Egyiptomi képeslap - kicsit másképp
Vörös-tenger3/3. oldal
A már említett holtszezon miatt a hajón sem volt tömeg, ráadásul a Miss Rwna közel szafari hajó mérete elég ahhoz, hogy akár 20-25 ember jó elférjen rajta. Korrekt búvárfedélzet, nagy napozóterasz, kényelmes nappali és jó konyha jellemzi - nem találtunk kivetnivalót rajta. A hölgy egyébként télen dokkba költözik, és amikor ismét vízre kerül, már új szíve és ruhája lesz - sőt még a mérete is nőni fog némileg. A merülésekre többnyire már ismert helyeken került sor, ezért most megpróbáltunk más módon búvárkodni. Kísérőinknek előre elmondtuk: szeretnénk letáborozni egy-egy izgalmasabb helyen, akár a hajó alatt is, ha találunk jó fotótémát. Így aztán sehol nem javítottunk távúszó rekordokat, ellenben észre tudtuk venni a máskor ügyesen elrejtőző sziklahalakat, polipot, krokodilhalat, és tüzetesen végignézve az egyes helyeket, apró rákokat, csigákat és egyéb csöppségeket fedeztünk fel. Bizony a fényképezőgép helyett időnként nagyító kelt volna el!
Mivel a vezetőink, Bárdos Zozó és Törő Laci tudták, mi érdekel minket, olyan helyeket mutattak, ahol érdemes volt hosszabban időzni, és soha nem sürgettek. A Gota Abu Ramadánál eltöltött nap különösen emlékezetes volt, mind a két merülésünk hosszabbra sikeredett 70 percesnél, de általábban 50-60 percnél korábban nem nagyon kerültünk ki a vízből.
Este pedig jött Hurghada másik arca. A bazársor olyan, mint régebben volt, talán csak oroszul szólítanak meg valamivel gyakrabban az árusok. Egy este az egyik helyi étteremben vacsoráztunk vendéglátóinkkal és néhány kint élő magyarral. Ha nem a helyet jól ismerő magyarok visznek el oda, biztos be nem tettük volna a lábunkat. Utólag elmondható, kár lett volna kihagyni - olcsón felejthetetlenül finom étkeket fogyaszthattunk. Megismertük azt a törzshelyet is, ahol a városban élő magyarok jönnek össze rendszeresen. Jó volt látni, hogy különböző, elvileg konkurrens bázisokon dolgozó búvárok egy asztalhoz ülnek és beszélgetnek az élet dolgairól. Barátságban, olyan emberekként akiket a közös szerelem és a nyelv összehoz és nem egymás ellen fordít. A már régóta ott élő magyaroktól sokat megtudtunk a helyi életről, annak szép és kevésbé szép oldaláról, szokásokról, emberekről, ismeretlen tájakról.
Végül aztán elrepült az egy hét, elbúcsúztunk a minket vendégül látó Zozóéktól, és újból végignézhettük a hurghadai reptér bazársorát hasznos könyvek után kutatva. Budapesten aztán alig pár fok várt minket, hétköznap délutáni nagy forgalomban araszoltunk haza, és levél várt, ami a hideg és pár méteres látótávolságú tavakba szervezett programokra invitált - don´t forget, we are in Hungary...
Képtár a túra képeiből , Deep Dreams bázis weblapja
- G.R. - Sz.K. -
(átlag: 3.8) átlagos nehézségű 
Horvátország
