»» ««

Élő kövületeket kutatnak a ’világ legnagyobb jégszekrényében’

Tudomány

Más tengereken már régen kihalt állatok után kutat egy nemzetközi kutatócsoport a Jeges-tenger 4000 méteres mélységében. A kutatók abban reménykednek, hogy élő ’kövületek’ akadhatnak horogra az évszázadok óta háborítatlan területen.

(c) Norbert Wu - AntarktiszKanadától északra, egy elzárt, néhol 4000 méter mélységet is elérő tengerrészen az Arktisz-expedíció biológusai különleges állatfajok ezrei után kutatnak.

A terület tulajdonképpen a világ legrégebbi érintetlen tengeri területe. Mivel vastag jégfalak veszik körül más tengerekkel, óceánokkal minimális a kapcsolata. A biológusok így elképzelhetőnek tartják, hogy másutt már kihalt fajok még élhetnek a Jeges-tenger e részén.

„Ez a terület tulajdonképpen a világ legnagyobb jégszekrénye, amelyben sokkal lassabban mennek végbe a változások, mint más tengerekben” – nyilatkozta Russ Hopcroft az Alaszkai Egyetem kutatója a német Der Spiegel-nek. A kutató reményei szerint az expedíció megduplázhatja az eddig ismert északi-sarkvidéki fajok számát. A biológusok ezidáig körülbelül 7000 állatfajt tartanak számon az Arktiszról.

Az expedíció egy tízéves, egymilliárd dollár költségű, 53 ország 300 tengerbiológusának bevonásával zajló tengeri felmérésnek a része, amelynek célja a tengeri fajok újraszámlálása. A felmérés négy évvel ezelőtt kezdődött, és eddig több mint 500 új fajt fedeztek fel.

AAD photograph. IMAX (1016-B3)Az Arktisz-expedíció az általános felmelegedés előtt az egyik utolsó lehetőség az Északi-sarkvidék eredeti élővilágának tanulmányozására. A víz hőmérsékletének emelkedése következtében ugyanis délről egyre több új faj vándorol északra, felborítva ezzel a hideg víz élővilágának korábbi egyensúlyát.

Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a jelenlegi tendenciákat feltételezve 2100-ra az Északi-sarkvidék jégmentessé válhat. Tengeralattjárókkal végzett vizsgálatok szerint az elmúlt 30-40 évben az Arktiszt borító jégréteg 40 százalékkal lett vékonyabb.

A jégfelület a műhold felvételek szerint évtizedenként 4 százalékkal csökken. Az északi-sarkvidéki nyár tíz évenként öt nappal hosszabbodik. Ezen időszak alatt több jég olvad meg, mint amennyi egész évben újrafagy.

A biológusok úgy vélik, hogy a felmelegedés komolyan veszélyezteti a Jeges-tenger számos élőlényét. Az expedíció bizonyítékokkal szolgálhat az általános felmelegedésnek a fajokra gyakorolt hatását illetően is.

A jégréteg vékonyodása már most érezhetően nehezíti az ott élő állatfajok életét. A jegesmedvék például éheznek, mert a tavaszi és nyári fókavadászatuk során az egyes jégtáblák között egyre hosszabb távolságot kell megtenniük. Az általános felmelegedés hat a narválokra, a rozmárokra, a belugákra és a ritka madárfajokra is. 

A csatolt képek az Antarktiszon készültek, de mivel az eredeti témában nincs még kép, ezek meg szépek voltak, arra gondoltunk megfelelőek lesznek. - szerk.

National Geographic ]


Hozzászólást csak regisztrált felhasználótól fogadunk el. Regisztrálás/belépés.

Merülőhelyek

Shellharbour - The Gutter

Australia

1/1 db alapján:érdekes(átlag: 4) átlagos nehézségű
max: 23m, látótáv: 4-10m

parti merülésscenic, nézelődős merüléshomokos élőhely sziklás, hasadékos élőhely tengeri füves élőhelycsikóhal nagy rája legalább 1.5m-es hal jelentős halraj nyílt vízben

Búvárbazár

5mm-es neoprém ruha

Ár: 25.000 Ft.


Látogasd meg és lájkold facebook csoportunkat, videóinkat pedig a Vimeo csatornánkon is elérheted.

Powered by babelrabbit engine © 2004-2024 Bunny - All rights reserved
Az oldal szöveges és képi tartalmának felhasználásáról az impresszumban tájékozódhatsz.
Impresszum / Adatkezelés