Havi fotó- videó verseny

2017 Ember a roncson

 
 
Olyan roncs fotókat várunk, ahol búvár is szerepel a víz alatti képen.
Beküldve 6 kép
» Verseny információ

A csepeli halpusztulás margójára

Környezetvédelem
2009. október 28.
A sajtóban olvashattunk a történtekről, ebből az írásból viszont az okok tisztázásának folyamatát ismerhetjük meg.


Egy halpusztulás kivizsgálása nem egyszerű feladat. Rengeteg lehetőség felmerülhet és gyakran nem a legtetszetősebb, vagy legkézenfekvőbb dolog bizonyul igaznak. Cikkünkben a felderítés logikáját próbáljuk meg bemutatni, amíg a feltételezések szövevényéből az aprólékos munkával kiderülnek az igazi okok.

Először a puszta tények: a csepeli Kavicsos tóban szeptember végétől folyamatos nagyarányú halpusztulást lehetett megfigyelni. Becslések szerint 40 tonna, különböző fajú hal pusztult el, ami 50-80 millió forint kárt jelent. A halak különböző érzékenysége miatt főleg a sügér, a süllő, később a busa és az amur pusztult. Természetesen mindenféle más halat is érintett a mérgezés, így 70 kg-osra becsült óriás harcsát, nagy balinokat és a keszegeket is. A későbbi laboratóriumi vizsgálatok szerint a karbofurán nevű növényvédő szer okozta a pusztulást. A karbofurán használatát betiltották az Európai Unióban. 2008. decemberéig lehetett felhasználni, ezután a dátum után már raktározni is tilos. A becslések szerint 200-300 liter mennyiségben kerülhetett a tóba. Felvetődött az is, hogy esetleg szándékosság lehet az események mögött.

Amikor az ember ott áll a tó partján több ezer elpusztult hal társaságában akkor nem ennyire egyértelműek a dolgok. A látvány szívszorító, tömegével látni a partra kihordott méteresnél hosszabb busa tetemeket, de más fajokból is láthatók hatalmas példányok. Természetesen ilyenkor arra gondolunk, hogy mekkora a kár, sajnáljuk az elpusztult halakat, a romló környezetet. Együtt érzünk az ott élő emberekkel, akiknek munkájuk, szórákozásuk ment tönkre. Önző módon eszünkbe jut, hogy Karácsonyonként nem ebben a tóban szoktunk fát állítani a búvárszokásoknak megfelelően a víz alatt.

A feladat ilyenkor a kárfelmérés mellett a kiváltó okok kiderítése. Ehhez segítség lehet a tó előéletének a megismerése, a megelőző események ismerete. A tó gazdái elmondták, hogy a pusztulást megelőzően haltelepítés történt. Ez a halbetegségek behurcolásának egyik lehetséges módja. Ilyen betegségek lehetnek külső vagy belső élősködők, de baktériumos vagy vírusos betegségek is. Bár az a tény, hogy különböző fajok pusztultak ellentmond a halbetegség teóriának, sokáig gyanakodtak valamilyen vírusos betegségre. Bomló haltetemekből amúgy sem egyszerű kimutatni bármit is. A probléma az, hogy ilyenkor rengeteg baktérium szaporodik fel a hullákban. Ezek egy része olyan, ami ugyan okozhat elhullást, de az is lehet, hogy már csak a pusztulás után szaporodtak el.

Tovább hallgatva a helyieket kiderült, hogy a halpusztulást megelőzően növényvédő helikoptert is láttak, amely a közelben levő napraforgók deszikkálását végezte. A deszikkáló szerekről annyit kell tudni, hogy több esetben okoztak már halpusztulást a világ minden táján. Tehát logikus volt feltételezni, hogy esetleg ezért az eseményért is ez a szer a felelős. Nem egyszerűsítette a dolgot az sem, hogy ahol kezdődött a halpusztulás, ott volt a haltelepítés is és a helikoptert is ott látták. Természetesen nem szabad azt a tényt sem figyelmen kívül hagyni, hogy a tó nagy (106 hektár). Tehát véletlenszerű, kismértékű szer elsodródás nem okozhat a teljes tóra kiterjedően ilyen nagyarányú halpusztulást. Nem beszélve arról, hogy a növényvédelmi pilóták magasan képzett szakemberek, akik tisztában vannak azzal, hogy a tavak közelében fokozottan figyelni kell a kijuttatás amúgy is szigorú szabályaira.

