»» ««

A hazai tavak biológiájáról röviden

Tudomány
2/2. oldal


Ezzel beindul az előbb vázolt elméleti táplálékláncunk. Valamivel több növényi tápanyag, valamivel több alga, hal... Ezzel nincsen különösebb gond, ha a bekerülő anyagok mennyisége a víztesthez képest kicsi. Hosszú évekig (akár 20-30 évig is) el lehet úgy a tavunk, hogy az átlátszósága még nagyon jó, de már van egy kis nádas a tó szélén, és vannak benne halak is a búvárok örömére. Gond akkor lehet, ha hirtelen sok szervesanyag kerül a tóba, például egy vízszennyezés során. Ekkor az események felgyorsulnak. A bakteriális bomlás során sok oxigén felhasználódik a vízből. Ez egyik olyan élőlénynek sem jó amelyik lélegzik (az anaerob baktériumokon kívül minden lélegzik, még a növények is). Ha kifogy a tóból az oldott oxigén akkor az már nagy baj, hosszabb ideig ilyesmi csak szervesanyagokkal nagyon szennyezett tavakban (szennyvíz tavakban) fordul elő.

A szennyezésre a különböző tavak különböző módon reagálhatnak. Azt lehet mondani, hogy ahány tó és ahány szennyezés, annyi különböző történet. Egy olyan tó aminek már kialakult élővilága van, bizonyos ideig tolerálja a szennyezés hatásait. A bekerült szerves anyagokat a tó befogadja és az élőlények felhasználják azokat, jelentős változást nem lehet megfigyelni, tehát csak kicsit nő meg az algaszám, az átlátszóság csak kicsit változik, és így tovább. Hosszú évek után persze jelentős mennyiségű iszap halmozódhat fel, ami a felszaporodott halállomány állandó turkálása miatt zavarossá teheti a vizet. Ilyenkor már lenne mit nézni a tóban, de az átlátszóság csökkenése miatt nem látni semmit. Ilyenkor szokták azt mondani, hogy romlott a vízminőség.

A vízminőség fogalmával azonban bánjunk óvatosan, mert ez nem olyan egyértelmű, mint első pillanatra gondolnánk. Minden víznek van valamilyen minősége, annak megítélése, hogy az jó-e vagy nem, már okozhat gondot. Induljuk ki abból, hogy az ivóvíz minősége jó. Jó, mert meg lehet inni, locsolni lehet vele a virágokat. Jó-e egy halastó vízminősége, amelyben pontyok ezrei vannak, időnként trágyázzák, haltápot szórnak bele, kezelik? Nyilván jó, mert a hal jól érzi magát benne és intenzíven nő, mégsem innánk belőle. A jóság (bonitás) fogalma függ a felhasználástól, de mégsem lehet azt mondani, hogy minden víz minősége jó, csak meg kell találni azt, hogy mire lehet felhasználni. Vegyük észre, hogy megközelítésünk általában teljességgel elfogadhatatlanul csak emberi szempontokat vesz figyelembe. Egy pisztrángnak teljesen más víz a jó, mint egy pontynak. Az igen tiszta, és táplálék szegény vizeknek is megvan a maguk élővilága (egy extrém példa: annak idején egy atomreaktor kétszer desztillált hűtővizében is találtak algákat), ugyanakkor a szerves anyagokkal erősen szennyezett szennyvizekben is vannak élőlények, habár fajösszetételük egészen más, mint a tiszta vizeké. Tehát számos élőlénynek a szennyezett víz a "jó minőségű víz", mert csak ott tud megélni. A vízminőséget kicsit pontosabban úgy lehet megközelíteni, hogy adott víznek számos tulajdonsága van, egyszerűen megfogalmazva a vízminőség a víz tulajdonságainak összessége. A víz minősége tehát nem tünthető fel egy jó és a rossz véglet közötti skálán, hanem egy adott pillanatra jellemző állapot.

Visszatérve a bányatavakhoz, azt lehet tapasztalni, hogy a bányaművelés felhagyása után 30 - 50 évvel viszonylag gyorsan (pár év alatt) átlátszóságuk lecsökken, búvárkodásra alkalmatlanná válik, élőviláguk pedig átalakul. Mindez persze a hazai viszonyokra értendő. Tőlünk nem is olyan messze például az osztrák természetes mély tavak esetében egészen mást tapasztalhatunk. Ezek általában hegyekben vannak, nem szennyezett környezetben, és nagyon tiszta befolyó vizekkel (csapadék vagy hóolvadék) rendelkeznek. A hűvösebb meteorológiai viszonyok, a meder anyaga (szikla) és a folyamatos átfolyás miatt ezek a tavak jellegükben mások, mint a hazai bányatavak. De nekünk sajnos nem ilyenek jutottak, és aki nem akar szomszédolni, annak a hazai körülményekkel kell megbarátkoznia. Kis szerencsével, némi tájékozódás után azért nálunk is lehet olyan helyet találni, ahol érdemes merülni.

Dobó Zoltán
Búvár Paradicsom
Kapcsolódó írásaink:

Első   Visszalép Következő   Utolsó

1 2

Hozzászólást csak regisztrált felhasználótól fogadunk el. Regisztrálás/belépés.

Merülőhelyek

Manuelita Coral Garden

Costa Rica, Pacific

1/1 db alapján:kimagaslóan érdekes(átlag: 5) átlagos nehézségű
max: 18m, látótáv: 4-10m

szafaris megközelítészátony merülés scenic, nézelődős merüléshomokos élőhely korallos, trópusi élővilágcápa legalább 1.5m-es hal

Búvárbazár

Scubapro R295 oktopusz

Ár: 15.000 Ft.


Látogasd meg és lájkold facebook csoportunkat, videóinkat pedig a Vimeo csatornánkon is elérheted.

Powered by babelrabbit engine © 2004-2021 Bunny - All rights reserved
Az oldal szöveges és képi tartalmának felhasználásáról az impresszumban tájékozódhatsz.
impresszum / contact / Médiaajánlat / Adatkezelés