A bájos szirének
Tudomány1/3. oldal
Avagy molett tengeri szépségekről, dugongokról és manatuszokról röviden.
Albumhoz klikk a képre.
|
A távoli rokonság
Első pillantásra is feltűnik, hogy a szirének a cetekhez nagyon hasonló testfelépítésű élőlények. Mindkét csoport hengeres testalkatú és vízszintes farokúszóval, vastag, szőrtelen bőrrel rendelkezik. A hátsó végtagok hiánya is közös (hiszen a farokúszó nem a hátsó lábakból alakult ki, mint a fókáknál). Azonban, ezen bélyegekből a közeli rokonságra következtetni meglehetősen nagy tévedés. A hasonló testalkat csupán a hasonló életkörülményekhez (tengeri, vagy édesvízi életmódhoz) való alkalmazkodás (konvergencia) miatt jött létre. Igazán nehéz elhinni, (de azért próbálja megemészteni a kedves Olvasó,) hogy a csontvázrendszer felépítésbeli sajátosságai alapján a szirének legközelebbi rokonai az elefántok és a szirtiborzok! Hát igen, néha a nagybácsik, nagynénik egyáltalán nem úgy néznek ki, mint az unokaöccsök, unokahúgok, de nem vagyok biztos benne, hogy a sziréneknél van e postás, vagy tejesember.
A szűkkörű rokonság
A sziréneket két nagy társaságba oszthatjuk:
- Manatuszfélék (Trichechidae)
. lamantin (Trichechus manatus)
. édesvízi manatusz (Trichechus inunguis)
. afrikai manatusz (Trichechus senegalensis)
- Dugongfélék (Dugongidae)
. dugong (Dugong dugong)
. Steller tengeri tehene (Rhytina gigas = Hydrodamalis stelleri) - kipusztult
A szirének két nagy csoportját nemcsak az élőhelyek különbözősége alapján (lásd lent), hanem a farokúszójuk alakja szerint is könnyű elkülöníteni. A manatuszok farokúszója lekerekített (péklapát alakú), míg a dugongé villás, félholdra emlékeztet. További alapvető különbség, hogy míg a manatuszoknak nincs metszőfoguk, addig a dugongok idősebb hímjeinek metszőfogai agyarszerűen megnyúlnak (lásd rokonság az elefántokkal!).
Az írás a következő lapon folytatódik!