További lehetőségként merült fel, hogy illegális környezetkárosítások sem ritkák a tó mentén. Sokszor sokféle szemetet, törmeléket hoznak mindenfelől a tóba. Sőt elmondták, hogy régebben nagyüzemben hordtak a tóba sittet. Ne feledjük, hogy a környék ipari vidék ahol mindenféle szennyezésre van esély, a galvániszaptól kezdve az oldószerekig, a nehézfémektől a kőolajszármazékokig. Mivel a területen csatornázatlan családi házak és weekend-telkek is vannak ezért a szokványos kommunális szennyezésből származó mérgezések lehetősége sem zárható ki, amire rárakódhat az is, hogy a tóban intenzív horgászat is folyik. Ha a horgászok önmérséklet nélkül, hosszú évekig nagy mennyiségekkel beetetik az állományt, az okozhat lokális problémákat.

Az a kínos ilyenkor, hogy a tó partján állva a szakértőtől elvárják, hogy azonnal mondjon valami biztos tippet. Az előző felsorolásból láthatjuk, hogy a bőség zavarával küzdöttek a vizsgálatot folytatók. A víz fölött dögszag úszott a levegőben. A helyszíni vizsgálatok során megnéztük az iszapot is. Jól érezhető volt a jellegzetes záptojás szag, ami kénhidrogén (idegméreg) jelenlétére utal. Azonban a víz pH értéke olyan magas volt, ami ellentmondott a kénhidrogén felszabadulásnak (magas pH-nál a vízben oldhatatlan szulfidok jelenléte a jellemző, amelyek nem mérgezőek). Mindenesetre oxigénszegény viszonyok közötti bomló szerves anyagok jelenlétére utalt az iszap. A pillanatnyi mért pH érték miatt inkább az ammóniummérgezés volt valószínűsíthető. (Kérdés, hogy milyen volt a pH éjszaka, vagy a pusztulás elején.) A halpusztulás idejében hirtelen lehűlt a levegő, esős, viharos idő volt. Az ilyen meteorológiai viszonyok általában légnyomáseséssel járnak. Búvárok tudják jól, hogy ilyenkor a folyadékokban oldott gázok oldhatósága csökken. A tavak ugyan nem kapnak keszonbetegséget, de oldott oxigéntartalmuk csökken és az iszap felől az oldott gázok (pH-tól függően az ammónia vagy a kénhidrogén) felszabadulhatnak.

A helyszíni vizsgálatok után jönnek a mindennapi laboratóriumi rutinmérések. Itt jegyzem meg, hogy a karbofurán mérés nem tartozik ide. De ha a szokott paraméterek vizsgálata nem hoz eredményt, akkor szélesítik a vizsgálati kört. Mivel a karbofurán a közelmúltban Jászárokszállásnál sas és más ragadozó madarak pusztulását okozta ezért az egyik laboratóriumban ennek a szernek a jelenlétét is vizsgálták. Jelenleg úgy tűnik, hogy a vízben halakra toxikus mennyiségben volt jelen, tehát minden valószínűség szerint ez a halpusztulás okozója.

További kérdés az, hogyan került a tóba ennyi növényvédő szer. Mivel betiltott szerről van szó, nem valószínű, hogy növényvédelmi munka során történt a szennyezés. Lehetséges, hogy valaki így akart megszabadulni felesleges készleteitől, de felmerült annak a gyanúja is, hogy szándékos károkozási céllal juttatták a vízbe a szert. Ez azonban már nem hidrobiológiai kérdés, hanem rendőrségi. A nyomozás már meg is indult. Akár véletlen, akár szándékos volt a növényvédő szer kijutása a tóba elképesztő felelőtlenségnek vagyunk a tanúi. Ne felejtsük el, hogy a hazai vizekben a halak a legnagyobb testű élőlények. Ha már a halak pusztulnak, az azt jelenti, hogy sok más érzékenyebb faj elpusztult- csak azok kevésbé voltak észrevehetőek. A halpusztulás legtöbbször már egy folyamatnak a kicsúcsosodása, amelyben az egész vízi társulás jelentősen sérült. De ne feledkezzünk meg a környéken élő több száz emberről sem, akiknek az életminősége romlott a felelőtlenség miatt.

