Havi fotó- videó verseny

2017 Korall

 
 
Lágy vagy kemény korallról készült víz alatti képet várunk.
Beküldve 6 kép
» Verseny információ

Szabadtüdős merülések: alapok

Szabadtüdős
2004. október 23.
Sokan vannak, akik számára a súlyos és drága felszerelés nélküli búvárkodás csak afféle hobbisportnak tűnik, amire nem érdemes szót vesztegetni, mi viszont ezt másként gondoljuk, ezért honlapunkon is helyet kap.

Ezt a cikksorozatot a divecenter.hu felkérésére készítem azzal a szándékkal, hogy felhívjam a figyelmet a szabadtüdős merülés szépségeire. Szeretnénk "kapaszkodót adni" a kezdeti lépésekhez, valamint nem titkolt szándékunk, hogy a többnyire készülékkel merülő búvároknak újból kedvet csináljunk a szabadtüdős merüléshez. Célunk, hogy minden búvárban vagy leendő búvárban tudatosítsuk: a szabadtüdős merülés NEM a készülékes búvárkodás első, bevezető lépcsőfoka, hanem önálló és teljes értékű merülési forma, mely ugyanannyi elméleti és gyakorlati ismeretet igényel, mint a készülékes merülés bármely változata.

Figyelmeztetés! Ezeknek a cikkeknek az elolvasása nem készít fel senkit a szabadtüdős merülésekre - nem is ez a célunk. A szabadtüdős búvár szervezete fokozott veszélynek van kitéve, mivel a nyíltvízi merülések és az uszodai edzések alatt a szervezete hosszabb ideig oxigénhiányos állapotban van. Az oxigénhiányos állapothoz a szervezet fokozatos terhelés esetén alkalmazkodik, azonban a nem megfelelő felkészültséggel végzett merülések, edzések balesetekhez vezethetnek.
Fontos! A szabadtüdős edzések elkezdése előtt a sportorvosi, vagy búvárorvosi vizsgálat kötelező. A megelőző orvosi vizsgálat különösen ajánlott az alábbi egészségügyi problémák esetén: légzőszervi megbetegedések (pl. asztma), magas vérnyomás, szívproblémák, hasi műtétek, nyílt sérv, dobhártya sérülések, orr-fül-gége problémák.

Sznorkeling, apnea, apnoe, szabadtüdős merülés, skin-diving, freediving, breath-hold diving, freitauchen - megannyi név és kifejezés, de a jelentéstartalma nagyjából mindegyiknek ugyanaz: légzőkészülék nélküli merülés.
Magyarországon a készülék nélküli merülést szabadtüdős merülésnek hívjuk. Ez az elnevezés inkább összefoglalja a készülék nélküli búvárkodást, mint pontos meghatározást adna. Az egyszerűség kedvéért két fő ágat különböztethetünk meg:
- Sznorkeling
- Apnea, vagy freediving

Sznorkeling

Ebben az esetben a búvár többnyire a felszínen úszik, miközben a környezetét (aljzat, leszakadások, élőlények, növényzet stb.) figyelheti meg. Amennyiben a búvár az érdeklődését felkeltő dologra bukkan, lemerül, és kb. 15-20 másodpercet a víz alatt tölt. A merülések mélysége leginkább a 0-4 méter közötti tartományba esik.
A búvár jellegzetes felszerelése a maszk, légzőcső (sznorkel), uszony (az egyéb felszerelési tárgyakat - kés, búvárruha, ólomöv stb. - most még hagyjuk, velük külön foglalkozunk). A sznorkeling leginkább a kellemes kikapcsolódást, a víz alatti természetjárást, fotózást, az élőlények megismerését, tanulmányozását (nem a gyűjtését és zaklatását) szolgálja.

Apnea, vagy freediving

A búvár a felszínen lényegesen kevesebb időt tölt. A felszíni tartózkodás inkább a következő merülésre való felkészülést, koncentrálást, összpontosítást szolgálja, nem pedig a látnivalók keresését. A merülések mélysége, a víz alatt megtett távolság nagyobb, a víz alatt eltöltött idő hosszabb, mint a sznorkeling esetében. Természetesen a merülés mélységét befolyásolják a helyszíni adottságok, példaként elég felidézni a hazai tavak és az Adria közötti alapvető különbségeket.
A merülések lehetnek élvezeti merülések (élőlények figyelése, víz alatti természetjárás), edzőmerülések, mélymerülések (kötél mentén, szigorú biztosítási feltételekkel, általában előre megtervezett célmélységekkel, melyeket a biztosítóbúvárokkal kell egyeztni a merülés megkezdése előtt). A merülést a búvár vagy saját erejéből hajtja végre (uszonnyal vagy uszony nélkül), vagy technikai segítséggel (nehezékkel ellátott "szánkó" - sled).
Mivel a búvárok döntő többsége készülékkel merül és a szabadtüdős merülés megnevezés alatt a sznorkelingre gondol, valamint Magyarországon ezt űzik többen, érdemes először ezzel alaposabban megismerkedni.
Kik sznorkelingezhetnek?
Gyakorlatilag bárki, aki egészségügyileg erre alkalmas, korhatár nélkül.
Miért jó a sznorkeling?
Véleményem szerint erre csak szubjektív válasz létezik, mivel mindenkinek más adja meg ennek a tevékenységnek a szépségét.
Általánosságban elmondható, hogy rendkívül jó és élvezetes módja a kikapcsolódásnak. Gyerekeknél óriási mértékben megkönnyíti a vízbiztonság és a víz alatti biztonság (ne keverjük össze a kettőt) fejlesztését. Aktív mozgással jár, természetszeretetre és a természeti értékek megóvására nevel.
- Nem igényel nagy beruházást, viszont életre szóló élményekhez juttathat bárkit.
- A sznorkelinghez nem kell nagy mélység.
- Nem szükséges egzotikus és méregdrága helyre utazni ahhoz, hogy felnőtt és fiatal felfedezze az élővilág apró csodáit. Aki ennek az ellenkezőjét állítja, az még sosem látott a nádas tövében megbújó pontyokat és keszegeket, nem látott területét védő naphalat, nem látta a beszűrődő napfény játékát egy fiatal csuka hátán, vagy a part menti fák víz alá benyúló gyökérzetén.
- A sznorkeling (gyakorlatilag minden szabadtüdős merülési forma) , "csendes tevékenység", szemben a készülékes merüléssel. Némi gyakorlást követően olyan fizikai közelségbe kerülhetünk az élőlényekkel, mely légzőkészülékkel nem lehetséges.

Miben segítheti a sznorkeling a készülékes merüléseket?

Talán a legfontosabb és leginkább szembetűnő eredménye, hogy csökkenti és ezáltal gazdaságosabbá teszi a levegőfogyasztást. Harmonikusabb és szebb lesz a víz alatti mozgás, nyugodtabbak és megfontoltabbak leszünk. A kapkodás tökéletesen ismeretlen fogalom lesz számunkra.

Ágh Csaba

AIDA-Hungary
Kapcsolódó írásaink:


Hozzászólást csak regisztrált felhasználótól fogadunk el. Regisztrálás/belépés.



Powered by babelrabbit engine © 2004-2017 Bunny - All rights reserved
Az oldal szöveges és képi tartalmának felhasználásáról az impresszumban tájékozódhatsz.
impresszum / contact / Médiaajánlat / Hirdetési lehetőség