is. A napfényes időben a türkiz és a smaragd megannyi árnyalatában játszó víztömeg színe valóban a tengerére emlékeztet csakúgy, mint az áttetszősége.

A szinte alig létező, rendkívül gyenge vertikális áramlás miatt a Rudabányai-tó víztömege erősen keresztrétegzett. Erre vezethető vissza, hogy a tó víztömegében több, egymástól éles határral elválasztódó hőváltó réteghatár (termoklin) található.  Amíg nyáron a tartós napsugárzás hatására akár +24-25 Celsius fokra is felmelegedhet a felszín, addig odalent, 60 m körüli mélységben már csak +6 fok körüli dermesztő hideg uralkodik.

Az igen tiszta, ám tápanyagszegény vizű tónak nem különösebben gazdag az élővilága, a "makrofaunát" csupán néhány kisebb halfaj reprezentálja a Rudabányai-tóban. A tó környezetét napjainkra már teljesen visszahódította a természet.

A tópartot övező sziklákon különböző cserjefélék kapaszkodtak meg, a lejtőket pedig akác-, nyír- és fenyőligetek ékesítik, de a vastagabb talajrétegeket szép lassan a tölgyesek is birtokukba veszik. Magyarország legmélyebb tava magánterületen fekszik, ám a Rudabányai Múzeumhoz történt előzetes bejelentkezés alapján szabadon látogatható a türkizszínű tengerszem. Az esetleges merülési lehetőségekről nincs tudomásunk.

[ Origo - Elter Tamás cikke nyomán ]



Hozzászólást csak regisztrált felhasználótól fogadunk el. Regisztrálás/belépés.

Merülőhelyek

Boonsung Wreck

Thailand

2/2 db alapján:kimagaslóan érdekes(átlag: 5) átlagos nehézségű
max: 21m, látótáv: 10-25m , áramlás

szafaris megközelítésroncs merüléshomokos élőhely korallos, trópusi élővilágjelentős halraj nyílt vízben

Búvárbazár

Pana Fisheye micro4/3 +dome port

Ár: 209.000 Ft.

Látogasd meg angol nyelvű oldalunkat, lájkold facebook csoportunkat, videóinkat pedig a Vimeo csatornánkon is elérheted.


Powered by babelrabbit engine © 2004-2019 Bunny - All rights reserved
Az oldal szöveges és képi tartalmának felhasználásáról az impresszumban tájékozódhatsz.
impresszum / contact / Médiaajánlat / Adatkezelés