Vigyázzunk hazai vizeink tisztaságára!

Dobó Zoltán
Biológus, búvároktató
Búvár Paradicsom
Kapcsolódó írásaink:


Hozzászólást csak regisztrált felhasználótól fogadunk el. Regisztrálás/belépés.


 5. Káplán 2009 nov 03. 18:09  
 4. Chamea 2009 okt 29. 15:37  
Nem, ott volt 1 év haladék, amikor is betiltás előtt fel kellett használni az összes készletet és utána tiltották be. A betiltás nem ugrásszerűen történt és a betiltás tervezete előtt is csak és kizárólag engedéllyel lehetett hozzáférni, mint pl tömény kénsavhoz. Azt sem kapja meg az ember csak úgy, engedély kell a tartásához meg a megvételéhez is, nem adják ki csak úgy, ahogy a fegyvert sem. Én sem szívesen megyek abba bele, de Ön nem látja, mi van ott: üres mezőn megyünk végig kocsivel, illetve házak előtt: Hol valamilyen polieszter meg autógumi meg egyéb anyagot égetnek és locsolnak valami anyagot a tűzre vagy pedig kisebb nagyobb szemétkupacok mellett megyünk el. A szomszédok telke előtt is nagyobb kődarabok, csempe darabok, használt mosdókagyló, WC csésze stb. Azon az üres mezős területen mindenhol háztartási hulladék otthagyva, elromlott hűtő, tv, rádió, számítógép monitos, számítógép, háztartási szemét, állati ürülék, döglött állatok tetemei, stb, a tó bűzlik, abból halat enni nem lett volna szabad, nemhogy fürödni benne illetve használni azt a vizet. Kutyásokat nem nagyon látok ott ebekkel fürdetni abba a koszos vízbe, nem is csodálom. Nem hiszem, hogy cégfeliratos autóval rakta volna azt bele valaki, vagy a sittes törmelékbe borított valaki mérget és az lett leöntve oda vagy hordók vannak valahol elásva, még az lehet, amit a legkevésbé tartok valószínűnek, hogy a saját emésztőjébe öntötte bele valaki és onnan szívárgott bele a tóba, esetleg még az lehet, hogy valahová leraktak hordókat, az egyik tulajnak megtetszett az egyik hordó és beleöntötte a vízbe a mérget és a hordókat kimosta szappannal. A tettes egyik esetben sem beazonosítható.
 3. Bunny 2009 okt 29. 14:34  
A csepeli tó és környéke tényleg kritikán aluli, én egyszer voltam ott karácsonyfa állításon, de akkor sem merültem, és nem is igazán tervezem. Azt, hogy hogyan került bele a vegyszer szerintem az életben ki nem derítik, hacsak valaki nem látta amint valaki cégfeliratos autójával odaáll, és belelocsolja ...
Az is érdekes kérdés, hogy a betiltással együtt meg lett-e oldva a vegyszer biztonságos kivonása, volt-e hely ahová le lehetett adni, és ott szakszerűen megsemmisítették-e, vagy csak simán betiltották, ha megtaláljuk büntetünk, amúgy meg csinálj vele amit tudsz. Ezzel persze nem védenék senkit, csak gondolatfoszlányok. Mondjuk 300 liter azért durva mennyiség (1.5 200 literes tartály pl), ennyi nem lehet Józsibácsi pincében, cégnél az eltűnése meg csak feltűnik valakinek.
 2. Chamea 2009 okt 29. 12:38  
