Kiribatin védenek, Angliában vitáznak
KörnyezetvédelemA világ harmadik legnagyobb tengeri nemzeti parkját alapították meg a kis csendes-óceáni köztársaságban, míg az Egyesült Királyságban arról folyik a vita, milyen formában van egyáltalán értelme a védelemnek.
A szakemberek fontos mérföldkőnek tartják a Phoenix-szigetek védelmét, amit Martin Puta Tofinga, a környezetvdédelemért is felelős miniszter jelentett be. A szinte teljesen lakatlan területen nyolc atoll és két víz alatti zátony található, a védett övezet összterülete pedig 184,700 négyzetkilométer - ez szinte kétszer akkora, mint egész Magyarország. A szigetvilág érintetlen élővilága így a jövőben is fennmaradhat. Ráadásul elsőként a térségben, ezúttal nem csak partközeli, hanem mélytengeri vizekre is kiterjed a védelem.Az egyenlítőhöz közel fekvő szigetek néhány száz mérföld hosszan helyezkednek el és Kiribati köztársaság területéhez tartoznak, ami két másik szigetcsoportot (Gilbert- és Line-szigetek) foglal még magában. Anote Tong elnök szerint ez a védelem lehetővé teszik, hogy a helyiek számára kimerítethetetlen erőforrás legyen a tenger. A most megvalósult projekten már évek óta közösen dolgozott a kis ország és a bostoni New England Aquarium szakemberei. A kutatók több expedíciót indítottak a térségbe, feltárták annak sokszínűségét, többek 120 korall- és 520 halfajt azonosítottak.
A védelem azt jelenti, hogy a kereskedelmi célú halászatot korlátozzák az övezetben, mindez pedig természetesen azzal is jár, hogy csökkennek Kiribati köztársaság bevételei. Ám egy újszerű tervet dolgoztak ki arra, hogy az országot kompenzálják ezért cserébe, elismerésként azért a hosszú távú gondolkodásért, ami a védelem fontosságának felismerésében nyilvánult meg.
Európában is napirenden van a védett övezetek kérdése, ám itt még más jellegű viták folynak. Az köztudott, hogy az Északi-tengerben erősen lecsökkent a halmennyiség - az egyik brit áruházlánc, az Asda épp a közelmúltban jelentette be, hogy folyamatosan eltűnnek a polcokról a veszélyeztetett halfajok -, de a védelem módjáról megoszlanak a vélemények.
A környezetvédelmi szervezetek sürgetik a kisebb védett övezetek kijelölését, és közben például a Lundy-szigeten tapasztalt eredményekre hivatkoznak, illetve a trópusi tengereken kialakított nemzeti parkok hatására. A Newcastle University kutatóit annak eldöntésére kérték fel, mennyiben javíthatnak az ehhez hasonló zónák az Északi-tengert illetően.
A szakemberek pedig vitába szálltak a környezetvédőkkel. Véleményük szerint az Északi-tenger egészen más ökoszisztéma, mint a meleg tengerek, így a kisebb zónákkal hatása csekély lenne, és semmiképpen sem hozna komoly eredményeket a halállományt illetően. Úgy gondolják, hogy ehhez egy akár Wales méretű területet kellene kijelölni és védettnek nyilvánítani évtizedekre, hogy a nem helyhez kötött, többet mozgó veszélyeztetett halfajok valóban újra benépesítsék a tengert. Ezzel viszont együtt jár, hogy a nem védett részeken még inkább érezhető lenne a túlhalászat, tehát a megoldáshoz szükséges a teljes halászati aktivitás mérséklése.
A sikeres angliai példák kapcsán azt szögezik le, hogy ott is csak a helyben maradó fajok, mint a rákok számának a növekedése volt igazán jellemző, míg itt más lenne a cél. Annak eldöntésére, hogy pontosan mivel is jár a védelem az élővilág és a gazdaság számára, további kutatásokat sürgetnek a szakemberek.
[ Az Underwatertimes írásai nyomán ]
.jpg "2017-re a Maldív-szigetek valamennyi felségvize védett övezet lesz.")
(átlag: 3.7) átlagos nehézségű 
Kecskemét
