Hogy én "lusta kutya"?... ez rágalom. Egy kis késéssel akkor én is megírom a tapasztalataimat.
Kezdésnek annyi, hogy már gyerekkoromban is sok probléma volt a fülemmel: rendszeres fülgyulladások, felszúrások, stb. Mikor merülni  kezdtem aztán sokat szenvedtem az egyenlítéssel, mindenképp az "orr-befogásos" módszerrel akartam egyenlíteni (mondván az mindenkinek megy), mellette próbálkoztam mindenféle fülcseppel, 0 eredménye volt. Voltam kb. 5 orr-fül-gégésznél, mindegyik mást mondott.
Az egyik még azt is kitalálta, hogy orrsövény ferdülésem lehet és a műtét biztos baromira segíteni fog. Addigra már annyira elegem volt abból, hogy szenvedek a lemerüléssel, hogy én hülye belementem a műtétbe, ami - mint az később kiderült - tök fölösleges volt.

Persze merülni akartam, így vmit ki kellett találnom, elkezdtem leszokni az orr-befogásos dologról és áttérni az állkapocs-mozgatásos/nyelésesre és mellette ORTHANoztam (kék) a fülem. Azóta is így egyenlítek, mostmár fülcseppet nem is használok. Hozzá kell azért tenni, hogy ma sem merülök úgy, mint a golyó, de sokkal jobb a helyzet...szerintem semmiképp nem érdemes erőltetni a dolgot: ha úgy érzi az ember, hogy nem okés a füle, akkor jobb egy merülést kihagyni, mint aztán akár egy hetes merülést elszúrni egy begyulladt fül miatt. A másik, hogy szvsz, aki olyan mint én, hogy problémás volt a füle, az sosem lesz egy "egyenlítő-bajnok", én már elfogadtam ezt, néha egy kicsit lassabban merülök le..ez van.