Höhöhö, pontosan ezért tette rendbe maricyka a horgászokat egyik és másik fórumon: ha a növényvédős pilóta szórta volna szét a mérget mindenhova, szerintük a szél nem viszi szét mindenfelé a mérget? A telkekre, háziállatokra stb udvariasságból nem száll rá a méreg, uygi? Van egyáltalán 300 literes a repülő tankja? Arról már nem is beszélve, hogy hektáronként szoktak 4-6 litert használni a repülősök állítólag és ahhoz nagyon sokszor kellett volna a tó felett repülni, hogy annyi bekerüljön oda. Meg állítólag még mindig jelen van a karbofurán a vízben, pusztulnak a halak most is. Ha egyszeri belemenetelről lenne szó, a talajvízzel kicserélődött volna. Abból a szeméthalmazból, rendezetlenségből, ami ott van, ne sírjon senki, hogy ilyen megtörténik. Az egész környék szinte odahordja a szemetet, a víz fekáliától bűzölög, ÚGY ÉRTSD, HOGY OLYAN ISZAP VAN A VÍZ PARTJÁN A KÖVEK KÖZÖTT, HOGY A KUTYÁM VIZÉBE KÜLÖNB VOLT SOKSZOR(júliusba voltam ott). A parton, víz közvetlen partján gyakran autógumik, rossz műszaki cikkek, háztartási hulladékok, hordók mindenfelé. Az sem biztos, hogy szándékosan került bele: valaki megrendelt egy konténert és feltöltötte törmelékkel. Ahogy Szigetszentmikóson szokás, hogy éjjel kinyílt a kocsiajtó, beborul a vegyszer a sittel teli konténerbe, rá a levett sitt, csapódik be a kocsiajtó és már távozik is a bunkócska drága. A konténert utána bevitték a telepre, ott kiöntötték, rá a billencsre, onnan ki a tóra. Addig, amíg más konténerébe dobják illetéktelenek a szemetet és nem tehet a tulaj semmit(Most kapaszkodj meg: ha látom, hogy ilyen van, nem üthetem csak úgy meg, mert engem ítélnek el, fel kell hívnom a rendőrséget(úgy késő délután ha ez 50, hangsúlyozom ÖTVEN perc alatt sikerül és még ugyanennyi idő alatt kiérnek a zsaruk, akkor már istencsászár vagyok és rekordokat döntögetek az ügyességemmel) ők kijönnek helyszínelni és majd később kapok egy papírt, hogy nem találtak semmit és a nyomozást felfüggesztik, mint ahogy történt 2-án, hogy megtámadott egy késes idióta és megkaptam a nyomozás felfüggesztéséről szóló papírost, mialatt volt köztéri fénykép is, hogy ki volt az és még a fényképet sem küldték tovább a ferencváropsi yardra, nekem kellett rablókat nézegetnem). Ez van, ameddig más konténerébe pakolják a saját szemetüket, mérgező hulladékukat(sőt már hallottam olyanról is, hogy egy szippantós a folyékony hulladékot engedte bele egy nagyobb konténerbe és az építésvezető meg ott anyázott a munkásokkal) és nem tehet a tulajdonos semmit sem, mert önbíráskodás. Lehet mutyizni a hivatalos szerveknél még egy darabig, tuti, hogy majd valami vizsgálat végeztével majd találnak egy kisebb vállalkozást, akinél lesz 2 liter régebbről maradt karbofurán, ami tescos üvegben van és ráverik a balhét, hogy ő juttatott bele 300 liternyit, a valódi tettes, mint mindig megússza.
 1. atengercsendje 2009 okt 29. 07:45  
Köszönöm a növényvédős pilóták védelmét. Bár ahogy minden munkakörben dolgozhatnak felelőtlen emberek, nyilván itt is előfordulhat, de alapvetően nem jellemzőek az elsodrodásos károkozások. Ilyen mennyiségben pedig egyszerűen lehetetlen. Az már sokkal jellemzőbb, hogy minden kárt a légi kijuttatásra fognak.


A fórumban leírtakért a divecenter.hu felelősséget nem vállal, az kizárólag a hozzászóló magánvéleménye.

Powered by babelrabbit engine © 2004-2017 Bunny - All rights reserved
Az oldal szöveges és képi tartalmának felhasználásáról az impresszumban tájékozódhatsz.
impresszum / contact / Médiaajánlat / Hirdetési lehetőség